Termálvizek Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A magyar termálvízkincs Magyarország vízrajzának különleges adottsága, mennyiségileg és minőségileg világméretekben kiemelkedő. A magyar turizmus adottsága „mozaikszerű” azaz, nem egy helyen, mintegy egymás mellett jelennek meg. Az egymást erősítő hatásuk mindig fejlesztéspolitikát feltételez. Egyetlen kivétel ez alól a magyar termálvízkincs. Ez az a kitörési pont, amely köré a turizmus mozaikos jellegű adottságait szervezni lehet és kell is! Nemcsak a munkahelyteremtő hatás maradéktalan kibontakoztatására alkalmas, hanem a GDP termelésének lehető legolcsóbb, legkevesebb befektetéssel járó módja.[1]

A termálvízre alapozott turizmus fejlesztése már évtizedek óta folyik, de még mindig nem kielégítő eredménnyel. Emiatt szükséges, hogy nagy volumenű programok induljanak be a termálturizmus fejlesztésére.

Geotermikus adottságok[szerkesztés]

A kedvező földtani körülmények hozták létre a kimagasló mennyiségű hévizeket. A térség földszerkezetének alakulása során a Kárpát-medence alatti földkéreg viszonylag elvékonyodott, s emiatt a felszínhez közel került a magas hőmérsékletű földköpeny. Ennek vastagsága a régióban 23–27 km közötti. A kéreg elvékonyodását valószínűleg köpenybeli mélyáramlások okozzák.

Vízföldtani adottságok[szerkesztés]

A forró altalaj, a magas kőzethőmérséklet még nem elégséges a hévizek kialakulásához. Ehhez szükség van a vizet tároló és azt leadni képes kőzetekre, képződményekre, melyeket vízadóknak nevezünk. A Kárpát-medence földtörténeti fejlődése során kialakult állapotok ehhez kedvező körülményeket biztosítanak. Gyakorlatilag nincs olyan része Magyarországnak, ahol a felszín alatt ne fordulnának elő jó vízadó tulajdonságú képződmények. A bennük tárolt vizek - a geotermikus adottságok következtében - a mélységgel arányosan növekvő hőfokúak.

Balneológiai adottságok[szerkesztés]

Magyarország különleges balneológiai adottságai révén rendkívül gazdag ásványvizekben és gyógyhatású termálvizekben. Izland, Japán, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Kína és Új-Zéland mellett itt vannak a legnagyobb hévíz készletek.

Ritkábban említik meg, hogy az itt lévőhévízek gyógyászati, balneológiai hatásait tekintve egyedülállóak a világon. Sehol máshol nem található, ennyi különböző betegség kezelésére, illetve megelőzésére alkalmas kiváló minőségű termál és gyógyvíz. A legismertebbek: a budapesti fürdők, Harkány, Hévíz, Bükfürdő, Zalakaros, Sárvár, Gyula, Hajdúszoboszló, Debrecen a legnagyobbak közül valók. Az eddig kihasználatlan természeti értékeket testesítik meg. A természetgyógyászat reneszánszát éljük meg, ami tovább növeli az érdeklődést a gyógyító vizek iránt.

Magyarország egyedülálló gyógy- és termálturisztikai adottságai[szerkesztés]

A gyógyturizmus vagy más elnevezés szerint az egészségturizmus különböző formái egyre jelentősebb szerepet játszanak a világ turizmusában. Ez a tendencia a jövőben növekedni fog Európa és Magyarország kínálatában is. A természetes gyógyászat, az egészséges életmód, és az ezzel járó életszemlélet (fitnesz, wellnesz), a jó fizikai erőnlét, a jó kondíció megőrzése, a betegségek megelőzése iránti igény az egész világon növekszik. A vendégkör bűvölésében az európai átlagéletkor növekedése, az aktív nyugdíjas kor kitolódása jelentős szerepet játszik.

Magyarország rendkívül gazdag természetes gyógytényezőkben, amelyek: ásványvíz, hévíz, gyógyvíz, gyógyiszap, barlangklíma, mofetta, éghajlati mikroklíma.

A már kiépült gyógy és termál-egészségturisztikai szolgáltató és vendégfogadórendszer, a már meglévő üzemeltető vállalkozások, a hatékony marketing és értékesítő hálózat, a magyar balneológiai gyógyítás nemzetközi elismertsége, az azt ellátó orvosok és az egészségügyi személyzet magas színvonalú felkészültsége és egészségügyi szakmaisága, a sok évtizedes fürdőkultúránk jó alap a továbblépésre.

A meglévő jó adottságok és pozíciók megléte mellett is érzékelhetők természetföldrajzi adottságaink és készségeink nagyobb egészségturisztikai vendégkör ellátására és fogadására is képesek vagyunk.

Gyógyhelyek[szerkesztés]

Igali Gyógyfürdő
Parádfürdői Kórház

Termálvíz-, s gyógyvíz adottságait tekintve Magyarország első helyen áll Európában. Jelenleg kb. 500 termálvíz előfordulási hely van, ami azt jelenti, hogy az ország területének 70%-án található +30°C-nál melegebb természetes víz. A természetes vízfeltörések, források az Alföld peremén, a középhegységek törésvonalai mentén, a mesterséges feltárások (fúrások) az Alföldön és a Dunántúlon többnyire olaj- és földgázkutatás nyomán létesültek.

A kutakból percenként kb. 440 m³ víz fakad. A meglévő kutak vízkészletét 4000 km³-re becsülik. Ennek mintegy 10%-a kitermelhető. Ez azt jelenti, hogy kb. 200 évre volna elegendő.

A termál és gyógyvizeket, a jelenleg ismert és előforduló alkotórészek figyelembevételével a következők szerint lehet osztályozni:

Termálfejlesztés és komplex térségfejlesztés[szerkesztés]

Elmaradott térségek[szerkesztés]

Azokban a térségekben, ahol a fejlesztés a meglévő termálkincs kiaknázását lehetővé teszi, ott indokolt a végrehajtandó fejlesztések kiemelése és támogatása. Ilyenek területek például: az Ormánság, Marcali, Pásztó, Barcs, Tényő térsége. A kidolgozandó programban ismételten meg kell határozni, a nemzetközi, az országos a regionális és a helyi jellegű fejlesztések, illetve települések körét. Feltétlenül szükséges a fejlesztések ütemezése is. Fontos megemlíteni, hogy a fürdőfejlesztésekhez kapcsolódóan kiemelten kell kezelni a szálláshelyek, és vendéglátóhelyek minőségének javítását, a mennyiségének bővítését.

A geotermikus energia a megújuló energiaforrások hasznosítása terén problémát jelent, hogy a szakmai berkeken túl alig ismert és nincs terv a megújuló energiaforrások hazai hasznosítására (pl. energiaválság, szabotázs esetére). A hasznosítás Nemzeti Programjára szükség lenne, melyek alapján az ilyen irányú fejlesztések szavatolhatók lennének. (ipari felhasználás, fűtés, melegvíz) Nagyságrendekben, hatásfokban a legnagyobb potenciálban kihasználatlan energiaforrásunk a geotermikus energia. Jelenleg Európa legnagyobb készletekkel rendelkező országában, (lásd az ábrát) az energiamérlegben a legalacsonyabb a geotermikus energia részaránya.

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Ezzel enm azt állítom, hogy nem kerül sokba, de a többi tevékenységhez képest.

Források[szerkesztés]

  • Majthényi László: Nemzeti kincsünk a termálvíz (Pannon Termál Magazin 2006/1 szám) 4-8. old. ISSN 17856116
  • Hegedűs Ernő:Idegenforgalmi földrajz I. (Budapest, 2004) tankönyvpótló jegyzet 30-32. o.