Földi bodza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Földi bodza
Virágzó gyalogbodza
Virágzó gyalogbodza
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Mácsonyavirágúak (Dipsacales)
Család: Pézsmaboglárfélék (Adoxaceae)
Nemzetség: Bodza (Sambucus)
Faj: S. ebulus
Tudományos név
Sambucus ebulus
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Földi bodza témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Földi bodza témájú kategóriát.

Gyalogbodza termése

A földi bodza vagy gyalogbodza (Sambucus ebulus) a pézsmaboglárfélék (Adoxaceae) családjának bodza (Sambucus) nemzetségébe tartozó növényfaj. Rokonaitól, a fekete- és a fürtös bodzától eltérően nem cserje, hanem magaskórójú lágyszárú növény. Erdőszéleken, útszéleken található meg, őshonos Európában (Észak-Európa kivételével), Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lágy szárú, kellemetlen szagú évelő növény. Levelei összetettek, 5-13 fűrészes szélű levélkéből állnak. Virágzata és termése nagyon hasonlít a fekete bodzáéra: virágai lapos bogernyőkbe tömörülnek, a portokok sötétpirosak. A virágok kétivarúak, önmeddők, rovarbeporzásúak. Csonthéjas, fekete hárommagvú bengetermései vannak.

Hatóanyagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyökérben és a termésben keserű észter-iridoid-glikozidok találhatók, köztük az ebulozid és az izoszferozid. Keserűanyagai miatt enyhén mérgező, nyers vagy éretlen terméseinek fogyasztása hányást, hasmenést, látászavarokat okozhat, haláleset is előfordult már.

Gyógyhatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábban hashajtó, izzasztó és vizelethajtó tulajdonságát használták fel. Túladagolása heves hányást, hasmenést okozhat. A homeopátia is felhasználja.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szigetvári Csaba: Bodza. Süvöltő. Az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület lapja. XVI. évfolyam 2007/3. p. 6–7.
  • Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 9636841241