Irena Sendler

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Irena Sendler
(Irena Sendlerowa)
Irena Sendlerowa 1942.jpg
Született Irena Krzyżanowska
1910. február 15.[1][2][3]
Varsó[4][2]
Elhunyt 2008. május 12. (98 évesen)[5][1][3]
Varsó
Állampolgársága lengyel
Gyermekei három gyermek
SzüleiStanisław Krzyżanowski
Foglalkozása
  • social worker
  • clinical nurse specialist
  • aktivista
  • társadalmi aktivista
Iskolái Varsói Egyetem
Kitüntetései
  • Világ Igaza díj (1965)[6][7]
  • Izrael tiszteletbeli állampolgára (1991)
  • Commander of the Order of Polonia Restituta (1996. június 12.)
  • Commander with Star of the Order of Polonia Restituta (2001. november 7.)
  • Fehér Sas-rend (2003. november 10.)[2]
  • Varsó díszpolgára (2007)
  • Tarczyn díszpolgára (2007)
  • Mosolyrend (2007. április 11.)
  • Jan Karski Courage to Care Award (2010)
Halál okatüdőgyulladás
Sírhely Powązki temető

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Irena Sendler témájú médiaállományokat.

Irena Sendler (Varsó, 1910. február 15. – Varsó, 2008. május 12.) Lengyelországban született, leánykori nevén Krzyżanowska, Irena Sendlerowaként is ismert.[8] Lengyel katolikus szociális munkás volt, aki a Lengyel Földalatti Államban és a Żegota ellenállási mozgalomban dolgozott a németek által megszállt Varsóban a második világháború idején. Társaival együtt 2500 zsidó gyereket mentett ki a varsói gettóból, majd hamis papírokkal ellátva, családoknál és árvaházakban helyezte el őket.[9]

Korai élete[szerkesztés]

Irena Sendlert gyerekkora óta szoros szálak fűzték a zsidókhoz. Édesapja Dr Stanislaw Krzyzanowski, egy Varsó melletti kisvárosban praktizált, legtöbb páciense szegény zsidó volt. Az apa 1917-ben tífuszban halt meg.[10]

Második világháború[szerkesztés]

Irena Sendler a német megszállás alatt Varsóban élt (azelőtt Otwockban és Tarczynban lakott, ahol a városi szociális ügyosztályainak dolgozott). Zsidósegítő tevékenységét 1939-ben kezdte el, amikor a németek betörtek Lengyelországba. Segítőivel együtt több mint 3000 hamis iratot készítettek zsidó családok számára még a Żegota, illetve gyermekekkel foglalkozó részleg létrejötte előtti időkben. Zsidóknak segíteni nagyon veszélyes dolognak számított a németek által megszállt Lengyelországban: a család minden tagját kivégezték, ha kiderült, hogy zsidót bújtattak.

Náci német poszter németül és lengyelül (Varsó, 1942) mely halállal fenyeget minden lengyelt, aki zsidót bújtat
Zsidó gyermekek a varsói gettóban

1942-ben az újonnan alakult Żegota (Zsidómentő Tanács) Irenát a gyermekekkel foglalkozó részleg vezetőjének nevezte ki, fedőneve Jolanta volt.[11]) A Szociális Ügyosztály alkalmazottjaként különleges engedélyt szerzett a tífuszjárványra hivatkozva, így a varsói gettóban szabadon mozoghatott.[12] Mikor a falakon belül járt, szolidaritásból és az álcázás hitelessége érdekében hordta a sárga csillagot.

Együttműködött a városi önkormányzat gyermek részlegével és az RGO-val (Rada Główna Opiekuńcza), ami egy német hatóságok által megtűrt lengyel intézmény volt. Irena szervezte meg a zsidó gyerekek kijuttatását a gettóból: dobozokban, bőröndökben és ládákban rejtette el őket.[9] A gettón belüli tífuszjárvány kitörése lehetővé tette Irena számára, hogy egészségügyi vizsgálatokra hivatkozva bejuthasson a gettóba, majd az újszülötteket és a kisebb gyerekeket mentőautókban csomagoknak álcázva kicsempészhesse.[13] A varsói gettó szélén található régi bíróságot is sokszor használta a gyerekek kijuttatására.

A gyerekeket lengyel családoknál, a varsói Mária Családja Ferences Nővéreinek árvaházába, vagy katolikus kolostorokban, mint például a Szeplőtelenül Fogantatott Áldott Szűz Mária Nővéreinek zárdájában helyezte el.[14] Turkowiceben és Chotomówban. Néhányan a községi plébániára kerültek közülük. Irena mindegyik pártfogoltjáról feljegyzést készített, hogy megőrizze régi és új adataikat. Ezeket egy almafa alá ásva, egy üvegben tartotta. A Żegota meggyőzte a gyerekeket arról, hogyha a háborúnak vége, akkor felkeresik majd a zsidó rokonaikat.[15]

1943-ban a Gestapo letartóztatta Irenát, kegyetlenül megkínozták és halálra ítélték. A Żegota viszont megvesztegette a kivégzésért felelős németeket, így Irena megmenekült a haláltól. Eszméletlenül, kezeit és lábait eltörve egy erdőben hagyták.[9] Varsóban megfélemlítés céljából azt terjesztették, hogy meghalt. A háború végéig elrejtőzve élt, viszont folytatta a zsidó gyerekek mentését. A háború után kiásta a gyerekek adatait tartalmazó üvegeket és megpróbálta megkeresni a gyerekeket, hogy visszatérhessenek a szüleikhez. Majdnem az összes szülő a treblinkai haláltáborban vesztette életét.

Kitüntetések[szerkesztés]

A földi létem értelme minden megmentett gyermek, akinek segíteni tudtam.[16]
Irena Sendler 2005

A szovjet hatalomátvétel után Lengyelországban, Irena Sendlert a kommunista lengyel állam hatóságai üldözték a lengyel emigráns kormánnyal és a Honi Hadsereggel való kapcsolatai miatt. Ez idő alatt elveszítette második gyermekét.

Sendler és a megmenekült gyerekek, Varsó 2005

1965-ben a Jad Vasem Sendlert a Világ Igaza címmel tüntette ki,[17] melyet 1983-ban jóváhagyott az Izraeli Legfelsőbb Bíróság. Az Izrael Intézet parancsoki keresztjével is megtisztelték. A lengyel kommunista kormány csak ebben az évben engedte meg, hogy külföldre utazhasson Izraelbe a kitüntetés miatt.

2003-ban II. János Pál pápa személyes levélben köszönte meg Irenának a háborúban nyújtott segítségét. 2003. október 10-én Fehér Sas-rendet kapott, amely Lengyelország legmagasabb civil kitüntetése és Washingtonban, az Amerikai Lengyel Kulturális Centrumtól Jan Karski-díjat bátorságáért és jó szívéért.

2007. március 14-én kitüntette őt Lengyelország szenátusa. 97 évesen már nem volt olyan állapotban, hogy átvehesse a díját, helyette egy levelet írt, melyet az egykor általa csecsemőként megmentett Elżbieta Ficowska vitt el. 2007. április 11-én ő kapta meg legidősebb korában a Mosolyrend kitüntetést.

2009 májusában Irena Sendlert az Audrey Hepburn Humanitárius Posztumusz Díjában részesítették.[18] A színésznőről illetve későbbi UNICEF nagykövetről elnevezett díjat gyermekeket segítő magánszemélyek és szervezetek kaphatják. Az alapítvány felidézi Irena Sendler hősies munkásságát, mellyel 2500 zsidó gyermeket mentett meg a németek által megszállt Lengyelországban, a második világháború idején.

Sendler volt a Żegota Zsidósegítő Tanács Gyermekekért Felelős Részlegéből az utolsó, aki távozott sorainkból.

Nobel-díj jelölése[szerkesztés]

Lech Kaczyński lengyel elnök azt nyilatkozta, hogy őt illetné meg, hogy Nobel-békedíjra jelöljék, bár a jelöléseket titokban szokták tartani. Sendler jelölése 2007-ben nagy sajtóvisszhangot kapott,[19][20] újból előtérbe került második világháború alatti tevékenysége. Sokan úgy vélték, hogy ő fogja a Nobel-békedíjat kapni, azonban a bizottság végül Al Gorenak ítélte a díjat, s nem Sendlernek.[21][22]

Dokumentumfilm[szerkesztés]

Az amerikai filmrendező Mary Skinner történelmi dokumentum filmet kezdett forgatni Irena Sendler 2003-ban Anna Mieszkowskának elmesélt emlékeire alapozva. "Irena Sendler, In the Name of Their Mothers" Az "Irena Sendler, a mindannyiuk anyja nevében" c. film a halála előtt adott hosszú interjúkon alapszik. Szintén közreműködött Irena három segítőtársa és néhány zsidó gyerek, akiket megmentett. A filmet leginkább Lengyelországban helyi operatőrökkel, Andrzej Wolffal és Sławomir Grunberggel forgatták, bemutatva számos helyszínt: Irena Sendler háború alatti szállását, a Żegota székhelyeit, Varsó csatornáit, a Gestapo székhelyét, illetve a Pawiak börtönt. Ez az első nem lengyelek által készített történelmi dokumentumfilm, amely Irena Sendler igaz történetét és a nők merész "összeesküvését" mutatja be. Skinner több mint 70 órányi interjús anyagot vett fel, 4 évet töltött archívumok tanulmányozásával, történészekkel és szemtanúkkal értekezett, hogy minél hitelesebb munkát készíthessen. A filmet valószínűleg 2010-ben mutatják be.

Élet egy üvegben[szerkesztés]

2006-ban, Kansasban egyetemisták egy színdarabot adtak elő Irena életéről, mely az "Élet egy üvegben" címet kapta. Ebből később film készült Irena Sendler - Bátor szív címmel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. a b c http://ww2.senat.pl/k6/pos/029/materialy.pdf
  3. a b Find A Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  5. http://www.iht.com/articles/ap/2008/05/12/europe/EU-GEN-Poland-Obit-Sendler.php
  6. http://ww2.senat.pl/k6/pos/029/materialy.pdf
  7. http://www.yadvashem.org/yv/en/exhibitions/righteous-women/sendler.asp
  8. Irena Sendler
  9. a b c Baczynska, Gabriela, JonBoyle. „Sendler, savior of Warsaw Ghetto children, dies”, Washington Post, The Washington Post Company, 2008. május 12. (Hozzáférés ideje: 2008. május 12.) 
  10. The Economist obituary
  11. RaoulWallenberg.net Article "Irena Sendler". [2007. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 13.)
  12. Richard Z. Chesnoff, "The Other Schindlers: Steven Spielberg's epic film focuses on only one of many unsung heroes" Archiválva 2013. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, U.S. News and World Report, 13 March 1994.
  13. Polish Holocaust hero dies at age 98, 2008. május 12. (Hozzáférés: 2008. május 13.)
  14. L.S.I.C.. [2009. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 20.)
  15. IrenaSendler.org
  16. 'Female Schindler' Irene Sendler, who saved thousands of Jewish children, dies - Telegraph|source=Levél a lengyel parlamentnek
  17. Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában
  18. [1] The Audrey Hepburn Humanitarian Award goes to Irena Sendler (pdf)
  19. Nobel Prize Is Sought for Polish Heroine The New York Sun
  20. The Objects of the Foundation, Part 10 from The Nobel Foundation
  21. Nominations & Speculations from International Peace Research Institute, Oslo
  22. The Nobel Peace Prize 2007. The Nobel Foundation. (Hozzáférés: 2009. szeptember 10.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]