Cserkeszőlő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Cserkeszőlő
Cserkeszőlő.jpg
Cserkeszőlő címere
Cserkeszőlő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKunszentmártoni
Jogállás község
Polgármester Szokolai Lajos (független)[1]
Irányítószám 5465
Körzethívószám 56
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 2249 fő (2017. jan. 1.)[2]
Népsűrűség72,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület30,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserkeszőlő (Magyarország)
Cserkeszőlő
Cserkeszőlő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 51′ 50″, k. h. 20° 12′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 50″, k. h. 20° 12′ 20″
Cserkeszőlő (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Cserkeszőlő
Cserkeszőlő
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Cserkeszőlő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserkeszőlő témájú médiaállományokat.

Cserkeszőlő község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén, a Tiszazugban fekszik a Tisza és a Hármas-Körös között. Nyugati irányban Kecskemét, északra Tiszaföldvár, míg keleti irányba Kunszentmárton a legközelebbi városok. A községen áthalad a 44-es főút, míg a Kecskemét–Kunszentmárton-vasútvonal nem érinti, hanem déli irányban kerüli Cserkeszőlőt Csépa és Szelevény irányába.

Budapesttől 127 kilométerre,és Szolnoktól és Kecskeméttől 45 kilométerre található.

Története[szerkesztés]

Cserkeszőlő legfőbb vonzereje a gyógyhatású termálfürdő. A vidék egykor borkultúrájáról is ismert volt. Nevének eredete a jordán cserkesz néptől is származtatható, hiszen IV. Béla idején nagy létszámú cserkesz kisebbség érkezett a területre.[forrás?]

Cserkeszőlő a megye egyik legfiatalabb, 1952. január 1. óta önálló települése. Korábban Tiszakürt külterületi része volt.

A középkorban királyi népek, kunok és jászok éltek itt, akik hadiszolgálattal tartoztak kiváltságaik fejében. A 20. század elejétől egyre nagyobb területeken folyt a szőlő- és gyümölcstermelés, de a környék ura, Steöszel József már 1742-ben is adott homokos területeket szőlőtelepítésre a kunszentmártoni, csépai és tiszazugi lakosoknak.

Meghatározó jelentőségű volt a település életében, amikor szénhidrogén-kutató fúrás során 1943-ban 83 °C-os - nagy mennyiségű oldott ásványi anyagot tartalmazó - termálvizet találtak. Kezdetben a homokba ásott lefolyócsatornához jártak messze földről a reumás és egyéb betegségeikből gyógyulni vágyók. Azóta a település fő vonzereje az alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Cserkeszőlői Gyógy- és Strandfürdő[szerkesztés]

A termálfürdő bejára a delfines kúttal.

1942-43-ban a Magyar-Amerikai Olajkutató Társaság szénhidrogén-kutatása során találták meg az akkor 96 fokos, alkáli-kloridos hidrogénkarbonátos, konyhasós, jódos, brómos gyógyvizet, mely idült mozgásszervi és gyulladásos megbetegedések esetén ajánlott. A fürdő építését 1955-ben kezdték el.

  • Fürdőjavallatok, kezelhető betegségek: Bőrgyógyászati megbetegedések, csontrendszer betegségei, idült betegségek utókezelése, rekreáció, izomgörcsök oldása, izomzúzódások, rándulások, ízületi betegségek, reuma, sportsérülések utókezelése.
  • Ellenjavallatok: alkoholhatás, keringési zavarok, magas vérnyomás, szívbetegségek, trombózis.

Műemlék borház és pince[szerkesztés]

A 116 éves, 2014-ben felújított,[4] kontyolt nyeregtetős, téglalap alaprajzú műemlék épület egy kisebb domb lábánál áll.[5]

Szinyei Merse-kastély[szerkesztés]

Az 1922-ben épült kúria Cserkeszőlő-Tópartpuszta részén található. A kúria körül a 20. század elején medencét, halastavat, szőlészetet, pincészetet és kerteket alakított ki Kandó Irén és Szinyei Merse Félix. Az államosítások alatt kultúrházként működött, majd a rendszerváltozás után a Cserkeszőlői Mezőgazdasági Szövetkezet tulajdona volt. Az önkormányzat az épületet visszavásárolta, és a felújításokat követően hamarosan a látogatók előtt is nyitva áll majd a Kúria. Forrás

A festőnek több műve is készülhetett itt, azonban ezek a világháborúban valószínűleg elvesztek. Forrás

Cserkeszőlői kunhalmok[szerkesztés]

A község körül számos kunhalom található, amelyeket a bronz és neolit korban lakó-, temetkezési vagy őrhelyként használtak. Forrás

Aranyosi erdő[szerkesztés]

Ez az Ős-Duna hordalékán elterülő erdő a Tiszazug homoki tölgyeseinek utolsó képviselője.Forrás

Nagy Fertő-tó[szerkesztés]

A termálfürdőből kifolyó gyógyvíz a Cserke patak útján egy mesterséges tavat formál a község területén, amely gazdag élővilágot hozott létre az utóbbi évtizedekben. Számos madár fészkel az található nádasokban. Forrás

Testvérvárosa[szerkesztés]

Horvátország Malinska-Dubašnica, Horvátország

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cserkeszőlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Szinyei présház és borospince felújítása (PDF). (Hozzáférés: 2015. szeptember 25.)
  5. A borház a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. szeptember 25.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserkeszőlő témájú médiaállományokat.