Jászszentandrás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jászszentandrás
Jászszentandrás3.jpg
Jászszentandrás címere
Jászszentandrás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásJászapáti
Jogállás község
Polgármester Kolláth Bálint (Fidesz-KDNP)
Irányítószám 5136
Körzethívószám 57
Népesség
Teljes népesség2399 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség54,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület44,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jászszentandrás (Magyarország)
Jászszentandrás
Jászszentandrás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 57″, k. h. 20° 10′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 57″, k. h. 20° 10′ 25″
Jászszentandrás (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Jászszentandrás
Jászszentandrás
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Jászszentandrás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászszentandrás témájú médiaállományokat.

Jászszentandrás község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászapáti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Alföld és a megye északi részén, a Jászság északkeleti határán fekszik, közvetlenül Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék találkozásánál. Budapestről kb. 100, Szolnoktól kb. 50 km-re található. Szomszédos települések: közúton csak Jászapáti és Heves érhető el.

Megközelítése[szerkesztés]

A település megközelíthető közúton: Jászberényből indulva a 31-es főúton Heves felé, Jászapátinál északi irányban elhagyva a várost egy mellékúton.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik, a közvetlen járatokkal Budapest is elérhető.

Vasútvonal nem vezet át a településen, a legközelebbi vasútállomás Jászapátin, vagy Hevesen található.

Története[szerkesztés]

A települést 1399-ben említették először egy oklevélben "Szentandrás" névvel, mint az egri káptalan birtokát. Korábban, már a 13. században létezett itt település Endrefalva névvel, mely a tatárjárás idején elpusztult. Ezután, mint puszta szerepel a történelemben, bár folyamatosan voltak lakói. 1750-ben kerül Jászárokszállás birtokába. Árokszállás közbirtokossága az ún. belső pusztaként használta Szentandrást, és ott legeltette renyhe ménesét és a csordáját. Az 1855-ös tagosítás után véglegesen 1886-ban emelték községi rangra.

1962-ben termálvizet találtak 600 méter mélyen, és strandfürdőt létesítettek, mely azóta a település fő turisztikai vonzereje.

Nevének eredete[szerkesztés]

A község a nevét feltehetően Szent András apostoltól kapta.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Nagy Sándor (független)[2]
  • 1994–1998: Nagy Sándor (független)[3]
  • 1998–2002: Kerek Éva (független)[4]
  • 2002–2006: Banka Ferenc (független)[5]
  • 2006–2010: Banka Ferenc (független)[6]
  • 2010–2014: Banka Ferenc (Fidesz)[7]
  • 2014–2016: Banka Ferenc (Fidesz)[8]
  • 2016–2019: Szabó László (független)[9][10]
  • 2019-től: Kolláth Bálint (Fidesz-KDNP)[11]

A településen 2016. október 2-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[9] mert az előző polgármester júniusban elhunyt.[12][13]

Az önkormányzat címe: 5136 Jászszentandrás, Rákóczi út 36., telefonszáma: (06) 57/446-006, faxszáma: (06) 57/446-002; e-mail címe: jaszszenta@invitel.hu, hivatalos honlapja: www.jaszszentandras.hu.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 1,4% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság nagy része (kb. 82,5%-a) római katolikus vallásúnak vallotta magát. Református kb. 2,5%, evangélikus ill. görögkatolikus kb. 0,5% - 0,5%. Kb. 3% nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, míg kb. 11% nem válaszolt.[15]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,2%, református 2,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,9% (19,1% nem nyilatkozott).[16]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászapáti Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: A Szent Kereszt felmagasztalása.

Református egyház[szerkesztés]

A település református vallású lakosai a Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Jászapáti missziói egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Evangélikus Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Görögkatolikus egyház[szerkesztés]

A Hajdúdorogi Egyházmegye (püspökség) Budapesti Főesperességének Pesti Esperesi Kerületében lévő Szolnoki paróchiához tartozik, mint filia.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Andrástermál fürdő
  • Messze földön is emlegetik a neogótikus stílusban épült római katolikus templomot, mely 1903-ban készült el Gzigler Győző tervei alapján, Wágner Márton kivitelezésével. A templom helyén egy, az 1750-es évek-ben épített kápolna volt, ám a kis építménybe nem fért bele a község növekvő lakossága. az 1868-as földrengés következtében megrongálódott, majd1902-re életveszélyessé vált kápolnát lebontották, s 1 év múlva már az 52 méter magas tornyú templom épült a helyére. A freskókat 1933-ban Aba-Novák Vilmos és Chiovini Ferenc, a szekkókat Czumpf Imre festette.
  • Trianon-emlékmű: 2008-ban állíttatta Tajti Gáspár és Dávid Áron.
  • I. világháborús emlékmű: Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.
  • II. világháborús emlékmű: 1992-ben készítette Csíkszentmihályi Róbert.
  • Tájház: A Jászságra jellemző berendezési tárgyakat, munkaeszközöket, szerszámokat mutat be.

Képek[szerkesztés]

Helyi média[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  2. Jászszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  3. Jászszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  4. Jászszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  5. Jászszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  6. Jászszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  7. Jászszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  8. Jászszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  9. a b Jászszentandrás települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. október 2. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  10. Szabó Lászlót választották Jászszentandrás polgármesterévé (magyar nyelven) (html). ma.hu, 2016. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  11. Jászszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  12. Meghalt Jászszentandrás polgármestere. 24.hu, 2016. június 8.
  13. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  14. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. [1]
  16. Jászszentandrás Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]