Jászdózsa

Jászdózsa
Légi felvétel Jászdózsáról
Jászdózsa címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Jászapáti
Jogállás	község
Polgármester	Baranyi Sándor (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	5122
Körzethívószám	57
Népesség
Teljes népesség	2095 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	50,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	42,86 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jászdózsa Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 20° 01′ 00″47.566667, 20.016667
Jászdózsa Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Jászdózsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászdózsa témájú médiaállományokat.

Jászdózsa község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászapáti járásban.

Fekvése

A Jászság északi részén, Heves megyével határosan, a Tarna két partján helyezkedik el.

Megközelíthető közúton a Jászberényt Jászárokszállással összekötő útról, vagy a 31-es főútról Jászjákóhalma után letérve, vagy Tarnaörs felől érhető el. A közúti tömegközlekedést a Volánbusz járatai látják el. Jászdózsa megállóhely a MÁV Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonalán érhető el. A megállóhely Jászárokszállás vasútállomás és Jászapáti vasútállomás között található.

Története

Első írásos előfordulása 1433-ban, egy oklevélen fordul elő. Régebbi neve Dósa, a helyiek által „Daósa”-nak / „Dausa”-nak kiejtve. A név eredete tisztázatlan.

A mai község valószínűleg eredetileg nem jász „szállás”, nem jász település volt, de az idők során és a török megszállás alatt beleolvadt egy Négyszállás nevű jász település, melynek régészeti nyomait az 1980-as években a „berényi föld” nevű határrészen, a falutól néhány kilométerre tárták fel.

A törökök kiűzése után Dósa és Jászberény sokáig pereskedett a területért, amit végül Jászberénynek itéltek. Az ásatás kincsei a szolnoki Damjanich Múzeumban találhatóak.

Ebben az irányban Négyszállás néven ma egy tanyabokor található kis kápolnával a Jászberény-Jászárokszállás összekötő úton. A terület a Tarna, az Ágói-patak (helyiek által „Kotró” néven is ismert), a Szarvágy patak és más vízfolyások által szétszabdalt, erdős, mocsaras, időnként elöntött vidék volt. Utolsó maradványa a községtől északra található Pap-erdő. A megtelepedések a területen található magasabban fekvő részeken történtek. Ezek a feltöltések/töltődések ellenére a falu arculatán még mindig megtalálhatóak, például a Bába-tó egy régi Tarna holtág maradványa. Későbbiekben a folyószabályozással, lecsapolásokkal az egész környéket mezőgazdasági művelésbe vették. Belvizes években azonban megmutatja a víz, hogy merre folyt régen a Tarna, hol voltak folyások és pangó vizek.

Műholdképen elég jól felismerhető, hogy egykor hogyan nézhetett ki ez a táj.

A falu életébe nagy változást hozott az 1963. márciusi árvíz. A megáradt Tarna elöntötte a mélyebben fekvő területeket. Sok ház romba dőlt, jelentős károk keletkeztek. Az árvíz után sok új ház épült, a töltést megemelték, körgátat építettek, a falun átfolyó Tarnát új mederbe terelték. Felette új vasbeton gerenda hidat építettek 1979-ben. A régi vashidat is kicserélték, a pálya új nyomvonalat kapott. Új vasútállomás épült a falu északi részén, emiatt a régi állomás elárvult, előtte ma autók futnak, a házban sörfőzde működik. A leválasztott öreg Tarna meder a horgászok paradicsoma lett.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Juhász Béláné (FKgP-"Dós...)
• 1994–1998: Dr. Szerencsés István (SZDSZ)
• 1998–2002: Dr. Szerencsés István (SZDSZ)
• 2002–2006: Palotai Lászlóné (MSZP)
• 2006–2010: Dr. Szerencsés István (független)
• 2010–2014: Dr. Szerencsés István (független)
• 2014–2019: Dr. Szerencsés István (független)
• 2019-től: Baranyi Sándor (Fidesz-KDNP)

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,5% románnak mondta magát (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,9%, református 2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 9% (25,1% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Artézi kút, amely a község főterén áll. Közadakozásból építették 1902-ben, a négykaros diszkút 1905-re készült el. Azóta többször fel lett újítva, a legutóbbi rongálást 2013.07.06-ra hozták helyre. Vizét természetes ásványvíznek minősítették 2003-ban, ami nátrium-kalcium-hidrogénkarbonátos, jelentős jodid tartalommal.
• Kőhíd, amely ötlyukú 1811-13 között épült, mára műemlék. Tervezte Magurányi József, kivitelezte a gyöngyösi Rábl Károly kőműves mester. Szélessége 6,65méter, hossza a szárnyfalakkal együtt 40 méter. Teherbírása 10 tonna. Az ismertebb hortobágyi kilenclyukú hidat 20 évvel előzte meg.
• Római katolikus templom, amely 1777-82 között épült, Szent Mihály tiszteletére szentelt, műemléki védettségű, késő barokk stílusú. Freskóit 1793-ban Farenzon Ferenc festette. A falu központjában található. Búcsú minden szeptember utolsó vasárnapján.
• Tájház, amely 1847-ben épült. Berendezését közadakozásból gyűjtötték össze, 1989. december 1-én adták át.

Helyi média

Rádióállomások

Jászdózsán fogható FM rádiók:

• Music FM – FM 89,5 MHz
• Bartók Rádió – FM 90,7 MHz
• Szent István Rádió – FM 91,8 MHz
• Kossuth Rádió – FM 95,5 MHz
• Sláger FM – FM 95,8 MHz
• Trió FM – FM 97,7 MHz
• Pátria Rádió – FM 98,3 MHz
• Dankó Rádió – FM 99,8 MHz
• Rádió 1 – FM 101,7 MHz
• Petőfi Rádió – FM 102,7 MHz
• Retro Rádió – FM 104,7 MHz

További információk

• Jászdózsa a térképcentrum.hu-n
• A kunok és a jászok eredete, nyelve és története
• J-N-Sz MEK Jászdózsa
• Nosztalgiavonat Jászdózsánál
• Kovács István László: A jászdózsai vízimalom története
• Kóczián Géza: Adjunk vasutat Árokszállásnak és Dósának; Herzog Ny., Gyöngyös, 1897
• Jászdózsa és a palócság. Tanulmányok; szerk. Szabó László; Damjanich János Múzeum, Eger–Szolnok, 1973 (Palóc kutatás Tematikus és lokális monográfiák)
• Gulyás Éva–Szabó László: Jászdózsa; szerk. Vadász István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
• Múltbéli üdvözlet a Jászságból. Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor; szerk. Baráth Károly et al.; Jász Múzeumért Alapítvány, Jászberény, 2010
• Kovács Lászlóné Orosz Mária: Jászdózsai hétköznapok; Jászdózsa Községért Közalapítvány, Jászdózsa, 2017