Széchényi György (várkapitány)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Széchényi György (Nagyszombat, 1656. április 26.Széplak, 1732. április 2.) 1697-től gróf, hadvezér a török elleni hadjáratban.

Élete[szerkesztés]

Széchényi Lőrinc (1610 – c. 1678) tehetős köznemesi származású földbirtokos, és Gellén Judit (16151682) fia.[1] Bécsben tanult és a hadi pályára lépett; 1687-ben érdemeiért Szentgyörgy, Egervár és Pölöske várak kapitányává neveztetett ki. Egerváron több évig hűséges vicekapitánya a Sidy családból való sidi Sidy Mihály (†1711) volt.[2] Nagybátyja, Széchényi György érsek végrendelete szerint örökölte a Széplaki, a Felsővidéki, Egervári, Pölöskei, Szentgyörgyvári uradalmakat, Babolnát, Kürtöt, Dávidcenket sat. Nagybátyja halála után 1696-ban Egervár, Pölöske és Szentgyörgy várak örökös kapitányává lett. 1697. március 30-án Bécsben kelt oklevéllel I. Lipót király által grófi rangra emeltetett saját vitéz tetteiért és érdemeiért, melyek szerint a török háborúk alatt a császári hadseregnél saját költségén toborozván és Buda, Fehérvár, Kanizsa és Sziget ostromában is személyesen részt vett.

Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]

Felesége beketfalvi Mórocz Ilona (+Sopron 1703). A házasságukból származott:

  • sárvár-Felsővidéki gróf Széchenyi Julianna (1679-1716), nemes Falussy László (+1695), majd ebergényi és telekesi báró Ebergényi László (1656-1724) neje.[3]
  • sárvár-Felsővidéki gróf Széchenyi Judit (1680-1699), kispalugyai Palugyay Gábor neje.
  • sárvár-Felsővidéki gróf Széchenyi Zsigmond, (1681-1738), aki feleségül vette gróf németújvári Batthyány Mária Terézia (+Sopron 1721) kisasszonyt, majd szalai Barkóczy Mária (1695-1761) lett a házastársa. Első feleségétől származik az összes mai napig élő Széchenyi család ága.

Munkája[szerkesztés]

  • Divi Ladislai Inclytae Nationis Hungaricae Tutelaris ac Patroni Regia Virtus Per fortunata pericula gloriosc coruscans. In Basilica D. Stephani Proto-Martyris coram Universitate Viennensi, Deferente... Annua Laudatione Celebrata... Viennae, M.DC.LXXI.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.