Ugrás a tartalomhoz

Lech Kaczyński

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lech Aleksander Kaczyński
A III. Lengyel Köztársaság 4. elnöke
Hivatali idő
2005. december 23. – 2010. április 10.
ElődAleksander Kwaśniewski
UtódBronisław Komorowski (ideiglenes)
Született1949. június 18.
Varsó
Elhunyt2010. április 10. (60 évesen)
Szmolenszk térsége
SírhelyWaweli székesegyház
PártJog és Igazságosság
SzüleiJadwiga Kaczyńska
Rajmund Kaczyński
HázastársaMaria Kaczyńska
GyermekeiMarta Kaczyńska
Foglalkozásjogász
Iskolái
  • Faculty of Law and Administration, University of Warsaw (1967–1971, magiszter, jogtudomány)
  • XXXIX LO im. Lotnictwa Polskiego in Warsaw (–1967)
  • XLI Liceum Ogólnokształcące im. Joachima Lelewela w Warszawie
Halál okalégi közlekedési baleset
Vallásrómai katolikus
Díjak
  • Knight of the Order of the White Eagle (2005)
  • Grand Cross of the Order of Polonia Restituta (2005)
  • Knight Grand Cross with Collar of the Order of Merit (2007)
  • Grand Collar of the Order of Prince Henry (2008)
  • Fehér Oroszlán-rend nagykeresztje lánccal (2010)
  • Románia Csillaga érdemrend nagykeresztje lánccal (2009)
  • Grand Cross with collar of the Order of Vytautas the Great (2009)
  • Grand Order of King Tomislav (2008)
  • Bölcs Jaroszláv Herceg Érdemérem, Első osztály (2007)
  • Grand Cross of the Order of the White Double Cross‎ (2009. február 21., Ivan Gašparovič, Szlovákia elnöke)
  • a Magyar Érdemrend nagykeresztje (2009)
  • Order of National Hero (2010)
  • St. George's Order of Victory (2007)
  • Heydar Aliyev Order (2009)
  • Order of King Abdulaziz al Saud (2007)
  • National Maltese Order of Merit (2007)
  • honorary doctorate from the Catholic University of Lublin (2009)
  • honorary doctor of the Tbilisi State University (2007)
  • Grand Cross with Collar of the Order of the White Rose of Finland (2008. március 25.)
  • Medal for Merit to the Justice System - Bene Merentibus Iustitiae (2010)
  • Semper Fidelis Cross (2011)
  • Custodian of National Remembrance (2017)
  • Order pro Merito Melitensi
Lech Aleksander Kaczyński aláírása
Lech Aleksander Kaczyński aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Lech Aleksander Kaczyński témájú médiaállományokat.

Lech Aleksander Kaczyński (kiejtéseⓘ, Varsó, 1949. június 18. – Szmolenszk közelében, 2010. április 10.) lengyel jogász, politikus, 2000–2001 között igazságügyminiszter Jerzy Buzek kormányában, 2001 nyarán a konzervatív Jog és Igazságosság párt társalapítója és első elnöke, 2002–2005 között Varsó polgármestere, 2005-től haláláig Lengyelország köztársasági elnöke. Jarosław Kaczyński volt miniszterelnök ikertestvére.

Életrajza

[szerkesztés]

Fiatalkora

[szerkesztés]

Lech Kaczyński 1949. június 18-án született Varsóban, a Żoliborz városrészben, a Paweł Suzina utca 3. szám alatti családi házban.[1] Édesapja, Rajmund Kaczyński hivatásos mérnök volt, a Honi Hadsereg katonájaként részt vett a varsói felkelésben, és a Virtuti Militari érdemrend lovagja volt.[2] Édesanyja, Jadwiga Kaczyńska (szül. Jasiewicz) lengyel nyelv és irodalom szakos filológus volt, aki a Lengyel Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében dolgozott.[3] Anyai ágon a 16. századig visszanyúló lengyel nemesi családok – az Olszowski, a Biskupski és a Kurozwęcki-nemzetség – leszármazottja volt,[4] apai ágon pedig a Pomian-címerű Kaczyński családból származott.[5] Ikertestvére Jarosław Kaczyński.[6] Kettejük megkülönböztetését segítette, hogy Lech arcának bal oldalán anyajegy volt. Születésüknél Tadeusz Gajcy költő édesanyja segédkezett bábaként.[7] Lech Kaczyński keresztapja Stanisław Miedza-Tomaszewski, keresztanyja Zofia Woźnicka volt.[8] Keresztelésére – nagyapja, Aleksander Jasiewicz betegsége miatt – csak 1951. június 3-án került sor.[9]

1962-ben ikertestvérével együtt szerepelt Jan Batory filmjében az Akik ellopták a holdat (lengyelül: O dwóch takich, co ukradli księżyc), Kornel Makuszyński azonos című regényének adaptációjában. Lech Jackot, Jarosław pedig Placekot alakította.[10]

Tanulmányai

Lech Kaczyński a varsói Joachim Lelewelről elnevezett XLI. Általános Gimnáziumban (XLI Liceum Ogólnokształcące im. Joachima Lelewela w Warszawie) kezdte középiskolai tanulmányait,[11] majd 1967-ben érettségizett a XXXIX. Általános Gimnáziumban (XXXIX Liceum Ogólnokształcące im. Lotnictwa Polskiego w Warszawie), amely a Lengyel Népi Légierő Gimnáziuma nevet viselte.[12]

1967 és 1971 között a Varsói Egyetem Jog- és Közigazgatási Karán tanult, ahol jogi diplomát szerzett.[13]

1980-ban a Gdański Egyetemen szerezte meg jogtudományi doktori fokozatát a Zakres swobody stron w zakresie kształtowania treści stosunku pracy („A felek szabadságának terjedelme a munkaviszony tartalmának alakításában”) című értekezésével, amelyet eredetileg Roman Korolec, majd annak halála után Czesław Jackowiak vezetésével készített.[14] Munkáját a Państwo i Prawo („Állam és Jog”) című jogi folyóirat szerkesztősége díjazta.[14]

1990-ben szintén Gdański Egyetemen szerezte meg a habilitált doktori címet Renta socjalna („Szociális járadék”) című munkájával.[15]

Szakmai pályafutása

[szerkesztés]

1971 és 1997 között a Gdański Egyetem Munkajogi Tanszékének oktatója volt. 1996 és 1999 között ugyanott, a Jog- és Közigazgatási Karon docensként dolgozott, majd 1999-től a Stefan Wyszyński Egyetem Jog- és Közigazgatási Karán folytatta oktatói munkáját, szintén docensi beosztásban. Ezt a munkáját a köztársasági elnöki tisztség vállalása miatt később felfüggesztették.

Kaczyński több munkajogi szakkönyv szerzője volt, köztük az Ocena nowelizacji kodeksu pracy („A munka törvénykönyve módosításainak értékelése”, 1996)[16] és a Przewodnik do nauki prawa pracy („Útmutató a munkajog tanulmányozásához”, 1998).[17] Tudományos munkássága alatt egy doktori disszertáció készült az irányítása alatt – Jakub Stelina Związkowa zdolność układowa („A szakszervezeti szerződéskötési képesség”) című értekezése, amelyet 1999-ben védtek meg a Gdański Egyetemen.[18]

Ellenzéki tevékenysége a kommunizmus alatt

[szerkesztés]
Lech Wałęsa, Andrzej Kołodziej és Lech Kaczyński a Gdański hajógyárban, 1980 augusztusában.

1971-ben Lech Kaczyński Sopotba költözött.[19] 1977 őszén, testvére, Jarosław közvetítésével kapcsolatba lépett a Zofia és Zbigniew Romaszewski vezette Társadalom Önvédelmi Bizottsága – KOR (Komitet Samoobrony Społecznej „KOR”) beavatkozási irodájával, ahol együttműködést kezdett a szervezettel. Munkajogi képzéseket tartott munkások számára, és 1978-tól a Szabad Szakszervezetek (Wolne Związki Zawodowe) mozgalmának aktív tagja lett.

1978 és 1980 között Joanna és Andrzej Gwiazda társaságában munkajogi és a Lengyel Népköztársaság történetét bemutató előadásokat tartott ipari munkásoknak. Írt az illegálisan megjelenő Robotnik Wybrzeża („A partvidék munkása”) című lapba, és terjesztette a Robotnik („A munkás”) és a KSS „KOR” Tájékoztató Közlönye című földalatti kiadványokat.

1981-ben a gdański Független Önkormányzó Szolidaritás Szakszervezet (NSZZ „Solidarność”) küldötteként részt vett a szakszervezet I. Országos Kongresszusán Gdańskban, ahol beválasztották a programbizottságba. Emellett ő vezette azt a munkacsoportot, amely a Szolidaritás és a Lengyel Egyesült Munkáspárt közötti kapcsolatok rendezésével foglalkozott.

A hadiállapot idején, 1981. december 13-tól 1982. október 15-ig a strzebielinki internálótáborban tartották fogva politikai okokból.[20][21] Szabadulása után, 1983-tól részt vett a Szolidaritás Ideiglenes Koordinációs Bizottságának (Tymczasowa Komisja Koordynacyjna) ülésein, valamint a Regionális Koordinációs Bizottság munkájában. 1985-től tagja volt a politikai foglyokat segítő regionális tanácsnak Gdańskban. Az 1988. májusi és augusztusi sztrájkok idején testvérével, Jarosław Kaczyńskival együtt tanácsadóként segítette a Gdański Hajógyár sztrájkoló munkásait.[22]

Az 1980-as évek végére Kaczyński Lech Wałęsa, a Szolidaritás vezetője és későbbi köztársasági elnök egyik legszorosabb munkatársává vált. 1988. szeptember 16-án részt vett a Szolidaritás és a hatóságok képviselői közötti megbeszéléseken Magdalenkában, Varsó közelében. Ugyanabban az évben, decemberben tagja lett a Lech Wałęsa melletti Állampolgári Bizottságnak (Komitet Obywatelski przy Lechu Wałęsie).

1989 februárja és áprilisa között részt vett az Okrągły Stół („Kerekasztal-tárgyalások”) keretében létrejött különbizottságok munkájában, ahol a szakszervezeti pluralizmus kérdésével foglalkozó munkacsoport tagja volt. 1989 áprilisától a Szolidaritás Országos Végrehajtó Bizottságának elnökségi tagjaként dolgozott.

1989 júliusában és augusztusában a Szolidaritás képviseletében részt vett a Demokrata Párttal (Stronnictwo Demokratyczne) és az Egyesült Néppárttal (Zjednoczone Stronnictwo Ludowe) folytatott tárgyalásokon, amelyek célja egy koalíciós kormány létrehozása volt.[22]

Politikai tevékenysége az 1990-es években

[szerkesztés]

1990 májusában Lech Kaczyńskit a Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség Országos Bizottságának első alelnökévé választották. A gyakorlatban ő vezette a szervezetet Lech Wałęsa elnökválasztási kampánya idején, majd Wałęsa köztársasági elnökké választása után is. 1991 februárjában lemondott tisztségéről, miután alulmaradt Marian Krzaklewskivel szemben a Szolidaritás vezetéséért folytatott küzdelemben. Később a Lengyel Hitelközösségekért Alapítvány (Fundacja na rzecz Polskich Związków Kredytowych) első felügyelőbizottsági elnöke lett, amely a takarék- és hitelszövetkezeti (SKOK) rendszer kialakításához kapcsolódott.[23]

Tagja volt az 1989–1991 közötti első szenátusi ciklusnak, az Állampolgári Parlamenti Klub (Obywatelski Klub Parlamentarny) frakciójában.[24] Ezt követően az 1991–1993-as időszakban a Szejm képviselőjeként dolgozott, az Állampolgári Centrum Egyezmény (Porozumienie Obywatelskie Centrum) listájáról jutva mandátumhoz, noha formálisan nem volt tagja a Centrum Egyezmény (Porozumienie Centrum) pártnak.

1991. március 12. és október 31. között a Lengyel Köztársaság Elnöki Hivatalában Lech Wałęsa elnök államtitkár-minisztereként dolgozott, a Nemzetbiztonsági Iroda (Biuro Bezpieczeństwa Narodowego) munkájának felügyeletével megbízva. A hivatalból a Lech Wałęsával és kabinetfőnökével, Mieczysław Wachowskival való konfliktus miatt távozott.

1992. február 14-én a Szejm a Legfelsőbb Számvevőszék (Najwyższa Izba Kontroli) elnökévé választotta.[25] Hatéves megbízatását azonban nem töltötte ki: 1995-ben a Szejm (május 26.) és a Szenátus (június 8.) határozataival leváltották tisztségéből. Az 1993-as parlamenti választáson a PC–Lengyel Egyesülés (PC–Zjednoczenie Polskie) választási bizottság jelöltjeként indult az újszandeci (Nowy Sącz) körzetben, de mandátumot nem szerzett.

Az 1995-ös elnökválasztáson a Lengyel Köztársaság elnöki tisztségére is jelölték.[26] Október 30-án – még az első forduló előtt – visszalépett a jelöléstől, és kijelentette, hogy kész támogatni bárkit, aki szerinte képes legyőzni Lech Wałęsát. Akkoriban Hanna Gronkiewicz-Waltzot, Jan Olszewskit és Jacek Kurońt említette lehetséges támogatottként.

Igazságügyi miniszterként

[szerkesztés]

2000. június 14-én Aleksander Kwaśniewski elnök Jerzy Buzek kormányában Lech Kaczyńskit nevezte ki igazságügyi miniszterré, Hanna Suchocka utódjaként. A tisztséget 2001. július 5-ig töltötte be. Kaczyński, mint legfőbb ügyész, 2000-ben iránymutatásokat adott az ügyészeknek, amelyek szerint bizonyos típusú ügyek többségében a bíróságoknál előzetes letartóztatás alkalmazását kell kezdeményezni a gyanúsítottak esetében. A későbbi gyakorlat során az előzetes letartóztatások alkalmazása és indokolatlan hosszabbítása 2007 decemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága jelzését váltotta ki, amely szerint túl gyakori és nem mindig indokolt volt az előzetes letartóztatás elrendelése és meghosszabbítása.[27]

A Jog és Igazságosság (PiS) elnökeként

[szerkesztés]

2001-ben Lech Kaczyński lett a Jog és Igazságosság (Prawo i Sprawiedliwość – PiS) újonnan megalapított párt elnöke, amelyet testvérével, Jarosław Kaczyńskival közösen alapított. A párt a korábbi Centrum Egyezmény (Porozumienie Centrum), Kaczyński korábbi munkatársai a Legfelsőbb Ellenőrző Kamarából (NIK) és az Igazságügyi Minisztériumból (MS), valamint egyes korábbi Szolidaritás Választási Akció (Akcja Wyborcza Solidarność) tagok köréből jött létre. Ugyanebben az évben a PiS listájáról mandátumot szerzett a gdański körzetben.[28]

2001-ben egy Radio ZET-nek adott interjúban Mieczysław Wachowskit „többszörös bűnözőnek” nevezte. 2005. június 24-én elsőfokon becsületsértésért bűnösnek találták és pénzbírságot szabtak ki rá. Emellett társadalmi célra pénzadományt kellett fizetnie, és kötelezték, hogy a sajtóban közölje bocsánatkérését.[29] Kaczyński fellebbezése után a varsói törvényszék 2005. december 14-én megsemmisítette az ítéletet, és az ügyet új elbírálásra visszautalta.[30] A büntetőeljárást 2005. december 23-tól – az államfői tisztségéből fakadó mentessége alapján – felfüggesztették, a határidők szüneteltetésével, és végül az ügyet Kaczyński halála miatt megszüntették.

2002 tavaszán Kaczyński elősegítette a PiS és a Jobboldali Szövetség (Przymierze Prawicy) egyesülését. A párt elnöke 2001 és 2003 között volt, ezt követően 2006-ig tiszteletbeli elnökként működött. Az államfői tisztség átvételekor kilépett a pártból, a PiS második kongresszusán, 2006. június 3-án.

Varsó főpolgármestereként (2002-2005)

[szerkesztés]

2002. november 18. és 2005. december 22. között Lech Kaczyński Varsó főpolgármestere volt, miután a PiS jelöltjeként az első közvetlen választáson győzött 2002. október 27-én és november 10-én. Az első fordulóban 49,58%-os, a másodikban 70,54%-os szavazataránnyal győzte le a SLD-UP koalíció jelöltjét, Marek Balickit.[31] A kampány során egy választói találkozón – aki Kaczyński szerint folyamatosan provokálta – az egyik résztvevőnek a „spieprzaj, dziadu!” („takarodj, öreg!”) kifejezést címezte, amelyet később a szatirikus műsorok is felhasználtak.[32][33]

Polgármestersége alatt szervezték a varsói felkelés 60. évfordulóját, amelyhez kapcsolódóan 2004 júliusában megnyitotta a Varsói Felkelés Múzeumát.[34] Ezen kívül létrejöttek az ügyfélszolgálati osztályok, megnyíltak az első Városi Gyorsvasút (SKM) vonalak, és kiírták a pályázatot a Kopernikusz Tudományos Központ épületének tervezésére.[35] 2005 januárjában Kaczyński aláírta a Lengyel Zsidóság Történetének Múzeuma finanszírozására vonatkozó megállapodást, amelyhez városi forrásokat is biztosítottak.[36] Szintén a polgármestersége alatt létrehozta az állatügyi megbízotti pozíciót.[37] Ugyanakkor több ígért projekt – például az Északi híd építése – nem valósult meg.

Lech Kaczyński 2004-ben kétszer, majd 2005-ben ismét betiltotta a varsói Büszkeség menetét (Parada Równości), kijelentve: „Tiszteletben tartom az önök jogát a tüntetéshez mint állampolgárokét, de nem mint homoszexuálisokét”.[38] Attól tartott, hogy a felvonulás a „homoszexuális életmódot” népszerűsíti, és bírálta a rendőrséget, amiért szerinte nem léptek fel kellő határozottsággal, megkérdezve: „Miért nem alkalmaztak erőt egy illegális demonstráció feloszlatására?”[39][40] A felvonulások szervezőit „perverzeknek” nevezte.[41] A felvonulással egy időben engedélyezte a Normalitás menete (Parada Normalności) megrendezését,[42] amelyet az Összlengyel Ifjúság (Młodzież Wszechpolska) nacionalista szervezet szervezte, a „liberalizmus, tolerancia és relativizmus” ellen tiltakozva.

2007-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy Lengyelország a gyülekezési szabadságot megsértette azzal, hogy 2005-ben betiltotta a Pride megrendezését, megszegve Az emberi jogok európai egyezményének 11. cikkét.[43][44]

Kaczyński politikai környezete egyik fontos eredményének tartotta a „varsói hálózat” felbomlasztását, amely állítólag a várost irányító koalíció (korábban Szabadság Unió, majd Polgári Platform) és az SLD, valamint helyi vállalkozók között fennálló informális összefonódások rendszerét jelentette, amelyben a közbeszerzések befolyásolása történt. A koalíció felbomlása után a PiS városi képviselői klubja együttműködött a Polgári Platformból kizárt, Paweł Piskorskihez köthető tanácsosokkal, akiket a „varsói hálózat” vezetőjeként emlegettek.[45]

2004-ben Kaczyński részt vett a TVN lengyel kereskedelmi televízió csatornán futó Chwila prawdy televíziós vetélkedő különkiadásában. A nyereményt a TVN Nie jesteś sam alapítványnak ajánlotta fel.[46]

2005. december 22-én, az államfői hivatalba lépés előtti napon Lech Kaczyński lemondott a tisztségéről a városi tanács ülésén. A PiS dominálta városi tanács csak 2006. február 8-án hivatalos határozatban állapította meg mandátuma megszűnését.

A 2005-ös elnökválasztás

[szerkesztés]

2005. március 19-én Lech Kaczyński volt az első, aki hivatalosan bejelentette, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjeként indul a Lengyel Köztársaság elnöki tisztségéért.[47] A választási kampány kezdetén a közvélemény-kutatásokban az élen állt, megelőzve többek között Zbigniew Religa szívsebészt és szenátort. A Szejm elnöke, Włodzimierz Cimoszewicz kampányának beindulásakor, 2005 júliusában Kaczyński a felmérésekben a második helyre szorult vissza. Miután Cimoszewicz szeptemberben visszalépett, Kaczyński továbbra is a második helyen maradt, ugyanis a közvélemény-kutatások élére a Polgári Platform (Platforma Obywatelska – PO) jelöltje, Donald Tusk, a Szejm alelnöke került. Ősszel azonban Kaczyński népszerűsége ismét növekedni kezdett. A PiS kampánya a PO jelöltjét túlzott liberalizmussal vádolta.

Kaczyński esélyeit növelte, hogy pártja megnyerte a 2005-ös lengyelországi parlamenti választásokat. Az elnökválasztás első fordulójában Donald Tusk mögött a második helyen végzett, a szavazatok 33%-át szerezve meg.[48]

A második fordulóban Kaczyński támogatást kapott a Maryja Rádió körétől, valamint a Lengyel Néppárt (PSL) és a lengyel Önvédelem párttól. A kampány során a választási stáb televíziós kampányáért felelős Jacek Kurski az Angora hetilapban olyan állítást tett közzé, miszerint Donald Tusk nagyapja, Józef Tusk, önként csatlakozott volna a Wehrmachthoz – ez a kijelentés nagy médiavisszhangot váltott ki és politikai botrányt okozott.[49]

A második fordulót 2005. október 23-án tartották, amelyen Lech Kaczyński az első helyen végzett 8 257 468 szavazattal, ami a leadott voksok 54,04%-ának felelt meg.[50][51]

Köztársasági elnökként (2005-2010)

[szerkesztés]

Belpolitika

[szerkesztés]
Lech Kaczyński leteszi a hivatali esküt a Szejmben, 2005. december 23-án.
Lech Kaczyński államfő kinevezi Jarosław Kaczyńskit miniszterelnökké 2006. július 14-én.

Megválasztott köztársasági elnökként tartott első nyilvános beszédében Lech Kaczyński kijelentette, hogy elnökségének fő célja a Lengyel Köztársaság „megerősítése és megtisztítása” lesz. Törekvései „a társadalmi élet különböző kóros jelenségeinek felszámolására” irányulnak, különösen a bűnözés és a „kriminális korrupció” elleni harcra, amely – mint fogalmazott – „megfertőzi a társadalmat, és megakadályozza, hogy az állam biztosítsa a társadalmi, egészségügyi és gazdasági biztonság alapvető feltételeit, valamint a család fejlődésének lehetőségét”. Beiktatási beszédében több belpolitikai célkitűzést is megfogalmazott: a társadalmi szolidaritás erősítését, az egykori kommunista bűnök feltárását és az áldozatok jóvátételét, a korrupció elleni harc folytatását, valamint a gazdasági biztonság és a család fejlődését szolgáló intézkedések támogatását. Ezen kívül célul tűzte ki továbbá a regionális gazdasági egyenlőtlenségek csökkentését Lengyelországon belül. Beszédében hangsúlyozta a modernizáció és a hagyomány összekapcsolásának fontosságát, valamint II. János Pál pápa tanításainak megőrzését.[52]

2006-ban támogatta a halálbüntetés újbóli bevezetését Lengyelországban, amivel szembekerült az Európai Unió hivatalos álláspontjával.[53][54]

2006. július 14-én ikertestvérét Jaroslaw Kaczyńskit nevezte ki miniszterelnökké,[55][56] miután az addigi kormányfő Kazimierz Marcinkiewicz benyújtotta a lemondását 2006. július 7-én.[57][58] Marcinkiewicz lemondásának hátterében elsősorban a PiS-en belüli ellentétek és Jarosław Kaczyński pártelnök befolyásának növekedése állt.[59]

2007 szeptemberére összeomlott a Jarosław Kaczyński vezette kisebbségi kormány koalíciója, ugyanis a koalíciós partnerek (Lengyel Néppárt és az Önvédelem) között konfliktusok voltak, valamint több botrány és korrupciós vád is felmerült,[60] így a lengyel parlament 2007. szeptember 7-én feloszlatta magát.[61] Lech Kaczyński köztársasági elnök előrehozott parlamenti választásokat írt ki a politikai stabilitás helyreállításának szükségességére hivatkozva.[62] Azonban az október 21-én megtartott parlamenti választáson a Donald Tusk vezette jobbközép Polgári Platform (PO) fölényes győzelmet aratott,[63] így a 2005-től kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) ellenzékbe került. Lech Kaczyński azonban államfőként továbbra is jelentős politikai szerepet játszott, és több alkalommal élt vétójogával az új kormány kezdeményezéseivel szemben.[64][65][66]

2008. december 21-én Lech Kaczyński volt az első lengyel államfő, aki meglátogatott egy lengyelországi zsinagógát, és részt vett ott egy vallási szertartáson. Látogatása egybeesett a hanuka első napjával.[67]

Külpolitika

[szerkesztés]
George W. Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke Lech Kaczyńskivel 2007-ben.
Találkozó a litván hivatali partnerével, Dalia Grybauskaitėvel, a vilniusi Elnöki Palotában 2010. április 8-án. Ez volt Lech Kaczyński utolsó találkozója egy másik államfővel.

Lech Kaczyński külpolitikai programjában hangsúlyozta, hogy Lengyelország számos problémája az energiapolitikai biztonság hiányából fakad, és ezt a kérdést meg kell oldani az ország érdekeinek védelme érdekében. Céljai között szerepelt a kapcsolatok erősítése az Amerikai Egyesült Államokkal, miközben továbbra is fejleszteni kívánta Lengyelország együttműködését az Európai Unión belül, valamint javítani a viszonyt Franciaországgal és Németországgal, noha ez utóbbival több vitás kérdés is nehezítette a kapcsolatokat.[68][69][70] Kaczyński kiemelt célja volt stratégiai partnerség kialakítása Ukrajnával, valamint az együttműködés elmélyítése a balti államokkal, Azerbajdzsánnal és Grúziával. Izraelben nagyra becsülték, amiért támogatta a lengyel fiatalok holokausztról szóló oktatását; halála után Izraelben széles körű gyász kísérte emlékét.[71]

Radosław Sikorski védelmi miniszter a tervezett orosz–német gázvezetéket a Molotov–Ribbentrop-paktumhoz hasonlította, míg Anna Fotyga külügyminiszter kijelentette, hogy a vezeték veszélyt jelent Lengyelország energiabiztonságára.[72]

2006 novemberében Helsinkiben, az Európai Unió és Oroszország közötti találkozón Lengyelország megvétózta az EU–Oroszország partnerségi tárgyalások megkezdését, válaszul az orosz fél által bevezetett, lengyel hús- és növénytermékekre vonatkozó importtilalomra.[73]

A háború utáni német kitelepítetteket képviselő Preussische Treuhand szervezet követeléseire reagálva a külügyminiszter, Anna Fotyga tévesen azzal fenyegetőzött, hogy Lengyelország újratárgyalhatja az Odera–Neisse határt rögzítő 1990-es szerződést – összetévesztve azt az ugyanabban az évben aláírt szomszédsági szerződéssel.[74][75]

A 2008-as orosz–grúz háború idején Kaczyński a lengyel elnöki hivatal honlapját bocsátotta a grúz hatóságok rendelkezésére, hogy azon keresztül tegyék közzé a híreket, miután az orosz fél blokkolta a grúz internetes portálokat. A konfliktus során elmondott beszédében figyelmeztető jóslatként fogalmazott: „Ma Grúzia, holnap Ukrajna, holnapután a balti államok, és azután talán eljön az idő az én hazám, Lengyelország számára is”.[76]

2009-es szerbiai állami látogatása során Kaczyński kijelentette, hogy a lengyel kormány – alkotmányos hatáskörének megfelelően – elismerte Koszovó függetlenségét, de ő, mint Lengyelország elnöke, ezzel a döntéssel nem értett egyet.[77]

Halála és temetése

[szerkesztés]
Bővebben: Szmolenszki légi katasztrófa
Az elnöki különgép 2010 elején az államfő zágrábi látogatása idején

2010. április 10-én az oroszországi Szmolenszk közelében hunyt el, miután a Lengyel Légierő kötelékébe tartozó Tu–154-es elnöki különgép, amely a katyńi vérengzés 70. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésre szállította őt és kíséretét, feltehetően a sűrű köd következtében, a szmolenszki katonai repülőtér leszállópályájától néhány száz méterre lezuhant. A tragédiában 96 fő vesztette életét, köztük számos lengyel politikai és katonai vezető is.[78][79] Lech Kaczyński és felesége végső búcsúztatása április 18-án volt Krakkóban, végső nyughelyük a Waweli székesegyház kriptájában van.

Családja

[szerkesztés]
Lech Kaczyński feleségével, Mariával.

Lech Kaczyński 1978-ban vette feleségül Maria Kaczyńska (szül. Mackiewicz) közgazdászt.[80][81] Házasságukból egy lányuk született, Marta Kaczyńska-Dubieniecka (1980). Ikertestvére, Jarosław Kaczyński Lengyelország korábbi miniszterelnöke 2006. július 14. és 2007. november 16. között.[82]

2010. április 10-én Kaczyński és felesége életét vesztette a Szmolenszki légi katasztrófában, a szmolenszki katonai repülőtér közelében.[83]

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ Media, Instytut Gość: Tu urodził się prezydent. Instytut Gość Media, 2015. május 15. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  2. ↑ Anna Poppek: Obrączki. Opowieść o rodzinie Marii i Lecha Kaczyńskich. Warszawa: Gruner+Jahr Polska, 2010. ISBN 978-83-62343-08-9. 
  3. ↑ Anna Poppek: Obrączki. Opowieść o rodzinie Marii i Lecha Kaczyńskich. Warszawa: Gruner+Jahr Polska, 2010. ISBN 978-83-62343-08-9. 
  4. ↑ Marek J. Minakowski: Ci wielcy Polacy to nasza rodzina. Wyd. 3. Kraków: Dr Minakowski Publikacje Elektroniczne, 2008. ISBN 83-918058-5-9. 
  5. ↑ Genealogia Rodu Kac ñskich zy z Kaczyna Starego i Kaczyna Herbasów na Podlasiu. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  6. ↑ Anna Poppek: Obrączki. Opowieść o rodzinie Marii i Lecha Kaczyńskich. Warszawa: Gruner+Jahr Polska, 2010. ISBN 978-83-62343-08-9. 
  7. ↑ „Cień generała. „Newsweek Polska”. nr 9, 2 marca 2008.”. 
  8. ↑ Anna Poppek: Obrączki. Opowieść o rodzinie Marii i Lecha Kaczyńskich. Warszawa: Gruner+Jahr Polska, 2010. ISBN 978-83-62343-08-9. 
  9. ↑ Sławomir Cenckiewicz, Anna Piekarska, Adam Chmielecki, Janusz Kowalski: Lech Kaczyński. Biografia polityczna 1949–2005. Poznań: Zysk i S-ka, 2013, s. 26. ISBN 978-83-7785-229-3. 
  10. ↑ FilmPolski.pl (lengyel nyelven). FilmPolski. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  11. ↑ Anna Poppek: Obrączki: opowieść o rodzinie Marii i Lecha Kaczyńskich. 2010. ISBN 978-83-62343-08-9 Hozzáférés: 2025. október 9.  
  12. ↑ Alina Kielarska, Danuta Walksberg, Henryka Kapuśniak, Grażyna Goss, Zbigniew Zemka, Sławomir Ignasiak: 40 lat mojego „DWL-otu”. Warszawa: 2003, s. 118. ISBN 83-11-0967-5. 
  13. ↑ Anna Poppek: Obrączki: opowieść o rodzinie Marii i Lecha Kaczyńskich. 2010. ISBN 978-83-62343-08-9 Hozzáférés: 2025. október 9. 
  14. ↑ a b www.ideo.pl, ideo-: W niedzielę pogrzeb prof. dr. hab. Lecha Kaczyńskiego (lengyel nyelven). Prawo.pl, 2010. április 17. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  15. ↑ Nowa Nauka Polska. archiwum.nauka-polska.pl. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  16. ↑ Lech Kaczyński: Ocena nowelizacji kodeksu pracy. Warszawa: Instytut Spraw Publicznych, 1996. ISBN 83-86917-55-5. 
  17. ↑ Lech Kaczyński: Przewodnik do nauki prawa pracy. Koszalin: Wydawnictwo Uczelniane Bałtyckiej Wyższej Szkoły Humanistycznej: „Miscellanea”, 1998. ISBN 83-86670-43-6. 
  18. ↑ Dr hab. Lech Kaczyński, [w:] archiwalna baza „Ludzie nauki” portalu Nauka Polska (OPI PIB) [dostęp 2010-04-10]. 
  19. ↑ Lech Kaczyński kandydat na Urząd Prezydenta RP. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  20. ↑ Mariusz Muskat: Lech Kaczyński. Portret. Kraków: Wydawnictwo M, 2010, s. 84. ISBN 978-83-7595-202-5. 
  21. ↑ IPN: Biuletyn Informacji Publicznej Instytutu Pamięci Narodowej (angol nyelven). katalog.bip.ipn.gov.pl. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  22. ↑ a b Lech Kaczyński: biografia polityczna 1949-2005. 2013. ISBN 978-83-7785-229-3 Hozzáférés: 2025. október 9.  
  23. ↑ Mikołajewska, Bianka: SKOK na ustawę (lengyel nyelven). www.polityka.pl, 2007. december 1. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  24. ↑ Lech Kaczyński. Portret. Michał Karnowski (red.). Kraków: Wydawnictwo M, 2010, s. 76. ISBN 978-83-7595-202-5. 
  25. ↑ M.P. 1992 nr 7 poz. 45. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  26. ↑ M.P. 1995 nr 52 poz. 576. (Hozzáférés: 2005. október 9.)
  27. ↑ Strasburg: Polska szafuje aresztami. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  28. ↑ Posłowie na Sejm RP IV kadencji 2001 - 2005. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  29. ↑ Polska, Grupa Wirtualna: Lech Kaczyński skazany w procesie o zniesławienie (lengyel nyelven). WP Wiadomości, 2005. június 24. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  30. ↑ Kaczyński vs Wachowski wraca na wokandę (aktl.) (lengyel nyelven). Wprost, 2005. december 14. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  31. ↑ Państwowa Komisja Wyborcza: Wybory samorządowe. wybory2002.pkw.gov.pl. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  32. ↑ Michał Karnowski, Piotr Zaremba: Alfabet braci Kaczyńskich. Kraków: Wydawnictwo M, 2010, s. 32. ISBN 978-83-7595-292-6. 
  33. ↑ „Lechowi Kaczyńskiemu podczas spotkania z wyborcami puściły nerwy”, gazetapl. [2014. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2025. október 9.) (lengyel nyelvű) 
  34. ↑ Lech Kaczyński - portret. 2010. ISBN 978-83-7595-202-5 Hozzáférés: 2025. október 9.  
  35. ↑ Przetarg na pociągi szybkiej kolei miejskiej | Warszawa - oficjalny portal stolicy Polski (angol nyelven). www.um.warszawa.pl. [2014. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  36. ↑ Muzeum Historii Żydów Polskich (lengyel nyelven). jewishmuseum.org.pl. [2013. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  37. ↑ Anna Poppek: Obrączki. Opowieść o rodzinie Marii i Lecha Kaczyńskich. Warszawa: Gruner+Jahr Polska, 2010. ISBN 978-83-62343-08-9. 
  38. ↑ Poles apart: how gay people suffer under the new regime (angol nyelven). The Independent, 2006. december 1. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  39. ↑ Boyes, By Roger: New leader finds demons lurking at home and abroad (angol nyelven). www.thetimes.com, 2005. december 23. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  40. ↑ „Gay marchers ignore ban in Warsaw”, 2005. június 11. (Hozzáférés: 2025. október 9.) (brit angol nyelvű) 
  41. ↑ „Lech and Jaroslaw Kaczynski”, New Internationalist, 2007. április 1.. [2023. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2025. október 9.) (angol nyelvű) 
  42. ↑ Cohen, Benjamin: Anti-gay Warsaw Mayor, Lech Kaczynski, wins Polish Presidential election (amerikai angol nyelven). PinkNews | Latest lesbian, gay, bi and trans news | LGBTQ+ news, 2005. október 26. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  43. ↑ News from Poland - Polish gay activists win human rights case. www.poland.pl. [2012. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  44. ↑ Wayback Machine. cmiskp.echr.coe.int. [2012. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  45. ↑ Warszawa PiS-u: Cztery lata skorpiona. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  46. ↑ chwilaprawdy.onet.pl. chwilaprawdy.onet.pl. [2004. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  47. ↑ Rozmiar tekstu: A A A Kaczyńscy atakują. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  48. ↑ IFES Election Guide | Elections: Polish Presidency 2005 General. www.electionguide.org. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  49. ↑ Wayback Machine. www.angora.com.pl. [2014. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  50. ↑ A rendpárti Kaczynski nyerte a lengyel elnökválasztást (magyar nyelven). ORIGO, 2005. október 23. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  51. ↑ Lech Kaczyński prezydentem (lengyel nyelven). https://wydarzenia.interia.pl, 2005. október 23. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  52. ↑ President of The Republic of Poland - Oath. www.president.pl. [2009. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  53. ↑ „Polish leader backs death penalty”, 2006. július 28. (Hozzáférés: 2025. október 9.) (brit angol nyelvű) 
  54. ↑ Watt, Nicholas. „Polish leader angers EU with call to restore death penalty”, The Guardian, 2006. augusztus 3. (Hozzáférés: 2025. október 9.) (brit angol nyelvű) 
  55. ↑ Ikertandem Lengyelország élén (magyar nyelven). index.hu, 2006. július 10. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  56. ↑ „Polish head swears in twin as PM”, 2006. július 14. (Hozzáférés: 2025. október 9.) (brit angol nyelvű) 
  57. ↑ Kaczyński za Marcinkiewicza (lengyel nyelven). https://wydarzenia.interia.pl, 2006. július 7. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  58. ↑ MTI: Benyújtotta lemondását a lengyel miniszterelnök (magyar nyelven). index.hu, 2006. július 7. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  59. ↑ „Poland's prime minister resigns”, 2006. július 7. (Hozzáférés: 2025. október 9.) (brit angol nyelvű) 
  60. ↑ Poland in a Crisis – DW – 07/10/2007 (angol nyelven). dw.com. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  61. ↑ MTI: Feloszlatta magát a lengyel parlament (magyar nyelven). index.hu, 2007. szeptember 7. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  62. ↑ Október 21-én választanak Lengyelországban (magyar nyelven). 24.hu, 2007. szeptember 8. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  63. ↑ Kaczynski Ousted – DW – 10/21/2007 (angol nyelven). dw.com. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  64. ↑ MTI: Megvétózta a lengyel elnök az új médiatörvényt (magyar nyelven). index.hu, 2009. július 17. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  65. ↑ Prezydent wetuje połowę ustaw; "nie dopuszczę do prywatyzacji" (lengyel nyelven). wiadomosci.onet.pl, 2008. november 26. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  66. ↑ Wypych: weto prezydenta dla dobra rencistów. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  67. ↑ Polish president makes historic synagogue visit (amerikai angol nyelven). San Diego Union-Tribune, 2008. december 21. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  68. ↑ President of the Republic of Poland H.E. Mr. Lech KACZYŃSKI during the General Debate of the sixty-first Session of the General Assembly. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  69. ↑ McNamara, Sally: The Polish-American Relationship: Deepening and Strengthening theAlliance (angol nyelven). The Heritage Foundation. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  70. ↑ Poland and France have a shared tradition of friendly relations. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  71. ↑ Israel grieves over death of Polish president. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  72. ↑ Gas Diplomacy. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  73. ↑ EU Divided After Poland’s Veto Hosts Russia’s Putin at Summit. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  74. ↑ „World War II Revisited: Poles Angered by German WWII Compensation Claims”, Der Spiegel, 2006. december 18. (Hozzáférés: 2025. október 9.) (angol nyelvű) 
  75. ↑ „Reaction to German Compensation Claims: Furious Poland Threatens to Re-Open German Border Treaty”, Der Spiegel, 2006. december 19. (Hozzáférés: 2025. október 9.) (angol nyelvű) 
  76. ↑ Message from the President of the Republic of Poland. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  77. ↑ duska: glassrbije.org - TALKS TADIC – KACINSKY. glassrbije.org. [2010. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  78. ↑ Meghalt a lengyel elnök hvg.hu, 2010. április 10.
  79. ↑ (lengyel) Lech Kaczyński nie żyje. Katastrofa samolotu - 132 ofiary (Wirtualna Polska, 2010. április 10.)
  80. ↑ Lech Kaczynski Biography - children, story, mother, son, born, time, year, Career, Sidelights, Sources - Newsmakers Cumulation. www.notablebiographies.com. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
  81. ↑ www.ideo.pl, ideo -: Biografia / Maria Kaczyńska / Tym, którzy odeszli / Oficjalna strona Prezydenta Rzeczypospolitej Polskiej (lengyel nyelven). www.prezydent.pl. [2011. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. október 10.)
  82. ↑ „Kaczynski Often a Source of Tension Within E.U. (Published 2010)”, 2010. április 10. (Hozzáférés: 2025. október 10.) (angol nyelvű) 
  83. ↑ MTI, Index: Lezuhant a lengyel elnök repülőgépe (magyar nyelven). index.hu, 2010. április 10. (Hozzáférés: 2025. október 10.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lech Kaczyński című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
Wikihírek
Wikihírek


Elődje:
Aleksander Kwaśniewski 		Utódja:
Bronisław Komorowski
(ideiglenes)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lech_Kaczyński&oldid=28515161”