Rákócziújfalu

	Rákócziújfalu
	; Rákócziújfalu címere
	; Rákócziújfalu címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Szolnoki
Jogállás	község
Irányítószám	5084
Körzethívószám	56
	Népesség
Teljes népesség	1911 fő (2017. jan. 1.)
Népsűrűség	99,54 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	19,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Rákócziújfalu Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 04′ 01″, k. h. 20° 16′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 01″, k. h. 20° 16′ 01″
	Rákócziújfalu Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
	Rákócziújfalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Rákócziújfalu témájú médiaállományokat.

Rákócziújfalu község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A megye délnyugati részén, a Tisza bal partján Szolnoktól délre 12 km-re fekszik. A községtől délnyugatra folyik a Tisza, medre itt írja le a Közép-Tisza-vidék hatalmas kanyarulatát (vezseny-martfűi kanyar). Szomszédos települések: Rákóczifalva, Martfű.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a Szolnok – Martfű – Kunszentmárton vonalon haladó 442-es főúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás Martfűn (kb. 5 km-re), a MÁV 130-as számú, Szolnok-Kunszentmárton-Szentes-Hódmezővásárhely-Makó közötti vonalán; vagy a kb. 12 km-re lévő Szolnokon található.

Önkormányzat[szerkesztés]

Név: Rákócziújfalu Község Önkormányzata
Cím: 5084 Rákócziújfalu, Rákóczi út 26.
Tel.: (56) 444-054
Fax: (56) 444-065
E-mail: r.ujfaluph@mail.datanet.hu
Hivatalos honlap: www.rakocziujfalu.hu
Újság: Újfalusi Híradó

Történelem[szerkesztés]

A település a középkori (Tisza)Varsány (amely 1691-ben egy tatárdúlás, illetve a Rákóczi-szabadságharc idején egy rác betörés miatt elpusztult) Alsóvarsány-pusztai részén alakult ki.

A terület csak a XX. század elején kezdett újra benépesülni. Rákócziújfalu 1950. január 6-án vált önálló településsé Rákóczifalva határrészéből.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[2]

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 31,5%-a római katolikus, kb. 9%-a református, kb. 0,5%-0,5%-a evangélikus, illetve görögkatolikus vallású. Más egyházhoz vagy felekezethez kb. 0,5% tartozik. Nem tartozik semmilyen egyházhoz, illetve nem válaszolt kb. 58%.^[3]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

A Váci egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületében lévő Rákóczifalvai Plébániához tartozik, mint filia.

Református egyház[szerkesztés]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tiszaföldvári Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Görögkatolikus egyház[szerkesztés]

A Szórvány Helynökség Budapesti Főesperességének Pesti Esperesi Kerületében lévő Szolnoki Parochiához tartozik, mint filia.

Természeti értékek[szerkesztés]

A Tisza és ártere 1978 óta a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része.

Nevezetességei[szerkesztés]

Ökumenikus templom: 1998-ban épült.
Millecentenáriumi emlékoszlop: 1996-ban készült Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, mely a turulmadarat ábrázolja.
A község névadójának, II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek a portrészobra: alkotója Janzer Frigyes Munkácsy-díjas szobrászművész.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc domborműve: készítette E.Lakatos Aranka szobrászművész.
Az államalapító Szent István bronzportréja: 2001-ben készült. Alkotója Simon Ferenc szobrászművész.
A művelődési házban látható Szűcs M. Csilla Varsányi táncospár című alkotása.
A mai község – Rákócziújfalu – területén található a Törvényhalom, melyhez történelmi mondák és események fűződnek. E mondák szerint itt hirdettek törvényt Tiszavarsány bírái, itt ítélkezett Dózsa György is.

Gazdaság[szerkesztés]

A lakosság nagy része a környező városokban (Szolnok, Martfű) dolgozik.

Ipar[szerkesztés]

Többféle kis- és középvállalkozás is működik a településen, például lombtrágya-üzem, cipőfelsőrész-készítő, gumiipari termékeket előállító üzem, rehabilitációs foglalkoztatást végző vállalkozás, stb.