Sidy család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sidy Pál (1723-1779), zalai táblabíró, alszolgabíró viaszpecsétje a családja címerével.

A sidi Sidy család (néha előfordul: Sidi, Zidy, Sydy)[1] egy Zala vármegyei nemesi család, amely kihalt a 18. század végén.

Család története[szerkesztés]

Sidy Mihály vicekapitány[szerkesztés]

A régi zalai nemesi család a keszthelyi járásbeli, már eltűnt, Zsid (Syd, Sydy) nevű településről származott, amelynek a helyén ma Várvölgy áll. Az első említése 1256-ból származik; akkor a "Syd" név alatt szerepelt. A 15. század végétől fogva a település a Győri káptalan földesúri joghatósága alatt állt.[2] A 17. század második felében, a nemesi család sarja sidi Sidy Mihály (c.1645-†1711), az összeírások szerint Győr vármegyei származású volt és 1672-ben a Nagyszombati Egyetemen végezte a tanulmányait.[3] Az ősrégi zalamegyei szenterzsébeti Terjék családból való szenterzsébeti Terjék Máriával kötött házasságot, akinek az édesapja, szenterzsébeti Terjék János, a nyitrai püspökség tiszttartója, és egyben az esztergomi érsek Szelepcsényi Györgynek, majd Széchenyi György érseknek az egykori szervitora volt. Terjék Mária édesanyja, Maholányi Borbála, rokonságban állt Szelepcsényi érsekkel. Sidy Mihály az 1680-as évek második felében, és az 1690-es évek elején, Zala vármegyében, az egervári vajdai,[4] majd az 1690-es évek második felében, a helyettes kapitányi tisztséget[5] töltötte be gróf Széchenyi György (16561732) várnagy mellett, aki az esztergomi érsek unokaöcse volt.[6]

Sidy Mihály 1690-ben szerepelt mint nagypáli és zélpusztai birtokos,[7] majd 1692. május 4.-én I. Lipót magyar király királyi adomány révén beiktatta a Teskánd melletti Dobrony nevű földbirtokrészre.[8][9] 1701. december 17.-én Sidy Mihály zálógba adta a zélpusztai birtokot szentgyörgyvölgyi falubelieknek, gróf Széchenyi György jobbágyainak, 120 forintért (később unokája, boldogfai Farkas Ferenc (1713-1770) zalai alispán, visszaváltotta 1749-ben).[10] [11] Sidy Mihály andráshidai földbirtokos, 1709 és 1710 között a kapornaki járás főszolgabírája volt.[12][13]

Sidy Mihály leszármazottjai[szerkesztés]

Sidy Mihály és Terjék Mária egyik lánya, sidi Sidy Dorottya (1693-1775), hosszú életet élt; férje, boldogfai Farkas János (†1724), zalai helyettes főszolgabíró volt, ságodi Farkas Mihály és ságodi Péter Éva fia. Sidy Dorottya Boldogfán hunyt el, és egyetlen gyermeke boldogfai Farkas Ferenc (1713-1770) zalai másodalispán volt.[14] Sidy Mihály és Terjék Mária másik lánya, Sidy Mária, a Kálóczfapusztán lakó farkaspatyi Farkas Gábor házastársa lett. Az egervári helyettes kapitány egyetlen fiúgyermeke, Sidy Pál andráshidai földbirtokos volt, aki először 1726 és 1734 között alszolgabíró az egerszegi, majd 1741. október 29.-e és 1744. augusztus 30.-a között főszolgabíró volt a kapornaki járáson.[15] 1729-ben Sidy Pál építőbiztos vezetése alatt megkezdték Zalaegerszegen a régi vár helyében az új vármegye háza építését.[16]

Sidy Pál feleségül vette galánthai Bessenyey Erzsébetet, galánthai Bessenyey László (1664-1716) zalai alispán lányát. Sidy Pál és Bessenyey Erzsébet házasságából született: Sidy Mária Magdolna (1736-1762) aki 1760. június 6-án Andráshidán ment férjhez bodorfalvi Baranyay Mihály (1717-1771) egerszegi várnagyhoz;[17] nemes Magyarossy Imréné Sidy Dorottya (1724-?); Sidy Erzsébet, akinek a férje, ákosházi Sárkány Ignác, ákosházi Sárkány Gábor szolgabíró és szenterzsébeti Terjék Júlia fia lett.[18] A lányok mellett, két fiúgyermek is született: Sidy Mihály, aki Szladovits Katalint vette el, és ifj. Sidy Pál (1723-1779), zalai táblabíró, andráshidai és salomvári földbirtokos, az egerszegi járás alszolgabíraja 1756 és 1773 között.[19] Ifjabb sidi Sidy Pál táblabírónak az első felesége, salomvári László Borbála (1727-1751) úrnő volt,[20] akinek a szülei salomvári László Mihály és ákosházi Sárkány Magdolna voltak.[21] A második házastársa, sághi Rusa Terézia (1736-1768),[22] sághi Rusa János és Újvári Erzsébet lánya volt.[23]

Mária Terézia úrbérrendezés korában Sidy Pálnak négy úrbéri birtokkal rendelkezett, és összesen 323 úrbéri holdja volt, 19 jobbágy és 4 zsellér családja.[24] A legnagyobb a 106 úrbéri holdas salomvári birtoka volt, amellett Andráshidán, Bocföldén, Pusztaapátin is volt földbirtokos. A salomvári római katolikus egyház számára több adományt tett élete során; halálakor bejegyezték a halotti összeírásbán azt hogy "...optimus hic Ecclesiarum et parochicae hujus benefactor requiescat in pace. amen".[25] Első feleségétől, salomvári László Borbálától született az egyetlen leszármazottja aki elérte a felnőtt kort és hagyott leszármazottakat maga után: sidi Sidy Katalin (1749-1796). Sidy Katalin 1773. január 24.-én Salomváron,[26] házasságot kötött nemesvitai Viosz József (1733-1803),[27] táblabíró úrral, a szántói járás alszolgabírájával, aki nemesvitai Viosz Tamás, Zala vármegyei esküdtnek a fia volt. Katalinban kihalt a Sidy család; örököse, a leánya, nemesvitai Viosz Zsuzsanna (1775-1826) úrnő volt,[28] akinek a férje, zokoli és illyefalvi Csutor János (1771-1815),[29] táblabíró, Zala vármegye tiszti ügyésze,[30] gyermekük, zokoli és illyefalvi Csutor Imre (18131891) Zala vármegye alispánja, földbirtokos volt.[31]

A család címere[szerkesztés]

A család címere leírása: "Kékben ezüst várfalból kinövő vörös ruhás vitéz, jobbján görbe kardot, balján lángoló ágyúgolyót tart." A sisakdísz: "ezüst könyöklő páncélos kardot tartó kar."

Az eddig ismert családfa[szerkesztés]

Jegyzetek és források[szerkesztés]

  1. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 22. kötet - 69 - 70. oldal
  2. Bedy Vince: A győri székes-káptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
  3. Bognár Krisztina - Kiss József Mihály - Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635-1777 (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25. Budapest, 2002). 170.o.
  4. Levéltári Szemle, 23. (1973)Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. számADATTÁRDegré Alajos: A helytörténetírás és a történeti kritika kezdetei Zala megyében / 53–55. o.
  5. Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Szentpéterúr-Tótszentmárton)Teskánd 22.455. 56
  6. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 11. kötet - 602 - 603. oldal
  7. Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Milej-Nagyrada) Nagypáli 16.337. 48
  8. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 22. kötet - 69 - 70. oldal
  9. Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Szentpéterúr-Tótszentmárton) Teskánd 22.455. 56
  10. ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 2. doboz. 121. pallium
  11. http://library.hungaricana.hu/en/view/ZALM_Hl_25/?query=SZO%3D(boldoghfa)&pg=352&layout=s
  12. KANYAR JÓZSEF: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 21. Kaposvár 1990.Tóth Péter: Somogy vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei (1658—1718). 61.o.
  13. Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény, 50. 266.o.
  14. Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II kötet. Heraldika kiadó. (401.o.)
  15. Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény, 50. (266.o.)
  16. Zalamegye, 1903 (22. évfolyam, 27-52. szám) • 1903-08-30 / 35. szám
  17. familysearch.org Baranyay Mihály halála - Zalaegerszeg
  18. Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II kötet. Heraldika kiadó. (459.o.)
  19. Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény, 50. (278.o.)
  20. familysearch.org Sidy Pálné László Borbála halála - Salomvár
  21. Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II kötet. Heraldika kiadó. (459.o.)
  22. familysearch.org Sidy Pálné Rusa Terézia halála - Salomvár
  23. Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II kötet. Heraldika kiadó. (414.o.)
  24. Fónagy Zoltán. A nemesi Birtokviszonyok az Úrbérrendezés Korában, Adattár II. MTA. 2013. (1351.o.)
  25. familysearch.org Sidy Pál halála - Salomvár
  26. familysearch.org Viosz József és Sidy Kata házassága - Salomvár - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  27. familysearch.org Viosz József halála - Salomvár - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  28. familyseach.org Csutor Jánosné Viosz Zsuzsanna halála - Salomvár - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  29. familysearch.org Csutor János halála Salomvár - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  30. Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II kötet. Heraldika kiadó. (726.o.)
  31. familysearch.org Csutor Imre gyászjelentése