Szabó Zoltán (művészettörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szabó Zoltán
Az 1990-ben megjelent Csodák között élünk című könyvben Koós Gyula felvétele
Az 1990-ben megjelent Csodák között élünk című könyvben
Koós Gyula felvétele
Született Szabó Zoltán[1]
1936. július 18.[1]
Zsira[1]
Elhunyt 2022. április 30.[2] (85 évesen)
Budapest[2]
Művészneve Zsirai Szabó Zoltán
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pap, művészettörténész, festőművész
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1985, PhD)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Zoltán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szabó Zoltán (Zsirai Szabó, Zsira, 1936. július 18.Budapest, 2022. április 30.) magyar pap, festőművész, művészettörténész.

Életpályája[szerkesztés]

Szülőfalujában majd Csepregen tanult. Érettségiét Sopronban a Reál Gimnáziumban szerezte. A teológiát Győrött végezte, mely után 1961. június 18-án[2] pappá szentelték.[1]

Már gyerekkora óta rajongott a művészetért, azon belül is a festészetért. Somogyi Antal, győri kanonok és művészettörténész fedezte fel. Bánk József, akkori győri segédpüspök segítette hozzá művészeti tanulmányai megkezdéséhez.[3] 1965-től 1974-ig Borsa Antal mellett folytatott művészeti tanulmányokat, melynek során restaurálással ismerkedett.[1] Győri mestere halála után Budapestre hívatta Lékai László bíboros, akinek segítségével[4] 1976-tól az ELTE-re járt, annak Bölcsész Karára, ahol művészettörténetet hallgatott. Disszertációját korábbi mesteréről, Borsa Antal életművéről írta. 1985-ben megvédte A modern magyar egyházművészet 1945-től napjainkig című bölcsészdoktori értekezését,[1] amelyet Zádor Anna és Németh Lajos tanszékvezető professzorok opponensi véleményükben úttörőnek minősítettek.[4]

Az Új Ember, 2016. május 29-i számának Villanófényben: Szabó Zoltán – Istenhez nyújtott kézmozdulat című cikkében (Cser István felvétele)[5]

Autonóm festészete minden témakört (például táj, csendélet) magába foglal. Művei öt hazai – köztük Zsira, Csepreg, Szombathely – és két ausztriai (Lutzmannburg és Feldbach) kiállítás mutatta be.[1] Restaurálási munkálatait húsz templom őrzi. Ilyen például a szekszárdi Belvárosi katolikus templom, amelyet 1984-ben fejezett be. Régi technikával készített üvegablakai több (például Molnári, Sajtoskál,[4] Fenyőfő, Bakonyszentlászló, Kiscsősz, Csáfordjánosfa,[6] budapesti Szent Kereszt-) templomot is díszítenek.[1] Szülővárosában üvegablaka és falfestménye is látható.[1] Liturgikus tér tervezései készületek szintén szülővárosában (ezeket 1984-ben tervezte. 1996-ban elkészítette a templomot körülvevő hét ólmozott színes üvegablakot, majd 2001-ben Nemeskürty István akkori kormánybiztos támogatásával a templom egész belső terének kifestését is elvégezte.[5]) valamint Tárkányon. Monumentális mozaikot tervezett és kivitelezett az egyik budapesti METRÓ szálló előterében.[6]

Segédlelkészként 1961–1964 között Csepregen, 1964–1965-ben Röjtökmuzsajon, 1965–1966-ban Győrszigeten, 1966–1967-ben Győr–Újvárosban, 1967–1975 között Győrszentivánban, 1975–ben az Esztergomi Főegyházmegyében teljesített szolgálatot. Ezután 1975–1976 Budapestre a Karolina úti Plébániára, 1976-ban Szentendrére került. 1976–1977-ben Farkasréten majd 1977–től a Külső-Ferencvárosban töltötte be hivatalát. 2017-ben nyugdíjba vonult, 2022. április 30-án hunyt el Budán.[2] A zsirai Szent Lőrinc-templomban mutatták be a lelkéért a szentmiseáldozatot, majd a helyi temetőben helyezték örök nyugalomra.[7]

Írásai az Új Ember című magyar katolikus hetilapban jelentek meg.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j Salamon (1998), 299. old.;
  2. a b c d Szabó Zoltán Dr.. Győri Egyházmegye. (Hozzáférés: 2022. május 8.)
  3. Balássy – Szeghalmi (1990), 74-75. old.;
  4. a b c Balássy – Szeghalmi (1990), 75. old.;
  5. a b Elmer (2016), 10. old.;
  6. a b Balássy – Szeghalmi (1990), 76. old.;
  7. Elhunyt Szabó Zoltán atya. Győri Egyházmegye, 2022. június 2. (Hozzáférés: 2022. július 22.)

Források[szerkesztés]

  • Salamon Nándor. Kisalföldi művészek lexikona – Építészek, szobrászok, festők, műgyűjtők, művészeti írók: XVI. - XX. század: A-Z. Győr: Kisalföld Művészetéért Alapítvány. ISBN 963-04-9975-4 (1998) 
  • Balássy László, Szeghalmi Elemér.szerk.: Czoborczy Bence: Csodák között élünk – Művészek vallomásai Istenről, hitről, önmagukról – Felelősséggel talentumokért (Balássy László). Miskolc: Új Misszió (1990) 
  • Elmer István: Villanófényben: Szabó Zoltán: Istenhez nyújtott kézmozdulat. Új Ember, LXXII. évf. 22. sz. (2016) 10. o.

További információk[szerkesztés]