Rákócziújfalu
Rákócziújfalu | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Megye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Járás | Szolnoki | ||
Jogállás | község | ||
Irányítószám | 5084 | ||
Körzethívószám | 56 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1911 fő (2017. jan. 1.)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 99,54 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 19,61 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 04′ 01″, k. h. 20° 16′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 01″, k. h. 20° 16′ 01″ | |||
Rákócziújfalu weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Rákócziújfalu témájú médiaállományokat. |
Rákócziújfalu község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A megye délnyugati részén, a Tisza bal partján Szolnoktól délre 12 km-re fekszik. A községtől délnyugatra folyik a Tisza, medre itt írja le a Közép-Tisza-vidék hatalmas kanyarulatát (vezseny-martfűi kanyar). Szomszédos települések: Rákóczifalva, Martfű.
Megközelítése[szerkesztés]
Közúton a Szolnok – Martfű – Kunszentmárton vonalon haladó 442-es főúton érhető el.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.
Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás Martfűn (kb. 5 km-re), a MÁV 130-as számú, Szolnok-Kunszentmárton-Szentes-Hódmezővásárhely-Makó közötti vonalán; vagy a kb. 12 km-re lévő Szolnokon található.
Önkormányzat[szerkesztés]
- Név: Rákócziújfalu Község Önkormányzata
- Cím: 5084 Rákócziújfalu, Rákóczi út 26.
- Tel.: (56) 444-054
- Fax: (56) 444-065
- E-mail: r.ujfaluph@mail.datanet.hu
- Hivatalos honlap: www.rakocziujfalu.hu
- Újság: Újfalusi Híradó
Történelem[szerkesztés]
A település a középkori (Tisza)Varsány (amely 1691-ben egy tatárdúlás, illetve a Rákóczi-szabadságharc idején egy rác betörés miatt elpusztult) Alsóvarsány-pusztai részén alakult ki.
A terület csak a XX. század elején kezdett újra benépesülni. Rákócziújfalu 1950. január 6-án vált önálló településsé Rákóczifalva határrészéből.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[2]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,6%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (18,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Vallás[szerkesztés]
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 31,5%-a római katolikus, kb. 9%-a református, kb. 0,5%-0,5%-a evangélikus, illetve görögkatolikus vallású. Más egyházhoz vagy felekezethez kb. 0,5% tartozik. Nem tartozik semmilyen egyházhoz, illetve nem válaszolt kb. 58%.[3]
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,2%, református 4,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 46,3% (26% nem nyilatkozott).[4]
Római katolikus egyház[szerkesztés]
A Váci egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületében lévő Rákóczifalvai Plébániához tartozik, mint filia.
Református egyház[szerkesztés]
A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség.
Evangélikus egyház[szerkesztés]
A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tiszaföldvári Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
Görögkatolikus egyház[szerkesztés]
A Szórvány Helynökség Budapesti Főesperességének Pesti Esperesi Kerületében lévő Szolnoki Parochiához tartozik, mint filia.
Természeti értékek[szerkesztés]
- A Tisza és ártere 1978 óta a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Ökumenikus templom: 1998-ban épült.
- Millecentenáriumi emlékoszlop: 1996-ban készült Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, mely a turulmadarat ábrázolja.
- A község névadójának, II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek a portrészobra: alkotója Janzer Frigyes Munkácsy-díjas szobrászművész.
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc domborműve: készítette E.Lakatos Aranka szobrászművész.
- Az államalapító Szent István bronzportréja: 2001-ben készült. Alkotója Simon Ferenc szobrászművész.
- A művelődési házban látható Szűcs M. Csilla Varsányi táncospár című alkotása.
- A mai község – Rákócziújfalu – területén található a Törvényhalom, melyhez történelmi mondák és események fűződnek. E mondák szerint itt hirdettek törvényt Tiszavarsány bírái, itt ítélkezett Dózsa György is.
Gazdaság[szerkesztés]
A lakosság nagy része a környező városokban (Szolnok, Martfű) dolgozik.
Ipar[szerkesztés]
Többféle kis- és középvállalkozás is működik a településen, például lombtrágya-üzem, cipőfelsőrész-készítő, gumiipari termékeket előállító üzem, rehabilitációs foglalkoztatást végző vállalkozás, stb.
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Főleg a zöldségtermesztés és az állattenyésztés dominál.
Sport[szerkesztés]
A település sportegylete a Rákócziújfalui Sport Egyesület. A Rákócziújfalui SE honlapja
Labdarúgás[szerkesztés]
A szakosztály a Jász-Nagykun-Szolnok megyei III. osztály Kunság-csoportjában szerepel (2009/2010).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ [1]
- ↑ Rákócziújfalu Helységnévtár