Csépa
| Csépa | |||
| Szent Jakab-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Járás | Kunszentmártoni | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pintér Csaba Gábor (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 5475 | ||
| Körzethívószám | 56 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1567 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 54,43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 29,67 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Csépa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csépa témájú médiaállományokat. | |||
Csépa község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunszentmártoni járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A község a Tiszazugban helyezkedik el, a Tisza bal partján. Szomszédai: észak felől Tiszakürt, északkelet felől Cserkeszőlő, kelet felől Szelevény, dél felől Csongrád (a folyó túlpartján), nyugat felől Tiszasas, északnyugat felől pedig Tiszaug.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Központján kelet-nyugati irányban végighalad a Tiszaugtól Kunszentmárton határszéléig vezető, mindkét végpontján a 44-es főúthoz csatlakozó 4511-es út, ezen érhető el a legegyszerűbben Kecskemét és Kunszentmárton-Szarvas felől is. Északi irányból, Tiszakürt felől a 4514-es út vezet a községbe, Csongrád felől pedig a 4513-as úton közelíthető meg a település.
Vasúton a MÁV 146-os számú Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonalán érhető el; Csépa vasútállomás a település északi szélén, Tiszasas megállóhely és Szelevény megállóhely között található.
Éghajlata
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csépa éghajlata száraz, mérsékelten meleg. Az északi, északnyugati szélirány az uralkodó. A csapadék rendkívül egyenlőtlen eloszlása rányomja bélyegét az adott év termésre, vagyis a betakarított gabona és leszüretelt szőlő mennyisége és minősége nagyban függ a csapadék eloszlásától.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csépa neve az István személynév név régies alakját, a Csépán vagy Csépány nevet őrzi.
A térség első lakosai a kőkori (neolit kori) Körös kultúrához tartoztak, és a bronzkorban is lakott terület volt. Kimutatható a szkíták, szarmaták, hunok és avarok településeinek nyomai is.
A honfoglalás után Tiszazugon a Megyer törzs és Ond vezér osztozott. Szent László magyar király alatt a vidék egy részét az egri püspökség szerezte meg. Habár a Csépa névvel csak a 15. században, (1406-ban) találkozunk, a falu területén korábban három település is állt: Pókaháza (1261-ben Pokah alakban írva), Himód (1330-ban Hymud írásmóddal) és Vaja (1330-ban Woya írásmóddal).
II. Ulászló magyar király a falut Szelevénnyel együtt Pest vármegyéhez csatolta. Gyula törökök általi elfoglalása után az egész Tiszazug török uralom alá került, 1664-ben már elhagyatott helységként tüntették fel az adománylevelek.
Az 1721-22-ben újra, elsősorban palócokkal benépesített Csépa már Heves és Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott. A többségében római katolikus lakosság 1729-ben Szent Jakab tiszteletére vályogból épített templomot, a ma is látható templom csak 1789-ben készült el.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Nagy Ferenc (Vállalkozók Pártja)[3]
- 1994–1998: Dr. Botka János (független)[4]
- 1998–2002: Dr. Botka János (Fidesz-FKgP)[5]
- 2002–2006: Fialka György (független)[6]
- 2006–2010: Fialka György (független)[7]
- 2010–2014: Fialka György (független)[8]
- 2014–2019: Fialka György Péter (független)[9]
- 2019–2024: Pintér Csaba Gábor (Fidesz-KDNP)[10]
- 2024– : Pintér Csaba Gábor (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1669 | 1637 | 1600 | 1567 | 1623 | 1547 | 1581 | 1567 |
| 2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,6%-a magyarnak, 12% cigánynak, 0,9% románnak, 0,2% németnek mondta magát (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,4%, református 5,3%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 9,8% (21,7% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 7,1% cigánynak, 0,9% románnak, 0,5% németnek, 0,4% ukránnak, 0,1-0,1% ruszinnak és szlováknak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,2% volt római katolikus, 4,7% református, 0,4% ortodox, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 11,7% felekezeten kívüli (38% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Csépai-fertő 67 hektáros területén a nádas növényzet uralkodik, a szélein zsiókás övezet húzódik, gazdag az állatvilága is. Védett terület, de szabadon látogatható.
- Helytörténeti és óvodatörténeti kiállítás (előzetes bejelentkezéssel látogatható).
- Több tiszai holtág, horgászok által előszeretettel látogatott hely.
Gazdasága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csépa gazdasága hasonló a környék többi településéhez. Csépa lakosai a középkortól kezdve elsősorban földművelésből élnek. A földművelésen belül a gabonatermesztés játssza a legnagyobb szerepet a település lakóinak életében, a rétek és legelők kisebb jelentőséggel bírnak. Csépa északi, homokos talajú táján jelentős szőlőtermesztés folyik: kékfrankost, kékportót és Cabernet sauvignont termelnek.
A település híres szülöttei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1768-ban Czucz István (Tzutz István) ügyvéd, költő
- 1836-ban Aradi Gerő színész, színigazgató
- 1848-ban Lippich Gusztáv főispán, a szolnoki művésztelep alapítója
- 1925-ben Orosz László irodalomtörténész
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Csépa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 16.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "Csépa települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Csépa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 3.
- ↑ "Csépa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 7.
- ↑ "Csépa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 7.
- ↑ "Csépa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 18. Hozzáférés: 2020. március 7.
- ↑ "Csépa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 21.
- ↑ "Csépa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. március 10.
- ↑ "Csépa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 27.
- ↑ Csépa Helységnévtár
- ↑ Csépa Helységnévtár
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Csépa Község Hivatalos Honlapja". 2011. július 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. július 31.
- "Csépa történeti vázlata a kezdetektől a 19. század végéig".
