Ugrás a tartalomhoz

Tiszabura

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszabura
Pusztataskony, Szapáry-sírkápolna
Pusztataskony, Szapáry-sírkápolna
Tiszabura címere
Tiszabura címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKunhegyesi
Jogállásközség
PolgármesterVavrik Géza (ORFME)[1]
Irányítószám5235
Körzethívószám59
Népesség
Teljes népesség3078 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség65,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület45,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 27′, k. h. 20° 28′47.450000°N 20.466667°EKoordináták: é. sz. 47° 27′, k. h. 20° 28′47.450000°N 20.466667°E
Tiszabura (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Tiszabura
Tiszabura
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Tiszabura weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszabura témájú médiaállományokat.

Tiszabura község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Kunhegyesi járásában.

A község a Tisza folyásirányának bal partján fekszik, a Tisza-tótól délre; északi határszéle közelében található a kiskörei Tisza-híd bal parti hídfője. Hozzá tartozik különálló településrészként Pusztataskony, mely a központjától mintegy 6 kilométerre északkeletre helyezkedik el.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Kisköre, kelet felől Abádszalók, délkelet felől Kunhegyes, dél felől Tiszagyenda, délnyugat felől Tiszaroff, északnyugat felől pedig Pély. (Kisköre és Pély a folyó túlsó partján helyezkedik el.)

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3216-os út, mely áthalad a központján, ezen érhető el keleti és délnyugati szomszédai felől is. Kiskörével, és azon keresztül Hevessel a 3209-es út köti össze, ez utóbbi halad át Pusztataskonyon is.

Keleti határszélén elhalad, központjától jó 7-8 kilométer távolságra a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal, de a vasútnak nincs megállási pontja Tiszabura területén. A két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Abádszalók megállóhely és Kisköre-Tiszahíd megállóhely kínálja.

A község története a régmúlt időkbe nyúlik vissza, bár Tiszabura első írásos emléke 1301-ből való.

A 19. századi gátépítési munkák során gepida és avar kori leletekre is bukkantak a régészek. A mai település elődje feltehetőleg a korai Árpád-korban jött létre, habár az első középkori oklevél csupán 1331-ben említi Bwra alakban. A községhez tartozó Pusztataskony elnevezését Taksony fejedelemről nyerte.[3] A falu kora középkori birtokosai az előkelő Szalók, Domoszlayakat és Rozgonyiakat említhetjük. A 14. században egy Cenk nevezetű cseh vitézt említenek a források a terület földesuraként. Ekkortájt épült egyhajós, csúcsíves – román és gótikus stílusjegyeket is magán hordozó, ma műemléki védettséget élvező – temploma.

A középkori gazdaság és demográfia jellegzetességeiből kifolyólag rendkívül alacsony népességi adatokat jegyeztek fel a történetírók. A másfél évszázados török korszak és az azt lezáró felszabadító hadjáratokban a település lakossága rendkívül megcsappant, Taskony szinte teljes egészében elnéptelenedett.

A Rákóczi-szabadságharc idején, Rabutin császári generális hadai vonultak át a községen, s a szerb felkelők a falut földig rombolták. A település majdnem három évtizedig pusztán állt, s csupán 1737-38-tól – a környező településekről való beköltözők révén – indult újra az élet. A község újratelepítésében kiemelkedő szerepet játszó és bőkezű egyházi mecénásnak számító Recsky család néhány jeles képviselőjének hamvai ma is a templom ódon apszisa alatt nyugszanak. 1876-ban a kiegyezés utáni közigazgatási reform keretében Bura, Heves vármegyétől Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez, a tiszai járásba került.

Az első világháború hadszínterein a falu lakosságának 20%-át találjuk, emléküket a Hősök terén látható 1928-ban közadakozásból emelt fehér márványobeliszk őrzi. A második világháborúban német csapatokat a szovjet haderő 1944. október 14-én szorította ki a faluból, azonban a háborús pusztításokat igencsak megszenvedte.

1975-ben került sor a törpevízmű létesítésére, 1976-ban épült fel az új orvosi rendelő, 1979-ben készült el a három szintes iskola, 1982-ben épült fel a község új ABC áruháza és postahivatala, 1989-ben létesült a TSZ által üzemeltetett, majd magánkézbe került benzinkút. A telefonhálózat széles körű kiépítése az 1990-es években valósult meg.

Napjainkban a községi önkormányzat különböző közcélú és közhasznú programjai révén számít a legnagyobb munkaadónak. A faluvezetés különböző pályázatok révén kívánja a község modernizációját továbbvinni. Pusztataskonyban épült meg az Európai Unió támogatásából a Nagykunsági vésztározó le- és beeresztő csatornája.

A népi hitvilágban sokáig megőrződött a táltos- és boszorkányhit. Orvos Tóth Sándornak, Bíró Julisnak természetfeletti képességeket tulajdonítottak, s a környező településekről is többen jártak hozzájuk.

Terminus Név Jelölő szervezet Megjegyzés
1990–1994 Szekeres János független[4]
1994–1997 MSZP[5] hivataláról lemondott
1997–1998 Gál Zsigmond független[6] időközi választás: 1997. május 11.
1998–2002 független[7]
2002–2006 Farkas László FIROSZ[8]
2006–2010 FIROSZ[9]
2010–2014 FIROSZ[10]
2014–2019 Nagy Imre FideszKDNP[11]
2019–2024 Farkas László FIROSZ[12]
2024–2025 Vavrik Géza CiKöSz[13] A képviselő-testület feloszlatta magát.
2025– ORFME[1] időközi választás: 2025. október 5.

A településen 2025. október 5-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert az előző testület néhány hónappal korábban a feloszlásáról döntött. A választást három jelölt közül a hivatalban lévő Vavrik Géza nyerte meg,[1] de a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei területi választási bizottság, arra hivatkozva, hogy „a jogszabálysértések mértéke a választás eredményét döntő mértékben befolyásolhatta”, elrendelte a szavazás megismétlését. A november 2-án tartott megismételt választáson Vavrik (akkor már) egyetlen ellenfele, Fekete Zsigmond (CiKöSz) nyert,[14] de Vavrik az eredményhirdetést követően arról adott ki közleményt, hogy a megismételt választáson történt szabálytalanságok nagy száma miatt ezúttal ő kíván „óvást” benyújtani.[15] Az óvást elfogadva a Kúria döntése alapján november 30-án ismét választást tartottak. Ekkor is komoly visszaélések, szabálytalanságok történtek, ezért előreláthatólag december 28-án újabb választást kell tartani.[16]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
2933
2983
2929
2905
3101
3127
3120
3078
20132014201720212022202320242025
Adatok: Wikidata

1976-ban a településen egy korabeli újságcikk szerint a cigányság aránya meghaladta a 33%-ot.[17]

2001-ben a település lakosságának 72%-a magyar, 28%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[18]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,3%-a magyarnak, 59,9% cigánynak mondta magát (1,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,4%, református 11,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 57,6% (8,4% nem nyilatkozott).[19]

2022-ben a lakosság 95,1%-a vallotta magát magyarnak, 58,1% cigánynak, 0,1% románnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,3% volt római katolikus, 4,2% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 3,4% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 50,3% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).[20]

  • Református templom
  • Pusztataskonyi Szapáry-kápolna
  • Pusztataskonyi-mezőgazdasági repülőtér
  • Gyönyörű természeti környezet (ártér, gát)
  • Révház, csónakkikötő
  1. 1 2 3 "Tiszabura települési időközi polgármester-választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2025. október 5. Hozzáférés: 2025. október 5..
  2. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  3. Pádár Julianna:Barangolás a régmúltban. Pusztataskony helynevei és történetei. Jászkunság, 1992/1. szám, 30–32. o.
  4. "Tiszabura települési választás eredményei" (txt). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
  5. "Tiszabura települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 7..
  6. Polgármestert választ Tiszabura. (magyarul) Új Néplap, VIII. évf. 107. sz. (1997. május 9.) 3. o. Hozzáférés: 2025. június 17.
  7. "Tiszabura települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 4..
  8. "Tiszabura települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 4..
  9. "Tiszabura települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 4..
  10. "Tiszabura települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 21..
  11. "Tiszabura települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 10..
  12. "Tiszabura települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 14..
  13. "Tiszabura települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 28..
  14. "Tiszabura települési megismételt időközi polgármester-választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2025. november 3. Hozzáférés: 2025. november 3..
  15. Gazda Albert (2025. november 3.). "Az október 5-ei győztest legyőzte a kihívója a megismételt választáson Tiszaburán, de a vesztes nem nyugszik bele az eredménybe". 444.hu. Hozzáférés: 2025. november 3..
  16. https://hu.euronews.com/2025/11/30/dragabb-lett-egy-szavazat-a-tiszaburai-polgarmester-valasztason-harmadjara-is-nyiltan-ment
  17. "Ezredvég". ezredveg.vasaros.com. Hozzáférés: 2024. május 22..
  18. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  19. Tiszabura Helységnévtár
  20. Tiszabura Helységnévtár

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]