Csataszög

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csataszög
Csataszög címere
Csataszög címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Szolnoki
Jogállás község
Polgármester Oravecz Zsuzsanna Éva (Fidesz)[1]
Irányítószám 5064
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 294 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 26,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csataszög (Magyarország)
Csataszög
Csataszög
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 06″, k. h. 20° 23′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 06″, k. h. 20° 23′ 13″
Csataszög (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Csataszög
Csataszög
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Csataszög weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csataszög témájú médiaállományokat.

Csataszög község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Szolnoki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Alföldön, a megye középső részén, a Tisza jobb partján fekszik, Szolnoktól kb. 20 km-re, északkeletre. Szomszédos települések: Besenyszög, Hunyadfalva, Nagykörű.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Közúton Szolnokról egy mellékúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 20 km-re fekvő Szolnokon van.

Önkormányzat[szerkesztés]

  • Cím: 5064 Csataszög, Szebb Élet utca 42.
  • Tel.: 56/543-044, 56/499-593
  • Fax: 56/499-593
  • E-mail: kocsatas@t-online.hu
  • Hivatalos honlap: www.csataszog.hu

Polgármesterek:

  • Pomázi Ferenc (független) 1994-2016.
  • Oravecz Zsuzsanna Éva (Fidesz) 2016-napjainkig.

Története[szerkesztés]

Először 1864-1865-ben szerepel Csataházpart, Csataszög néven, Pesty Frigyes helységnévtárában.

Az egykori Csata-ér partjára települt házcsoport lett 1910-ben Nagykörű legnépesebb külterületi lakott helye, Csataszög néven.

A második világháború idején a területen jelentős csaták folytak. A szovjet csapatok 1944. november 7-én szabadították fel a települést.

A község először 1951-ben kérvényezte az önállóvá válást, de ekkor még nem engedték leválni Nagykörűről.

1993-ban tartott népszavazáson (nagyon szoros eredmény mellett) a lakosság az elszakadás mellett döntött. 1994. december 11. óta önálló település.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Neve[szerkesztés]

  • Pesty Frigyes szerint azért hívják ezt a helyet így, mert a Rákóczi-szabadságharc idején itt nagy csata volt a kurucok és a rácok között.
  • Valószínűbb, hogy az egykor itt folyó Csata-érről kapta a nevét a település.

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 65%-a római katolikus, 3%-a református, kb. 2%-a evangélikus. Nem tartozik semmilyen egyházhoz vagy felekezethez, illetve nem válaszolt kb. 30%.[4]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

Az Egri főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászapáti Esperesi Kerületébe tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával. Csataszög római katolikus vallású lakosai a nagykörűi plébániához tartoznak, mint fília.

Református egyház[szerkesztés]

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozó Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Ökogazdaság - cigája juh tenyészete

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fideszes polgármestert választottak Csataszögön (magyar nyelven). nepszava.hu, 2016. október 16. (Hozzáférés: 2016. október 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. [1]

További információk[szerkesztés]