Széchényi György (érsek)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Széchényi György szócikkből átirányítva)
Széchényi György
Győr, Kalocsa, majd Esztergom püspöke
Széchényi György VU.jpg

Született 1605/1606
Szécsény
Elhunyt 1695. február 18. (89–90 évesen)
Pozsony
Munkássága
Felekezet katolikus egyház
Pappá szentelés
Püspökké szentelés
Püspökségi ideje
1658. január 24. – 1667. november 19.
(Győr)
Püspökségi ideje
1667. november 19. – 1685. március 21.
(Kalocsa)
Püspökségi ideje
1685. március 21. – 1695. február 18.
(Esztergom)
Előző püspök
Következő püspök
Szelepcsényi György
Kollonich Lipót
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Széchényi György témájú médiaállományokat.
Széchényi György érsek szobra Érsekújvár főterén

Sárvár-felsővidéki Széchényi György[1], született Szabó György (Szécsény, 1603[2] vagy 1605/1606[3]Pozsony, 1695. február 18.) csanádi, pécsi, veszprémi, majd győri püspök; kalocsai, később esztergomi érsek, prímás, katolikus egyházi író.

Életpályája[szerkesztés]

Köznemesi végvári vitézcsalád sarja volt, édesapja Szabó avagy Széchényi Márton (15601629 előtt) a szécsényi várban teljesített katonai szolgálatot, édesanyja inárcsi Bán Sára (?–1653 után).[4] Anyai nagyszülei inárcsi Bán Bálint és nemes Szalai Gáspár lánya voltak.[5] Széchényi György alsóbb iskoláit Gyöngyösön és Nagyszombatban, a bölcsészetet is itt, a teológiát 1625-től a frissen alapított bécsi Pázmáneumban (Collegium Pazmanianum) végezte. 1631. március 15-én szentelték pappá. Három hónapig káplán volt Vág-Sellyén, majd 1632. február 7-étől esztergomi kanonok. 1643. november 20-án csanádi, 1644-ben pécsi, 1648-ban veszprémi, 1658-ban győri püspök lett, majd 1668. április 18-án kalocsai érsek és egyúttal a győri püspökség adminisztrátora. 1671-ben tagja volt a protestáns prédikátorok ellen létesült pozsonyi vértörvényszéknek. 1681-ben Bécsben I. Lipót király jelenlétében tartotta aranymiséjét. 1685. március 21-én lett esztergomi érsek. Általa istápolt unokaöccsét, Szécheny Györgyöt, 1687-ben érdemeiért Szentgyörgy, Egervár és Pölöske várak kapitányává nevezték ki.

Egy bíboros „a bőkezűség és adakozás csodájának” nevezte őt. Ő alapította meg 1687. március 19-én Academicum et Universitatis Collegium néven Budán fővárosunk török kor utáni legrégebbi középiskoláját, a mai Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium jogelődjét, akárcsak a következő intézményeket: a győri, kőszegi, esztergomi, egri, pécsi jezsuita kollégiumok; a vasvári Domonkos-rendi, a somogyi és esztergomi ferences, a budai kapucinus, az egri szervita, a somorjai paulinus, az illavai trinitárius, a kismartoni és lajtahidi Ágoston-rendi, végül a pozsonyi Orsolya- és Clarissa-kolostorok; a budai papnevelde, a győri, budai, lőcsei és trencséni nemes fiúneveldék. A török háborúkban megsebesült katonák javára 337 000 forintot bocsátott I. Lipót király rendelkezésére. 1683-ban (a majdnem egész Nagyszombat városával együtt tűz által elpusztított) Szent Istvánról elnevezett papnevelő intézetet helyreállíttatta. Az udvar képviseletében részt vett az I. Rákóczi Györggyel folytatott linzi béketárgyalásokon. A Wesselényi-összeesküvés idején eredménytelenül járt közben az elítéltek ügyében a királynál. Számos latin nyelvű beszéde nyomtatásban is megjelent.

Halála és temetése[szerkesztés]

Végrendeletében 180 000 forintot hagyott Buda és Esztergom várainak kijavítására. Pozsonyban hunyt el[6] 1695. február 18-án, és március 18-án helyezték örök nyugalomra a pozsonyi Szent Márton-dóm szentély alatti kriptájában.

Művei[szerkesztés]

  1. Concio Funebris pro Funere Illustr. Dominae Comitissae Aurorae Catarinae Formontin... Domini Adami de Bottyan... Conthoralis... in Német-Ujvár dicta. Anno M.DC.LIII. die X. Juny. Viennae, M. DC.LIV. (Csak a czímlap latin, a szöveg magyar).
  2. Epistolae Archiepiscoporum Georgii Strigoniensis et Pauli Colocensis e Comitibus Szécsényi ad Pontifices, Reges, Electores, Principes, Ministros, Belliduces, Aliosquae Illustres Aevi Sui Viros datae, et vicissim ab illis acceptae, quas ex autographis edidit Sac. Ferd. de Miller. Pestini, 1807. Két kötet.
  3. Kisebb munkái:
    1. Oratio, qua ante Coronationem Seren. neo-electum Hung. Regem Josephum I. est allocatus an 1687. (Lunig, Orat. Procer-Tom. III. p. 30-38);
    2. Oratio peracta Coronatione ad Josephum I. Hung. Regem dicta (Károlyi, Speculum Jaurin. Eccl. p. 107-109.).
  4. Újra nyomatta:
    1. Az Evangeliumok és Epistolák... Nagyszombat, 1692;
    2. Rituale Strigoniense... U. ott, 1692;
    3. Missae in Festis Propriis SS. Patronorum Regni Hungariae... U. ott, 1693. című munkákat.
  5. Az erdélyi fejedelmi ház ellen írt Nova Transsylvanica (1642) című gúnyirat szerzőjéül hivatalosan őt nyilvánította a bécsi udvar, habár e munkának csak kiadója lehetett.

Emlékezete[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.) 
  • Magyar katolikus lexikon I–XV. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2010.   Széchenyi György
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 718–719. o.  
  • Koltai András: Széchényi VI. György. 1685. március 21. – 1695. február 18. In: Esztergomi érsekek 1001–2003. Szerkesztette Beke Margit. Budapest, 2003, 310–318. oldal
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Katolikus Lexikon Széchenyinek írja a nevét.
  2. http://lexikon.katolikus.hu/S/Sz%C3%A9chenyi.html
  3. NB. a régebbi szakirodalom 1592-re teszi születési évét, mivel maga a főpap is tudatosan öregbítette magát, környezete pedig halálakor már 103 évesnek hirdette! A problémát a Pazmaneum alapítási könyve dönti el, miszerint 1625 februárjában még csak 19 éves volt. Lásd Koltai Andrásnak a források között említett munkáját.
  4. http://genealogy.euweb.cz/hung/szechenyi1.html#Z
  5. Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911) 761. o.
  6. A Pallas nagy lexikona hibásan Nagyszombatot adja meg.


Előde:
Szelepcsényi György
Csanádi püspök
1643–1644
Utóda:
Zsongor Zsigmond
Elődje:
Szelepcsényi György
Pécsi püspök
1644–1648
Utóda:
Hoffmann Pál
Előde:
Szelepcsényi György
Veszprémi püspök
1648–1658
Utóda:
Hoffmann Pál
Elődje:
Püsky János
Győri püspök
1658–1667
Utóda:
Kollonich Lipót
Elődje:
Petretich Péter
Kalocsai érsek
1667–1685
Utóda:
Gubasóczy János
Elődje:
Szelepcsényi György
Esztergomi érsek
1685–1695
Utódja:
Kollonich Lipót