Berekfürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Berekfürdő
Statue of Deák Ferenc Berekfürdő.JPG
Berekfürdő címere
Berekfürdő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKarcagi
Jogállás község
Polgármester Molnár János (független)[1]
Irányítószám 5309
Körzethívószám 59
Népesség
Teljes népesség1001 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség54,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Berekfürdő (Magyarország)
Berekfürdő
Berekfürdő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 12″, k. h. 20° 50′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 12″, k. h. 20° 50′ 41″
Berekfürdő (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Berekfürdő
Berekfürdő
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Berekfürdő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berekfürdő témájú médiaállományokat.

Berekfürdő község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Karcagi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Berekfürdő az Alföld nagytájegységben, a Hortobágy és Nagykunság középtáj határán fekszik, a Tiszafüred-Kunhegyesi sík Kistájában. A Hortobágy délnyugati szélén helyezkedik el. Karcag és Kunmadaras között található.

Vonattal megközelíthető a Karcag–Tiszafüred-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

A nagykunsági tanyavilágban Pávai-Vajna Ferenc 1928–30-ban két kutat fúrt (mélységük 1186 és 801,7 m), melyeknek vize 1974-ben gyógyvízzé lett minősítve. Az 1930-as évek végén épültek az első nyaralók, az 50-es években kerültek kialakításra a település utcái. Jelenleg kb. 555 lakó- és kb. 546 üdülőingatlan van, valamint két gyógyszálló és 1200 vendég fogadására alkalmas kereskedelmi szálláshely. A fátyolüvegéről világhírű, Veress Zoltán által 1938-ban alapított üveggyára már nem üzemel, tulajdonosa lebontását tervezi. Berekfürdő létét nem övezik évszázados múltra visszatekintő történetek, az 1920-as években ezen a területen mindössze 5 tanya állt 35 lakossal. A Karcag - Kunmadaras közötti területen, a Tatárülés nevezetű vasúti megállótól mindössze egy ősszel-tavasszal járhatatlan földút vezetett a pusztába. A változások viszont hihetetlen gyorsasággal követték egymást. A geológusok figyelme az 1920-as években az Alföld felé irányult, mivel úgy vélték, hogy itt gazdag szénhidrogén bázis található. 1925-ben Pávai Vajna Ferenc főgeológus vezetésével kutatásokat kezdtek. A fúrás kezdeti nehézségei után a Schmidt Eligius Róbert műszaki vezető által irányított munkálatok 1928. január 24-én sikerrel jártak.

1992-ig Karcaghoz tartozott, azóta önálló község.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 1,5% németnek mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12,3%, református 35,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 30,8% (19,4% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességek[szerkesztés]

Délibáb díszkút, emlékmű Berekfürdőn

Berekfürdő a Magyar Fürdővárosok Szövetségének tagja.

  • Berekfürdői Termál- és Strandfürdő: alkáli-hidrogénkarbonátos, jódos gyógyvizére népszerű termál- és strandfürdő épült, évente 300 000 vendéget vonzva.
  • A minden évben megrendezett nemzetközi képzőművészeti tábor anyagából állandó kiállítás látható a Bod László Művelődési Központban.
  • A Hortobágyi Nemzeti Park közelsége (2 km) a madarászok kedvelt úticéljává teszi.
  • A Szovjet Repülőtér Titkai múzeum, különlegessége az Európában máshol nem látható, szovjet felségjelzésű Mi-24D harci helikopter.[5]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Berekfürdő települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. január 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Berekfürdő Helységnévtár
  5. [1]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Berekfürdő
A Wikimédia Commons tartalmaz Berekfürdő témájú médiaállományokat.