Mézes Miklós (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mézes Miklós
Született 1920. szeptember 22.
Zsira
Elhunyt 2019. március 17. (k. n.) (98 évesen)
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Tisztsége magyarországi parlamenti képviselő (1947–1949)
Politikai pályafutása
Párt
Katonai pályafutása
Ország Magyar Királyság
Szolgálati ideje 1942–1945
Háborúi, csatái második világháború
SablonWikidataSegítség

Debreczeni és rettegi Mézes Miklós[1] (Zsira, 1920. szeptember 22.2019. március 17.(k. n.)[2]) magyar gazdálkodó, a Demokrata Néppárt volt országgyűlési képviselője, a kanadai magyar közélet szervezője. Ő volt az utolsó demokrata néppárti képviselő.

Élete[szerkesztés]

Ifjúkora és közszereplővé válása[szerkesztés]

A Mézes család sarjaként a gazdálkodó Mézes József és Maráz Terézia második gyermekeként született. Hárman voltak testvérek. Római katolikus vallásban nevelkedett. Édesapja szülőfalujának, Zsirának elismert polgára volt, községi bírónak, a helyi gazdakör valamint Független Kisgazdapárt elnökének is megválasztották. Mézes Miklós elemi iskolájába Zsirán járt, majd Szombathelyen tanult tovább, ahol mezőgazdasági szakiskolát végzett el. Tanulmányai végeztével a családi gazdaságban kezdett el dolgozni. Közösségi aktivitását és közéleti érdeklődését a neveltetéséből hozta magával, már tizenévesen kapcsolatba került a katolikus szociális mozgalmakkal. 1938-ban tagja lett a KALOT-nak, 1940-ben a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete agrárosztályának országos titkára lett. Ugyanebben az évben elvégezte az érdi KALOT népfőiskolát. Egyik kezdeményezője volt az egyházasfalui Széchenyi Népfőiskolának, amely bár megszakításokkal, de 1949-ig működött (ez volt az egyetlen KALOT intézmény, amely a szervezet 1946-os feloszlatása után is tovább működhetett). A Hangya Szövetkezetnek is tagja volt, és szervezte a zsirai szövetkezet munkáját. 1942 őszén behívták katonának, Kőszegen majd Körmenden szolgált. 1944 júniusában a szovjet frontra került. 1945. június 17-én távbeszélő szakaszparancsnok-helyettesként szerelt le.

Politikai pályája[szerkesztés]

Hazatérése után folytatta a gazdálkodást és az aktív közéleti tevékenységet. Belépett a Független Kisgazdapártba, indult az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választásokon a párt Győr-Moson és Sopron vármegyei listáján, de nem került be az Országgyűlésbe. Beválasztották viszont Sopron vármegye törvényhatósági bizottságába. 1947 februárjában Kovács Béla letartóztatása miatt kilépett a pártból, és a Demokrata Néppárthoz csatlakozott. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon már a DNP színeiben indult ugyanazon a megyei listán, és ekkor bekerült a parlamentbe. Mindszenty József esztergomi érsek 1948 karácsonyi börtönbezárásával ellehetetlenült a keresztény elveket valló politizálás lehetősége. 1949 elején a Demokrata Néppárt frakciója megszűnt, több DNP-s vezető és köztük Mézes Miklós is, Nyugatra emigrált.

Emigrációban[szerkesztés]

1949 februárjában először Ausztriába majd Svájcba utazott, végül 1951-ben Kanadába települt ki. Csak 1953-ban sikerült családját is kimenekítenie magához. Kezdetben vegyipari munkásként dolgozott majd nyomdát nyitva önálló vállalkozásba kezdett. 1959 és 1961 között ebben a nyomdában állították elő az Egységes Magyarság című folyóiratot. Az anyagi körülmények miatt váltani volt kénytelen és pénzügyi cégnél helyezkedett el. Később nyugdíjba vonulásáig önálló pénz- és adóügyi szakértőként dolgozott.

A közéleti felelősségérzete az emigrálás után is megmaradt. Számos emigráns magyar szervezetnek lett a tagja. 1949 és '51 között a Magyar Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség igazgatósági tagja és pénztárosa. 1959-ben, miután belépett a Magyar Nemzeti Bizottmányba, kinevezték annak kanadai tisztviselőjének. Lakóhelyén a helyi római katolikus egyházközség tagja, emellett külön magyar egyházközséget is szervezett. 1960 óta a Kanadai Magyarok Széchenyi Társaságának társelnöke, a Kanadai Magyarok Szövetségének igazgatósági tagja, és az ottani Rákóczi Szövetségben is szerepet vállalt. 1984-ben pedig belépett egy kanadai pártba, a Haladó Konzervatív Pártba(en).

A rendszerváltás után[szerkesztés]

A rendszerváltás idején ő is bekapcsolódott a Demokrata Néppárt újjászervezésébe, a Kereszténydemokrata Néppárt megalakításába. Az emigráns DNP képviselőkkel együtt többek között Kovács K. Zoltánnal, Varga Lászlóval és Eszterhás Györggyel együtt levelezésben álltak a párt hazai szervezőivel. Mézes Miklós a KDNP-t az 1990-es és 1994-es kampányban anyagilag is támogatta. 1997-ig a párt intézőbizottsági tagja. A KDNP Barankovics-emlékéremmel ismerte el munkásságát.

1991-ben jelent meg Budapesten fő műve, amelyben visszaemlékezéseit adta közre. (Mézes Miklós: A kalászba szökkenő vetés: Mézes Miklós visszaemlékezései. Budapest: Statiqum. 1991. ISBN 963-400-681-7  )

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]