Jászdózsa
Jászdózsa | |||
![]() | |||
Légi felvétel Jászdózsáról | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Megye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Járás | Jászapáti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Baranyi Sándor (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 5122 | ||
Körzethívószám | 57 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2095 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 50,4 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 42,86 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 20° 01′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 20° 01′ 00″ | |||
Jászdózsa weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jászdózsa témájú médiaállományokat. |
Jászdózsa község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászapáti járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A Jászság északi részén, Heves megyével határosan, a Tarna két partján helyezkedik el.
Megközelíthető közúton a Jászberényt Jászárokszállással összekötő útról, vagy a 31-es főútról Jászjákóhalma után letérve, vagy Tarnaörs felől érhető el. A közúti tömegközlekedést a Volánbusz járatai látják el. Jászdózsa megállóhely a MÁV Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonalán érhető el. A megállóhely Jászárokszállás vasútállomás és Jászapáti vasútállomás között található.
Története[szerkesztés]
Első írásos előfordulása 1433-ban, egy oklevélen fordul elő. Régebbi neve Dósa, a helyiek által „Daósa”-nak / „Dausa”-nak kiejtve. A név eredete tisztázatlan.
A mai község valószínűleg eredetileg nem jász „szállás”, nem jász település volt, de az idők során és a török megszállás alatt beleolvadt egy Négyszállás nevű jász település,[3] melynek régészeti nyomait az 1980-as években a „berényi föld” nevű határrészen, a falutól néhány kilométerre tárták fel.
A törökök kiűzése után Dósa és Jászberény sokáig pereskedett a területért, amit végül Jászberénynek itéltek.[4] Az ásatás kincsei a szolnoki Damjanich Múzeumban találhatóak.
Ebben az irányban Négyszállás néven ma egy tanyabokor található kis kápolnával a Jászberény-Jászárokszállás összekötő úton. A terület a Tarna, az Ágói-patak (helyiek által „Kotró” néven is ismert), a Szarvágy patak és más vízfolyások által szétszabdalt, erdős, mocsaras, időnként elöntött vidék volt. Utolsó maradványa a községtől északra található Pap-erdő. A megtelepedések a területen található magasabban fekvő részeken történtek. Ezek a feltöltések/töltődések ellenére a falu arculatán még mindig megtalálhatóak, például a Bába-tó egy régi Tarna holtág maradványa. Későbbiekben a folyószabályozással, lecsapolásokkal az egész környéket mezőgazdasági művelésbe vették. Belvizes években azonban megmutatja a víz, hogy merre folyt régen a Tarna, hol voltak folyások és pangó vizek.
Műholdképen elég jól felismerhető, hogy egykor hogyan nézhetett ki ez a táj.[5]
A falu életébe nagy változást hozott az 1963. márciusi árvíz.[6] A megáradt Tarna elöntötte a mélyebben fekvő területeket. Sok ház romba dőlt, jelentős károk keletkeztek. Az árvíz után sok új ház épült, a töltést megemelték, körgátat építettek, a falun átfolyó Tarnát új mederbe terelték. Felette új vasbeton gerenda hidat építettek 1979-ben. A régi vashidat[7] is kicserélték, a pálya új nyomvonalat kapott. Új vasútállomás[8] épült a falu északi részén, emiatt a régi állomás[9] elárvult, előtte ma autók futnak, a házban sörfőzde működik. A leválasztott öreg Tarna meder a horgászok paradicsoma lett.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Juhász Béláné (FKgP-"Dós...)[10][11]
- 1994–1998: Dr. Szerencsés István (SZDSZ)[12]
- 1998–2002: Dr. Szerencsés István (SZDSZ)[13]
- 2002–2006: Palotai Lászlóné (MSZP)[14]
- 2006–2010: Dr. Szerencsés István (független)[15]
- 2010–2014: Dr. Szerencsés István (független)[16]
- 2014–2019: Dr. Szerencsés István (független)[17]
- 2019-től: Baranyi Sándor (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[18]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,5% románnak mondta magát (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,9%, református 2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 9% (25,1% nem nyilatkozott).[19]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Artézi kút,[20] amely a község főterén áll. Közadakozásból építették 1902-ben, a négykaros diszkút 1905-re készült el. Azóta többször fel lett újítva, a legutóbbi rongálást 2013.07.06-ra hozták helyre. Vizét természetes ásványvíznek minősítették 2003-ban, ami nátrium-kalcium-hidrogénkarbonátos, jelentős jodid tartalommal.
- Kőhíd,[21] amely ötlyukú 1811-13 között épült, mára műemlék. Tervezte Magurányi József, kivitelezte a gyöngyösi Rábl Károly kőműves mester. Szélessége 6,65méter, hossza a szárnyfalakkal együtt 40 méter. Teherbírása 10 tonna. Az ismertebb hortobágyi kilenclyukú hidat 20 évvel előzte meg.
- Római katolikus templom,[22] amely 1777-82 között épült, Szent Mihály tiszteletére szentelt, műemléki védettségű, késő barokk stílusú. Freskóit 1793-ban Farenzon Ferenc festette. A falu központjában található. Búcsú minden szeptember utolsó vasárnapján.
- Tájház, amely 1847-ben épült. Berendezését közadakozásból gyűjtötték össze, 1989. december 1-én adták át.
Helyi média[szerkesztés]
Rádióállomások[szerkesztés]
Jászdózsán fogható FM rádiók:
- Music FM - FM 89,5 MHz
- Bartók Rádió - FM 90,7 MHz
- Szent István Rádió - FM 91,8 MHz
- Kossuth Rádió - FM 95,5 MHz
- Sláger FM - FM 95,8 MHz
- Trió FM - FM 97,7 MHz
- Pátria Rádió - FM 98,3 MHz
- Dankó Rádió - FM 99,8 MHz
- Rádió 1 - FM 101,7 MHz
- Petőfi Rádió - FM 102,7 MHz
- Retro Rádió - FM 104,7 MHz
Források[szerkesztés]
- ↑ a b Jászdózsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ A jászok települése – (Czettler Jenő dr.)
- ↑ A pereskedés végzése a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban található
- ↑ Google műholdkép a tájról
- ↑ 1963. márciusi árvíz.
- ↑ vashidat
- ↑ Új vasútállomás
- ↑ régi vasútállomás
- ↑ Jászdózsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ A hivatkozott forrásból a jelölő szervezetek közül legalább egynek a pontos megnevezése nem állapítható meg.
- ↑ Jászdózsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
- ↑ Jászdózsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Jászdózsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Jászdózsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Jászdózsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Jászdózsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Jászdózsa Helységnévtár
- ↑ Artézi kút
- ↑ Kőhíd. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 31.)
- ↑ Római Katolikus Templom