Mosolyrend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Mosolyrend (lengyelül: Order Uśmiechu) egy nemzetközi kitüntetés, melyet maguk a gyerekek adományoznak olyan felnőtteknek, akik kiemelkednek a gyerekek iránt tanúsított szeretetük, gondoskodásuk és segítségük tekintetében.

A díj története[szerkesztés]

A díj ötlete 1968-ban merült föl a lengyel Kurier Polski szerkesztőségében, az ihletet egy Wanda Chotomskával készített interjú adta. A rendet 1979-ben, a Nemzetközi Gyermekév alkalmával ismerte el hivatalosan az ENSZ akkori főtitkára, Kurt Waldheim. Ettől a pillanattól kezdve a Mosolyrend nemzetközi szervezetnek számít. 1996-ban Rabka helységben a Rabkoland családi vidámpark területén létrehozták a Mosolyrend Múzeumot. Miután a régiót hivatalosan ”A Világ Gyermekeinek Városává" nyilvánították, felmerült egy állandó jelleggel működő lengyel Mikulásváros megnyitásának gondolata is, mely egész Lengyelországból fogadná a gyerekek Mikulásnak küldött leveleit.

A rendjel[szerkesztés]

Szintén az újság hirdetett pályázatot a Mosolyrend logójára, és a több mint 44000 jelentkező közül a győztes egy Ewa Chrobak nevű, kilencéves kislány lett Głuchołazy városából, aki negyven évvel később a Mosolyrend Nemzetközi Káptalanjának titkára lett. Egy pohár segítségével rajzolta meg a nap közepét képző kört, amit aztán szabálytalan sugarakkal vett körbe. A kislány rajza alapján a zsűri elnöke, Szymon Kobyliński dolgozta ki az emblémát jelenlegi formájában.

A kitüntés[szerkesztés]

A kitüntetéseket – mely egy mosolygó napot ábrázoló kitűző – Lengyelország fővárosában, Varsóban adja át a Mosolyrend Nemzetközi Káptalanja évente két alkalommal – tavasszal, illetve ősszel. A jelölteket a gyerekek választják ki szerte a világon, és közülük jelöli ki a káptalan a kitüntetetteket, akik rendkívüli módon járultak hozzá a gyerekek boldogságához és jólétéhez – gyakran az életüket mentve meg. A rituálé részét képezi az is, hogy az újdonsült lovagoknak mosolyogva kell citromlevet inni, illetve arra is meg kell esküdniük, hogy mindig jókedvűek lesznek és boldoggá fogják tenni a gyerekeket. (Bizonyos esetekben a káptalan kancellárja engedélyezheti az eltéréseket a ceremóniától; így történt például Krystyna Feldman esetében, akit posztumusz tüntettek ki.) A Mosolyrenddel több mint 900 embert tüntettek ki a világ 45 országából. A Mosolyrend lovagja címet kizárólag azok használhatják, akiket a Káptalan által megrendezett hivatalos cermónián tüntettek ki.

A káptalan[szerkesztés]

Bár a káptalan tagjai közül a legtöbben lengyel származásúak, más országok is képviseltetik maagukat a szervezetben, köztük az Argentína, Ausztrália, Fehéroroszország, Belgium, Csehország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Grúzia, Izrael, Japán, Kanada, Litvánia, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Örményország, Románia, Szerbia, Szudán, Tunézia, Ukrajna és az USA. A káptalan vezetői tisztjét a kancellár tölti be

A Mosolyrend lovagjai[szerkesztés]

A Mosolyrend legelső lovagja (1968) egy lengyel ortopéd sebész, Wiktor Dega (1896-1995) volt, aki rengeteget tett a járványos gyermekbénulásban szenvedő gyerekekért. A legfiatalabb lovagja eddig Malála Júszafzai Nobel-békedíjas pakisztáni születésű emberjogi aktivista volt, aki 2016-ban, 19 évesen kapta meg a kitüntetést[1], a legidősebb pedig Irena Sendler, akit 2007-ben, 97 éves korában tüntettek ki. A Mosolyrend lovagjai közé tartozik többek között II. János Pál pápa; Astrid Lindgren; Nelson Mandela; J.K. Rowling; Sára yorki hercegné; Steven Spielberg; Szilvia svéd királyné; Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma; Kalkuttai Szent Teréz; Kurt Waldheim és Oprah Winfrey.

A Mosolyrend magyar lovagjai[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A Mosolyrend hivatalos honlapja (lengyel nyelven)

Fordítás[szerkesztés]

A bejegyzés a lengyel Wikipedia Order Uśmiechu címe cikke alapján készült.

Jegyzetek[szerkesztés]