Anyajegy
| Anyajegy | |
 | |
| BNO-10 | |
| BNO-9 | |
| DiseasesDB | 8333 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Anyajegy témájú médiaállományokat. | |
A köznyelv a szerzett naevussejtes naevusokat (naevus pigmentosus) nevezi anyajegyeknek.[1] Nagyon gyakoriak, jól körülírt, szabályos alakú képlet formájában jelentkeznek, amelyek színe bőrszínűtől egészen sötétbarnáig változhat. A szerzett közönséges festékes anyajegy a fehér bőrű népesség leggyakoribb jóindulatú daganata. A kaukázusi rassz esetén a felnőtt populációban húsz naevus fordul elő átlagosan a bőrön. A negrid és mongoloid rasszon ritkábban fordul elő, elsősorban acralis lokalizációban (tenyér, talp és körömágy) látható. A közönséges festékes anyajegyek leggyakrabban kisgyermekkorban alakulnak ki, általában számuk a pubertáskorra éri el maximumát, de néhány felnőttkorban is megjelenhet. Hatvan év felett sokszor látható az elváltozások visszafejlődése, ritkán teljesen el is tűnhetnek.
Diagnózis[szerkesztés]
Az anyajegyeket jellemzően klinikailag szabad szemmel vagy dermatoszkópiával diagnosztizálják. Fejlettebb képalkotó tesztek állnak rendelkezésre a festéksejtes anyajegyek és a melanoma megkülönböztetésére, beleértve a számítógépes dermoszkópiát és a képelemzést.[2][3] A nevus kezelése a nevus típusától és a diagnosztikai bizonytalanság mértékétől függ. Egyes nevusokról ismert, hogy jóindulatúak, és elegendő követni, hogy időben változnak-e. Mások alaposabb vizsgálatot és biopsziát igényelhetnek a kórszövettani vizsgálathoz (a bőrminta mikroszkóp alatt történő megtekintése az egyedi sejtjellemzők kimutatására). Biopsziára akkor lehet szükség, amikor egy klinikus meg akarja állapítani, hogy a pigmentált nevus a melanocitikus nevus, a diszpláziás nevus vagy melanoma egy fajtája-e, mivel ezek a bőrelváltozások rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázatát jelentik. Az ABCDE kritériumait (aszimmetria, határok szabálytalansága, színváltozatosság, átmérő > 6 mm és evolúció) gyakran használják az anyajegyek és a melanómák megkülönböztetésére felnőtteknél, míg a módosított kritériumokat (amelanózis, vérzés vagy dudorok, egységes szín, kis átmérő vagy de novo, és evolúció) használható a gyermekek gyanús elváltozásainak diagnosztizálására.[4] A kórszövettani vizsgálaton kívül egyes elváltozások további vizsgálatok elvégzését is indokolhatják a diagnózis segítése érdekében, beleértve a speciális festéseket, az immunhisztokémiát és az elektronmikroszkópiát.[5] Általában a gyermekkor óta létező nevusok ártalmatlanok.
Kezelés[szerkesztés]
A közönséges naevusok eltávolítására leggyakrabban kozmetikai okból kerül sor. Sem az elektrokauterizáció, sem a lézeres roncsolás és a krioterápia nem megengedett eljárás az eltávolításukra! Minden esetben szükséges ép szegéllyel sebészi úton kimetszeni az elváltozást és szövettani vizsgálattal megerősíteni a klinikai diagnózist.
Az anyajegyek eltávolításának orvosi indikációi[szerkesztés]
- Olyan helyen van, ahol sem az egyén, sem a bőrgyógyász szakorvos nem tudja biztonsággal követni, ellenőrizni: nyálkahártyákon, anogenitalis régióban, hajas fejbőrön.
- Az elváltozás gyors növekedést mutat.
- Az anyajegy színe megváltozott.
- Egy korábban szabályos elváltozás széle egyenetlenné vált, vagy egy újonnan kialakuló anyajegy eleve szabálytalan szélűként fejlődik.
- Felszínén jelentősebb előzetes trauma nélkül spontán „seb” jött létre.
- Állandóan viszket, gyulladt vagy vérzik.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Hétköznapi anyajegyeink (hu-HU nyelven). Kuroli Enikő, 2016. január 31. (Hozzáférés: 2022. május 21.)
- ↑ Rigel, Darrell S.; Russak, Julie; Friedman, Robert. „The evolution of melanoma diagnosis: 25 years beyond the ABCDs”. CA: A Cancer Journal for Clinicians 60 (5), 301–316. o. DOI:10.3322/caac.20074. ISSN 1542-4863 SSN 1542-4863. PMID 20671054.
- ↑ Az anyajegy – emdee.ai press site. emdee.ai. (Hozzáférés: 2022. május 21.)
- ↑ Scope, Alon; Marchetti, Michael A.; Marghoob, Ashfaq A.; Dusza, Stephen W.; Geller, Alan C.; Satagopan, Jaya M.; Weinstock, Martin A.; Berwick, Marianne; Halpern, Allan C.. „The study of nevi in children: Principles learned and implications for melanoma diagnosis”. Journal of the American Academy of Dermatology 75 (4), 813-823. o. DOI:10.1016/j.jaad.2016.03.027. PMID 27320410.
- ↑ Ancillary Techniques in Diagnosing Melanocytic Lesions. DOI: 10.1007/978-1-4939-0891-2 (2014). ISBN 978-1-4939-0890-5