Szajol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szajol
A szajoli vasúti baleset áldozatainak emlékműve a felújított állomásépület mellett
A szajoli vasúti baleset áldozatainak emlékműve a felújított állomásépület mellett
Szajol címere
Szajol címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásSzolnoki
Jogállás község
Polgármester Szöllősi József (független)[1]
Irányítószám 5081
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség3733 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség100,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szajol (Magyarország)
Szajol
Szajol
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 10′ 41″, k. h. 20° 18′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 41″, k. h. 20° 18′ 11″
Szajol (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Szajol
Szajol
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Szajol weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szajol témájú médiaállományokat.

Szajol község Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában.

Fekvése, természeti adottságai[szerkesztés]

Szajol madártávlatból

Szajol az Alföld közepén, Budapesttől 110 km-re, Szolnoktól mintegy 10 km-re keletre fekszik, a Tisza és egy hajdani morotvája közé beékelve. A települést a 4-es számú főút szeli ketté. Északon a Holt-Tisza part határolja az ófalut, míg délen egészen a vasútvonalig érnek az újtelep lakott területei.

Éghajlata száraz kontinentális, elsősorban forró, napsütéses nyár, hideg tél jellemzi. A napsütéses órák száma az ország ezen táján nagyon magas, meghaladja az évi 2000 órát, míg az éves átlagos csapadékmennyiség 480–500 mm. A település földrajzi szempontból a Szolnok-ártér kistájához tartozik.

Flórájára a tölgy-kőris-szíl ligeterdők, a kőris-mézgásér láperdők, bokorfüzesek, fűzligetek a jellemzők. Állatvilágában kis- és nagyvadak egyaránt élnek. A Tisza folyó hullámterének jellegzetes madarai a vörös vércse, a kis kócsag és a partifecske. A horgászok kedvenc táborozóhelye az ófalu tőszomszédságában kanyargó mintegy 8 km hosszú Holt-Tisza ág.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a 4-es főúton.

Vonattal elérhető a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-, a Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza- és a Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalon. (A három vasútvonal Szolnok és Szajol között közös pályán halad.)

Története[szerkesztés]

A Tisza és egy hajdani morotvája közé beékelve fekszik Szajol község. Szajol már az őskorban a Körös kultúra időszakában lakott hely volt. A Felső-földön cölöpszerkezetes patics falú házat tártak fel.

Szajol neve először 1261-ben fordult elő egy IV. Béla által kiadott oklevélben Zoyli alakban. 1332-ben Sael, Sayl, Zayla alakokban fordult elő az oklevelekben. A zayoli nemesekről tesz említést IV. Béla királynak az 1339-ben átírt oklevele is. A község nevét Zayli, majd Szayl, Zayla írásmódokkal láthatjuk az oklevelekben.

Neve feltehetően török eredetű, jelentése „előkelő”. Szajol a szolnoki várispánsághoz tartozott. A település, mint nemesi közösség mereven elzárta az utat a nagyobb számú idegen letelepedők előtt.

Birtokosai 1339-től a Szajoli, Simonfi, Kompolti, Országh családok voltak.

A török hódoltság alatt a népesség erősen megfogyatkozott, 1576-ban 13 tizedfizető lakosa volt. A hódoltság idején Szajol a szolnoki szandzsák népes faluja. A település török időben is megmaradt katolikus hiten.

Hegedüs Gergely és testvérei a címeres nemes levelet I. Lipót királytól nyerték.

1784-1787 között megtartott első magyarországi népszámláláson 454 fő élt a településen, a nemesek száma 89 fő. Nemesi családjai a Fejér, Hegedűs, Lajkó és Török családok.

Az 1827-es összeírás szerint már a lakosok száma 727 római katolikus, 8 protestáns, és 29 izraelita.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcokban Szajol fő feladata a forradalmi seregek elszállásolása volt.

1872. augusztus 4-én kelt és szeptember 19-én jóváhagyott szabályrendelet értelmében Szajol nagyközséggé alakult.

1903-ban a községben az egész falu egyöntetűen összecsapott a csendőrséggel, az elszegényedett kisnemesek, a parasztok és a pályamunkások is. A falu urasága akarta a község legelőt megcsorbítani. Az elégedetlenkedőket a csendőrség súlyosan bántalmazta, egyeseket közülük bebörtönöztek, a pályamunkások közül pedig többeket elbocsátották a spontán földfoglalás miatt.

Az első világháborúban 490 lakos vett részt, közülük negyvenen a hadszíntereken haltak meg.

A második világháborúban a Szolnok ellen irányuló valamennyi támadás Szajolt is érintette, hiszen annak szinte elővárosa. 1944. október 20-án foglalták el a szovjet csapatok, a harcok azonban nem értek véget, mert a német alakulatok, nevezetesen a 4. SS páncélgránátos hadosztály október 23-24-re a vezseny-szajoli hídfőbe vonult vissza, amit csak a 7. gárdahadsereg október 24-i betörése számolt fel. A lakosság száma az 1944. januári 2957 főről ugyanezen év decemberére 2404 főre csökkent.

Az 1848 után épített vasútvonalak Szajol-Szolnoknál találkoztak, így Szajol tulajdonképpen Szolnok „élő csomópontjává” vált, ezután nagyszámú vasutas réteg alakult ki.

Az első Katolikus Olvasókör 1900-ban jött létre. A Vasutasok Köre 1928-ban alakult meg.

1994. december 2-án vasúti szerencsétlenség történt a településen. Egy váltóállítási hiba következtében 31 ember vesztette életét, 51 megsérült.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Szabó Zsigmond (független)[4]
  • 1994–1998: Szabó Zsigmond (független)[5]
  • 1998–2002: Szabó Zsigmond (független)[6]
  • 2002–2006: Szabó Zsigmond (független)[7]
  • 2006–2010: Ifj. Szöllősi József (független)[8]
  • 2010–2014: Szöllősi József (független)[9]
  • 2014–2019: Szöllősi József (független)[10]
  • 2019-től: Szöllősi József (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,4%, református 5,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 30,7% (24,7% nem nyilatkozott).[12]

Nemesek[szerkesztés]

Szajol község nevét Zayl nevű első birtokosa után kapta. A név török eredetű, jelentése előkelő. A szolnoki vár környékén a XI. században a megyeri Szolnok (Zounok) nemzetség jelentősebb földeket birtokolt. A nemzetség tagja volt (Szolnok ispán leszármazottjai) a birtokos nemes Szajoli család. A Szent Péter apostol tiszteletére épült monostor a nemzetség vallási kegyhelye volt. A település lakói később a szolnoki vár uradalom királyi szerviensei lettek.

Birtokosai:

XI. századtól a Szolnok nemzetség tagjai, a szolnoki várispánság része.

1339-ben Szajoli (de Zayl) Iván fia István, Tamás fia Gergely, Ágoston fia Miklós, Bodor fia István a Szolnok nemzetségből, mikebudai Simonfi család, a Kompolthi és Országh családok részbirtokosok.

1379-ben Békés János a Szolnok nemzetségből.

1463-ban Vértesy László, Sápy Lőrinc a Szolnok nemzetségből, Wass László és a Ványi család.

1514-ben nagykötönyi Szabó Ferenc.

1556-ban Békés Gáspár.

1564-ben Thassy Pál.

1584-ben Halmy Gábor.

1597-ben Fejér Mihály.

1632-ben Fejér Lénárt, Fejér György.

1667-ben Fejér Mihály, Hegedüs Demeter, Hegedüs János, Kálmán Lukács, Török András, Trombitás Mátyás.

A nemes Békés család, amely a szintén a Szolnok nemzetségből származott, Fejér megyében Szentpétervámáján majd a Pest megyei Mikebudán voltak birtokaik, házasság útján megszerezték Szajolt is. A beiktatási szerződést Békés János 1379-ben Visegrádon, a királyi várban kötötte I. Lajos magyar királlyal.

A XVI. század végétől a nemes szendrői Fejér család a birtokos, házasság révén a Békés család hozományaként megkapták Szajolt. A Fejér kúria a család rezidenciája volt.

A község nemesi jogállású maradt a XVIII. század végéig, lakói armális nemeslevéllel rendelkeztek. Kisbirtokos gazdálkodók voltak, jobbágyokkal közösen művelték földjeiket.

A község nemes családjai: Balogh, Czakó, Etele, Fejér, Hegedüs, Kálmán, Nagy, Pomázy, Szabó, Trombitás, Török.

Első kuriális bírája nemes Balogh János 1667-ben. Fia Balogh György felesége nemes Hegedüs Erzsébet.

A település címere a későbbi legfőbb birtokos Hegedüs család armálisa.

Szajol zászlaja kék-fehér-kék, a község címerével.

Neves személyei[szerkesztés]

  • Fejér Mihály - Szendrő és Eger várvédője
  • Fejér Miklós - Kormányzói kabinetiroda államtitkár
  • Fejér János - Egri kanonok, író
  • Fejér Aladár - Magyar királyi kincstári főtanácsos
  • Fejér Elemér - Pénzügyminiszteri helyettes államtitkár
  • Itt volt Lippich Gusztáv vármegyei főispán egykori kúriája. Lippich Gusztáv és István sírja a szajoli temetőben található. [13]
  • Itt született 1929-ben Romány Pál földművelésügyi miniszter (1929 - 2019)

Nevezetességei[szerkesztés]

2013 nyarán készült el Szajol tanösvénye a Szabadidőparkban. A Sétáló tanösvény interaktív, játékos formában ismerteti meg Szajol és környékének élővilágát, az ismeretterjesztő táblák mellett játékok, játékos elemek is helyet kaptak az ösvényen. Hossza kb. 700 m.

Testvérvárosai[szerkesztés]


Holt-Tisza[szerkesztés]

A szajoli holtág a horgászok kedvelt helye. Négy tóegység alkotja a szajoli területet.

Halfaunája között megtalálható a harcsa, busa, kárász, keszeg, ponty, törpeharcsa.

Élővilágára jellemző a vízisikló, mocsári teknős, gyíkfélék, molnárka, fácán, rétisas, sirály, hattyú, vadkacsa.


Sportélete[szerkesztés]

Szajol KLK[szerkesztés]

A település labdarúgócsapata a Szajol Községi Labdarúgó Klub, 1947-ben alapították Szajoli MÁV SE néven.

Jelenleg a megyei bajnokság első osztályában szerepel.

Kétszeres megyei első osztályú bajnok (1998, 2018), megyei Magyar Kupa győztes (2015), az NB3-as bajnokságban hat idényen át szerepelt. Legnagyobb sikere az NB3-ban elért második hely (2002). A BVSC-Zugló csapatát hazai pályán 3-1-re legyőzte a harmadik vonalban, a klub egyik legnagyobb győzelmét elérve. Ifjúsági együttese megyei első osztályú bajnok (1997), női labdarúgócsapata háromszoros megyei bajnok (2016, 2017, 2018).

2012. május 2-án a Ferencvárosi TC NB1-es csapata játszott barátságos mérkőzést Szajolban, amelynek nagy szurkolótábora van a községben.[14]

Lisztes Krisztián az FTC és a hazai labdarúgás legendája utolsó gólját a Fradi játékosaként Szajolban szerezte.

A csapat címerében a piros és fehér színek az alapításra, a kék csíkok a település zászlaja mellett a szajoli kisnemes Hegedeös család előtt tiszteleg, a sas szimbólum a Ferencvárossal köttetett barátságra utal. Szurkolóinak neve a Szajoli Harcosok - nevük a településcímerből ismert páncélos katonára utal.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Szajol települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. 1994. december 2. péntek 16:46. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 17.)
  4. Szajol települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Szajol települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  6. Szajol települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. Szajol települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. Szajol települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  9. Szajol települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  10. Szajol települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Szajol Helységnévtár
  13. https://szajol.hu/wp-content/uploads/2020/06/Lippich-Guszt%C3%A1v-%C3%A9s-Lippich-Istv%C3%A1n.pdf
  14. http://www.tempofradi.hu/2012-v-2-szajol-ferencvaros-0-6-edzomerkozes

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]