Sikonda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sikonda
A sikondai wellness hotel
A sikondai wellness hotel
Közigazgatás
Település Komló
Alapítás éve 1928
Irányítószám 7300
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 180 m
Távolság a központtól 4 km
Elhelyezkedése
Sikonda (Baranya megye)
Sikonda
Sikonda
Pozíció Baranya megye térképén
é. sz. 46° 10′ 33″, k. h. 18° 13′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 33″, k. h. 18° 13′ 21″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sikonda témájú médiaállományokat.

Sikonda egy észak-baranyai település, közigazgatásilag Komlóhoz tartozik

A Mecsek északi oldalán, Pécstől északra 18 kilométerre, Komlótól nyugatra 4 kilométerre, a 180 méter magasságban fekvő Sikonda-völgyben található. Közeli települések: Csonkarét, Mecsekfalu, Komló, Vágotpuszta, Árpádtető, Malomhegy, Mánfa, Szentimre, Vágat.[1]

Története[szerkesztés]

Sikonda nevét először egy 1797-es térképen említik. A mai település csak 1928 óta létezik, amikor a szénbányászati próbafúrások során melegforrást találtak.

1929-ben a Földtani Intézet a forrás vizét gyógyvíznek nyilvánította, és ásványvíz-palackozó, majd 1930-ban gyógyszálló épült. Ez 1933-ban megkapta a gyógyfürdő minősítést, 1948-ban a szállodából bányász-szanatórium lett. 1978-tól a fejlesztések abbamaradása, majd a bányabezárások miatt hanyatlásnak indult. 1996-ban felújították, 2004-ben wellness-szálló és élményfürdő nyílt a szanatórium mellett.[2] Néhány évvel később a közelben található kempinget és turistaszállót is felújították.

A fürdő és szanatórium[szerkesztés]

A fürdő vize szénsavtartalmú, alkalikus, gyengén radioaktív, lítiumtartalmú.[3]

A sikondai szanatórium régi épületszárnya[szerkesztés]

Építésének ideje 1927. A tervező nevét eddig nem sikerült kideríteni. A korstílusát tekintve az épület nehezen behatárolható, hiszen az eklektika, a szecesszió és a modern törekvések korában született meg a szanatóriumi épület, de romantikára jellemző jegyek fedezhetők fel a régi épületszárnyon. A társalgótermekben található növényornamentikás díszítésű cserép-kályhák viszont barokkos részletezettségűek, szecesszíven formáltak.

Ügyesen, jól átgondoltan telepített épületről beszélhetünk, hiszen a közlekedési úttól visszahúzódva, egykor tágas parkon keresztül közelíthettük meg a sikondai szanatórium fő épületét. Az épület tömege nem akarja túllépni fákkal övezet környezete ölelését, nem hivalkodik, még a hozzáépített „modernebb” traktusokkal sem. Arányrendszerét tekintve is mértéktartó. Homlokzati megjelenésében uralkodó a vakolt, színezett felület. A főbejáratot kihangsúlyozandó, a kiugró tömeg bejárati nyílásait kőkeretezéssel látták el. Szintén kőfa-lazarú az alagsor főútra néző falazata, és kőtámfalas „kíséretet” kaptak az épület előtti parkban lévő lépcsők is. Az épület, korának egyedülálló kultúrtörténeti értéke, méltán került helyi védelem alá.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Alkotóház, amelyben egykoron Göncz Árpád is lakott íróként.
  • Sikondai tavak: két mesterséges tó, amely egyrészt a horgászat kedvelőit szolgálja, másrészt fedett tószínpadával és a hozzá tartozó fedett nézőtérrel kulturális rendezvények színtere. Itt rendezik meg nyaranta a Tóp-Art Fesztivált.
  • Komló város pihenőparkja rendezvényházzal, sportpályákkal, fedett színpaddal, szabadtéri főzőhelyekkel, erdei tanösvénnyel.
  • A Baranya Megyei Önkormányzat gyermek- és ifjúsági tábora, amely minden évben otthont ad a Pécsi Tudományegyetem több gólyatábori rendezvényének.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]