Ugrás a tartalomhoz

Tiszainoka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszainoka
Polgármesteri hivatal
Polgármesteri hivatal
Tiszainoka címere
Tiszainoka címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKunszentmártoni
Jogállásközség
PolgármesterKiss Erzsébet Eliza (független)[1]
Irányítószám5464
Körzethívószám56
Népesség
Teljes népesség397 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,92 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 54′, k. h. 20° 09′46.900000°N 20.150000°EKoordináták: é. sz. 46° 54′, k. h. 20° 09′46.900000°N 20.150000°E
Tiszainoka (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Tiszainoka
Tiszainoka
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Tiszainoka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszainoka témájú médiaállományokat.

Tiszainoka község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Kunszentmártoni járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Alföldön, a megye délnyugati sarkában, a Tiszazugban, a Tisza bal partján fekszik, Szolnoktól mintegy 40 kilométerre. A szomszédos települések: Tiszakürt, Cserkeszőlő, Nagyrév és Cibakháza. A legközelebbi városok: Kunszentmárton, Tiszaföldvár, illetve a Tisza jobb partján Tiszakécske (már Bács-Kiskun vármegye területén).

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton a 44-es főút felől a 4515-ös úton érhető el, a 442-es főút régi nyomvonala (a mai 4633-as út felől pedig a 46 145-ös számú mellékúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a körülbelül 17 kilométerre lévő Kunszentmártonban található, a MÁV 130-as számú Tiszatenyő–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonala és a 146-os számú Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonal közös szakaszán.

A tiszainokai komp

A község mellett drótköteles komp és révész segítségével lehet átkelni a Tiszán Tiszakécskére. A kompon személy, illetve motorkerékpár és kerékpár szállítása lehetséges. Az átkelő március 1. és október 31. között, napkeltétől napnyugtáig üzemel. A komp igény szerinti gyakorisággal közlekedik a két part között. A kompátkelőhöz a faluból a 46 145-ös út vezet, a túlparti kompkikötőt a 46 327-es út szolgálja ki, amely Tiszakécske központjában ágazik ki a 4625-ös útból.

Története

[szerkesztés]

Első írásos említése 1450-ből származik, Inatha alakban. Ekkor Hunyadi János kormányzó a Gercse családnak adományozta.

A 18. század folyamán felvidéki és békési telepesek érkeztek a községbe.

1872-ben nagyközségi rangot kapott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Rottmayer Gusztáv (független)[3]
  • 1994–1998: Rottmayer Gusztáv (független)[4]
  • 1998–2002: Pfeffer Ferenc (NOE)[5]
  • 2002–2006: Pfeffer Ferenc (MDF-Fidesz)[6]
  • 2006–2010: Szendreiné Kiss Erzsébet (független)[7]
  • 2010–2014: Szendreiné Kiss Erzsébet (független)[8]
  • 2014–2019: Szendreiné Kiss Erzsébet (független)[9]
  • 2019–2024: Kiss Erzsébet Eliza (független)[10]
  • 2024– : Kiss Erzsébet Eliza (független)[1]

1998. augusztus és október között a tisztség megüresedett Rottmayer Gusztáv polgármester halála miatt.[11][12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
402
405
384
395
377
393
397
397
20132014201720212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 2%-a cigány, 1%-a német és 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,4%-a magyarnak, 9,7% cigánynak, 0,7% németnek, 1% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 12,2% cigánynak, 1,1% ukránnak, 0,3% németnek, 0,3% horvátnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,2% volt református, 13,5% római katolikus, 0,8% görög katolikus, 0,5% ortodox, 4,2% egyéb katolikus, 30,2% felekezeten kívüli (34,5% nem válaszolt).[14]

Vallás

[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai lapján a lakosság kb. 34%-a református, kb. 30,5%-a római katolikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 35,5%.[15]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,6%, református 31,8%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 23,3% (13,6% nem nyilatkozott).[16]

Református egyház

[szerkesztés]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

Római katolikus egyház

[szerkesztés]

A Váci Egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületéhez tartozó Cibakházi Plébánia filiája.

Evangélikus egyház

[szerkesztés]

A Déli Evangélikus Egyházmegye (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjének (esperesség) Tiszaföldvári Evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Civil szervezetek

[szerkesztés]
  • Polgárőr Egyesület
  • Szőke Tisza Nyugdíjas Klub

ELTE Apáczai iskolai tábor

[szerkesztés]

A település otthont ad az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium iskolai táborának. A diákok egész nyáron táboroznak, az évek során baráti viszonyt alakítottak ki a helyiekkel.

Sport

[szerkesztés]

Labdarúgás

[szerkesztés]

A focicsapat a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei III. osztályban szerepel.

Szabadidő

[szerkesztés]
  • Itt található a környék egyik legszebb homokos tiszai szabad strandja.
  • A településen lehetőség van Tiszakürtig rövid hajókirándulásokat tenni a Tiszán a Csámpa nevű, 11 személyes kishajóval. (Ez a hajó vezeti a kompot is.)
  • Falunap.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1 2 Tiszainoka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. ↑ Tisza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tiszainoka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Tiszainoka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. ↑ Tiszainoka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. ↑ Tiszainoka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. ↑ Tiszainoka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. ↑ Tiszainoka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  10. ↑ Tiszainoka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  11. ↑ Gyász Tiszainokán: Pénteken temetik a polgármestert. (magyarul) Jászkun Krónika, VI. évf. 187. sz. (1998. augusztus 11.) 3. o. Hozzáférés: 2025. június 10.
  12. ↑ Távozó polgármesterek: Nem csak a negyed század volt sok. (magyarul) Jászkun Krónika, VI. évf. 231. sz. (1998. október 2.) 7. o. Hozzáférés: 2025. június 10.
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Tiszainoka Helységnévtár
  15. ↑ [halott link]
  16. ↑ Tiszainoka Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tiszainoka&oldid=28590148”