Kuncsorba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kuncsorba
Kuncsorba címere
Kuncsorba címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásTörökszentmiklósi
Jogállás község
Polgármester Stassné Ullár Hajnalka (független)[1]
Irányítószám 5412
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség618 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség18,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kuncsorba (Magyarország)
Kuncsorba
Kuncsorba
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 08′, k. h. 20° 34′Koordináták: é. sz. 47° 08′, k. h. 20° 34′
Kuncsorba (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Kuncsorba
Kuncsorba
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Kuncsorba weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuncsorba témájú médiaállományokat.

Kuncsorba község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Törökszentmiklósi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Az Alföldön, a megye délkeleti részén fekszik, a megyeszékhelytől, Szolnoktól körülbelül 35 kilométerre. A szomszédos települések: észak felől Örményes, északkelet felől Kisújszállás Csorba nevű településrésze, kelet felől Túrkeve, dél felől Mezőtúr, délnyugat felől Kétpó, nyugat felől pedig Törökszentmiklós.

Megközelítése[szerkesztés]

Közút: A település központján végighalad, nagyjából dél-északi irányban a 46-os főút kétpói szakaszától Örményesen át Fegyvernekig és a 4-es főútig húzódó 4204-es út, ezen érhető el az említett települések, illetve a két főút irányából is. Túrkevével a 4203-as út köti össze.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz járatai látják el.

Vasút: Vasútvonal nem vezet át a településen; a legközelebbi vasútállomás a MÁV 100-as számú, Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalának Fegyvernek-Örményes vasútállomása, a központtól körülbelül 8 kilométerre északra.

Története[szerkesztés]

A területet 1240-ben a kunok kapták meg. 1261-ben az egri püspökség birtoka volt. 1395-ben Csorba János szállása, később Csorbaszállás néven volt említve. A török hódoltság idején a vidék többi településéhez hasonlóan elnéptelenedett és pusztává vált.

1702-ben a Német Lovagrend birtokába került, 16 évvel később, 1718-ban Kunszentmárton vette árendába, nevét ekkor Kuncsorbai pusztaként említették. 1897-ben lett önálló település lett Kunszentmárton külterületéből, és a tiszai közép járáshoz csatolták.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Murányi Zsigmondné (független)[3]
  • 1994–1998: Murányi Zsigmondné (független)[4]
  • 1998–2002: Murányi Zsigmondné (független)[5]
  • 2002–2003: Tarjányiné Bozóki Erzsébet (független)[6]
  • 2003–2006: Rédai János (MSZP)[7]
  • 2006–2010: Rédai János (MSZP)[8]
  • 2010–2014: Rédai János (MSZP)[9]
  • 2014–2019: Rédai János (MSZP)[10]
  • 2019-től: Stassné Ullár Hajnalka (független)[1]

A településen 2003. július 27-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson az addigi faluvezető is elindult, de 18 %-ot is alulmúló eredményével mindössze az utolsó helyet tudta elérni a három induló közül.[7]

A települési önkormányzat képviselő-testülete – a vonatkozó jogszabályok módosításainak 2010-es hatályba lépése óta – a polgármesterből és négy képviselőből áll.

Nevének eredete[szerkesztés]

Kuncsorba neve két részből tevődik össze. A kun- előtag a IV. Béla által 1240-ben a területre letelepített kunokra utal. A -csorba utótag pedig Csorba János nevére, akit egy 1395-ös oklevél is említ, mint a terület birtokosát.

Népesség[szerkesztés]

A jellegzetesen alföldi területű tanyaközpontból mérnöki tervezéssel kialakított község. 1240-ben kunok kapták meg, tehát eredeti kun település. Csorbajánosszállása, később Csorbaszállás néven ismert. 1718-tól már Kuncsorbai pusztaként említik.

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,3%, református 34,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 27,2% (14,1% nem nyilatkozott).[13]

Gazdasága[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A község talaja agyagos, másodlagos szikesedésre hajlamos. Kuncsorba lakosai mindig földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. A településen egy sertéstelep is működik.

Ipar[szerkesztés]

Kuncsorbán sohasem volt jelentős ipari termelés. Jelenleg egy üzemben folyik takarmánytápok -és kiegészítők előállítása.

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 41,7%-a református, 33,2%-a római katolikus vallású. 22,4% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 2,7% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[14]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

Az Egri főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Törökszentmiklósi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. 1946-ban lett önálló plébánia, addig Törökszentmiklós filiája volt. Plébániatemplomának titulusa: Szent István király.

Református egyház[szerkesztés]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Önálló missziói egyházközség.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus (Szent István király-) templom: 1939-ben épült.
  • Református templom: 1937-ben épült.
  • I-II. világháborús emlékmű.
  • Helytörténeti gyűjtemény.

Testvértelepülés[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kuncsorba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Kuncsorba települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Kuncsorba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  5. Kuncsorba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  6. Kuncsorba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  7. a b Kuncsorba települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. július 27. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  8. Kuncsorba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  9. Kuncsorba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)[halott link]
  10. Kuncsorba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  11. Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. Kuncsorba Helységnévtár
  14. [1]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]