Szalóczy Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szalóczy Pál
Született 1945november 15. (73 éves)
Budapest
Beceneve Medve
Nemzetisége magyar
Foglalkozása újságíró, riporter, bemondó
Iskolái ELTE

Szalóczy Pál (Budapest, 1945. november 15. –) magyar újságíró, riporter, rádió- és tévébemondó. Jellegzetes, mélyen zengő orgánuma tette különösen alkalmassá a bemondói hivatásra, emellett narrátori és információs szövegek bemondását is leggyakrabban ő végezte, emiatt hallani a hangját többek közt a budapesti metró, valamint a magyarországi vasúti pályaudvarok tájékoztató hangjaként.

Pályafutása[szerkesztés]

1945. november 15-én született Budapesten. „Karrierje” már csecsemőként elindult, mivel a Zamako zabmaláta-tápszermárka[1] reklámarca lett, amiért „gázsit” is kapott; a gyártó cég tápszereit. Másfél éves korában Keszthelyre költözött a család, itt járt gimnáziumba. Érettségi után, Kiskőrösön volt katona.[2] Valódi pályafutása jóval később indult el. Szalóczy mélyen zengő hangjára már fiatalon felfigyeltek, emiatt zenészi pályára szánták. Három évig operaénekesnek készült, de jobban érdekelte a pódiuméneklés, a dzsessz és a blues műfaja. Amatőregyüttest is alapított barátaival, amelyben gitározott és énekelt, sőt kisebb haknikat is vállaltak. Később, 1965 és 1970 között az ELTE földrajz-biológia szakán tanult, az egyetemen bekerült az egyetem énekkarába, amelynek tagjaként pedig számos külföldi turnén vett részt. Három társával később énekegyüttest alapított Spirituálé Quartett néven, és jelentkeztek az 1968-as Ki mit tud?-ra, de kategóriájukban Kincses Veronika jutott tovább. Az együttes azonban így is ORI működési engedélyt kapott, aminek birtokában felléphettek, és szerepeltek a Magyar Televízió Könnyűzenét Kedvelők Klubja című műsorában. Ekkor ajánlották fel neki, hogy legyen rádióbemondó, amit rögtön elfogadott. Szalóczy ettől kezdve harminc évig volt a Magyar Rádió és Televízió bemondója és hírolvasója.

A hírolvasás melletti közszolgálati bemondói pályája akkor indult el, amikor a MÁV új utastájékoztató rendszeréhez bemondót kerestek, amire őt találták a legalkalmasabbnak, ezért vele mondatták szalagra az összes vasúti információs szöveget. Ezután a BKV is felkérte, hogy járművein, legfőképp a metróban használandó tájékoztató és figyelmeztető szövegeknek is ő legyen a hangjuk. Emellett filmek és egyéb információs szövegek bemondójaként is foglalkoztatták.

Szalóczy eredeti szakmája mellett futballozik is, az újságíró-válogatott kapusa is volt nagy termete miatt. Futballistaként is többször megfordult külföldön, ahol egy ízben kisebb maradandó sérülést szenvedett: egy brazil meccsen az ellenfél, egy légitársaság csapatának a csatára a meccs hevében véletlenül a kezére lépett, és elfertőződött sebe miatt az egyik ujjpercét el kellett távolítani.

Szalóczy később íróként is debütált, első könyve a születése előtti idők rádiósairól szóló A leírt szöveg felolvasandó című kötete 2005-ben jelent meg. Ezt az autóvezetéssel foglalkozó Európába(n) vezetünk! című könyve követte 2007-ben, majd egy krimi A Vénusz-rejtély címmel, 2009-ben.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Könyvei[szerkesztés]

  • A leírt szöveg felolvasandó – Mikrofontörténetek a Magyar Rádió hőskorából – 2005, Athenaeum 2000 Kiadó, ISBN 963 9615 03 X
  • Európába(n) vezetünk! (Autós és közéleti füstölgések) – 2007, Fiesta Könyvkiadó, ISBN 9789639258426
  • A Vénusz-rejtély – 2009, Ad Librum Kiadó, ISBN 9789639934474

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]