Csataszög

	Csataszög
	; Csataszög címere
	; Csataszög címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Szolnoki
Jogállás	község
Polgármester	Oravecz Zsuzsanna Éva (Fidesz)
Irányítószám	5064
Körzethívószám	56
	Népesség
Teljes népesség	288 fő (2017. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	26,85 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	11,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Csataszög Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 17′ 06″, k. h. 20° 23′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 06″, k. h. 20° 23′ 13″
	Csataszög Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
	Csataszög weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csataszög témájú médiaállományokat.

Csataszög község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Szolnoki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Alföldön, a megye középső részén, a Tisza jobb partján fekszik, Szolnoktól kb. 20 km-re, északkeletre. Szomszédos települések: Besenyszög, Hunyadfalva, Nagykörű.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Közúton Szolnokról egy mellékúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 20 km-re fekvő Szolnokon van.

Önkormányzat[szerkesztés]

Cím: 5064 Csataszög, Szebb Élet utca 42.
Tel.: 56/543-044, 56/499-593
Fax: 56/499-593
E-mail: kocsatas@t-online.hu
Hivatalos honlap: www.csataszog.hu

Polgármesterek:

Pomázi Ferenc (független) 1994-2016.
Oravecz Zsuzsanna Éva (Fidesz) 2016-napjainkig.

Története[szerkesztés]

Először 1864-1865-ben szerepel Csataházpart, Csataszög néven, Pesty Frigyes helységnévtárában.

Az egykori Csata-ér partjára települt házcsoport lett 1910-ben Nagykörű legnépesebb külterületi lakott helye, Csataszög néven.

A második világháború idején a területen jelentős csaták folytak. A szovjet csapatok 1944. november 7-én szabadították fel a települést.

A község először 1951-ben kérvényezte az önállóvá válást, de ekkor még nem engedték leválni Nagykörűről.

1993-ban tartott népszavazáson (nagyon szoros eredmény mellett) a lakosság az elszakadás mellett döntött. 1994. december 11. óta önálló település.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 11,5% cigánynak, 2% németnek, 0,7% románnak mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Neve[szerkesztés]

Pesty Frigyes szerint azért hívják ezt a helyet így, mert a Rákóczi-szabadságharc idején itt nagy csata volt a kurucok és a rácok között.
Valószínűbb, hogy az egykor itt folyó Csata-érről kapta a nevét a település.

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 65%-a római katolikus, 3%-a református, kb. 2%-a evangélikus. Nem tartozik semmilyen egyházhoz vagy felekezethez, illetve nem válaszolt kb. 30%.^[4]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,6%, református 9,2%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 34,2% (19,7% nem nyilatkozott).^[5]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

Az Egri főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászapáti Esperesi Kerületébe tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával. Csataszög római katolikus vallású lakosai a nagykörűi plébániához tartoznak, mint fília.

Református egyház[szerkesztés]

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozó Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.