Vita:Pér

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt LvT 10 évvel ezelőtt a(z) Etimológia témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Magyar településekkel kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)
Földrajzi témájú szócikkek (besorolatlan)

Kedves SZerkesztő Úr! A Pérről törölt cikk abből a könyvből való amit megjelőltem forrásként. A cikk szerzője én voltam. Sóhivatal= Bárdos Dezső. Ha így cenzúrázzák a cikkeimet akkor a további szerkesztői munkától eltekintek. Úgyanis a könyv nem állt szerzői jogvédelem alatt. Ezen könyvekben, mert több kiadása is volt, több tíz település monográfiáit megirtam illetve átirtam. Amit az adott könyvek szerkesztősége szintén jóváhagyott. Tisztelettel: 84.2.81.105 2006. február 26., 11:13 (CET)Válasz

Intézkedtem a Jogsértő cikkekről szóló szavazásban jeleztem véleményemet. Sztem maradjon. NCurse üzenet 2006. február 26., 11:55 (CET)Válasz

Szal a szerző jóváhagyta, maradhat a régi, még jogsértőnek vélt változat? Szerintetek? NCurse üzenet 2006. március 6., 08:13 (CET)Válasz

Nem ártana egy nyilatkozat a szerzőtől, vagy/és a kiadótól. Mert annak is vannak jogai (sőt: lehet, hogy minden jog nála van). User:84.2.81.105 téved, ha azt hiszi, hogy ez cenzúra. --OsvátA. 2006. március 6., 08:33 (CET)Válasz

Települések távolsága[szerkesztés]

Szerintem a közig. határtól való távolság szerepeltetése felesleges. Tipikus buta kompromisszum :)

Települések távolságát mindig úgy adjuk meg, hogy a települések adott pontját vesszük számításba, amit konvenció szab meg. Ez lehet a főtér, a templom, a város/községháza, vagy leginkább az utaknak a település központjában lévő csomópontja.

Ha nem így lenne, akkor nem lehetne a távolságokat összegezni, ami azért elvárt praktikus tulajdonsága a távolságmérésnek. Ráadásul bármely két szomszédos település távolsága pont 0 volna, ami szintén nem felel meg a távolságfogalom általános, normális értelmezésének.

A konkrét esetben ráadásul nekem úgy tűnik, nem is igaz a 11 km. Ezt ugyanis a lakott terület vége KRESZ-táblától mérték, nem Győr város közigazgatási határától. Onnan a távolság még kevesebb.

--Peyerk 2007. április 10., 08:54 (CEST)Válasz

Lemértem. Ha Győr közig. határától Pér közig. határáig autózol a 81-es úton az kb. 5 km. De ennek az adatnak semmi értelme nincs.
--Peyerk 2007. április 10., 08:56 (CEST)Válasz

Etimológia[szerkesztés]

Járatlan lévén a helyi etikettben, itt jelzem, hogy a cikkben leírt településnév-etimológia korrekcióra szorul. Egyrészt hivatkozás sincs, másrészt a 3 ötletből 2 csalóka.

Ami helytálló (ha elnagyoltan is) az a Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára által is említettek zanzája: „Más elmélet a Péter névből eredezteti a falu elnevezését”.

A pér halnévre utaló etimológia felettébb valószínűtlen. Rácz János az Állatnevek enciklopédiájában először a halnevet 1735-ből adatolja, éppen 500 évvel a település első említése után. Ilyen kései felbukkanású szó nem lehet etimológiai alap, ráadásul a halnév eredetileg (mielőtt Herman Ottó a szaknyelvbe nem emelte) erdélyi tájszó, a település pedig az ország ellenkező végén, Győr megyében van. Érdektelen a halnévi etimológia szempontjából a cikkszerző azon megjegyzése, hogy „Az 1565-ös úrbárium is úgy ír a faluról, hogy jó halastava volt”. A pér ugyanis a „kemény talajú, gyors folyású, oxigéndús vizeiben él”. A XVI . sz.-ban aligha tenyészthették alvízi jellegű halastavakban.

A fehér szó említése pedig még azt a szintet sem üti meg, hogy kritizálni lehessen. Nincs p--vel kezdődő változata történetileg sem a fehér szónak (a földrajzi nevekben sem). A szerző tájékozatlannak látszik a középkori grafematikában: a Peer íráskép ee-je gyakrabban jelöl hosszú /é/ hangot, mint hiátusban álló (egymás utáni) két magánhangzót. Pécs első említése is (1290 k.) Peech.

A szövegjavaslatom a fentiek alapján a cikk struktúrájának megtartásával az alábbi:

„… A Pér elnevezés a hasonló középkori személynévből keletkezett, amely a Péter név valamilyen újlatin nyelvi folytatására megy vissza.<ref>Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. II. kötet (L–Zs). Második, javított és bővített kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1988. ISBN 963 05 4569 1</ref> Az első okleveles említése az úgynevezett …” LvT vita 2013. augusztus 25., 12:32 (CEST)Válasz