Nagykörű
| Nagykörű | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Járás | Szolnoki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Veres Nándor Mihály (Független)[1] | ||
| Irányítószám | 5065 | ||
| Körzethívószám | 56 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1579 fő (2017. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 36,84 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 42,81 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nagykörű
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 16′ 35″, k. h. 20° 26′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 35″, k. h. 20° 26′ 50″ | |||
Nagykörű
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
| |||
| Nagykörű weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykörű témájú médiaállományokat. | |||
Nagykörű község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Szolnoki járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Nagykörű a Tisza jobb partján, Szolnoktól 25 km-re északkeletre található. Megközelíthető rendszeres buszjárattal, illetve Fegyvernek felől komppal, vagy kerékpárral a Tisza-gáton.
Közélet[szerkesztés]
Önkormányzat[szerkesztés]
1977 és 1988 között Nagykörű, Kőtelek és Tiszasüly közös tanácsot alkotott, melynek székhelye Kőteleken volt. 1989 januárjától szétváltak, ekkor Nagykörű tanácselnökévé Barát Józsefet választották.[3] (Ő 1967 és 1985 között volt már tanácselnöke a falunak, illetve az egyesített tanácsnak.)
| 1990-1994 | 1994-1998 | 1998-2002 | 2002-2006 | 2006-2010 | 2010-2014 | 2014- |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Veres Nándor | ||||||
| Nagykörű Barátainak Köre |
– | |||||
Választások[szerkesztés]
1990 őszén Veres Nándort, Nagykörű Barátainak Köre jelöltjeként választották polgármesterré.[4]
| Önkormányzati választási alapadatok (1994-2014)[5] | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Lakók[6] | Polgármesteri tisztség | Képviselő-testület[7] | |||
| száma | +/– | jelöltek száma |
a hivatalban lévő indult? |
testület létszáma |
jelöltek száma | |
| 1994 | 1 878 | –392  [8]
|
3 | ✓ | 9 | 22 |
| 1998 | 1 868 | –10
|
1 | ✓ | 9 | 23 |
| 2002 | 1 775 | –93
|
3 | ✓ | 9 | 21 |
| 2006 | 1 734 | –41
|
2 | ✓ | 9 | 19 |
| 2010 | 1 694 | –40
|
2 | ✓ | 6 | 14 |
| 2014 | 1 693 | –1
|
3 | ✓ | 6 | 15 |
| Részvétel az önkormányzati választásokon (1994-2014)[5][9] | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Választó- jogosult |
Szavazó | Érvényes szavazat |
Érvény- telen | ||
| fő | % | |||||
| 1994 | 1 461 | 907 | 62,1% | 894 | 1,4% | |
| 1998 | 1 450 | 653 | 45,0% | 617 | 5,5% | |
| 2002 | 1 396 | 890 | 63,8% | 879 | 1,2% | |
| 2006 | 1 401 | 767 | 54,7% | 751 | 2,1% | |
| 2010 | 1 414 | 757 | 53,5% | 752 | 0,7% | |
| 2014 | 1 409 | 663 | 47,1% | 657 | 0,9% | |
| Év | Megválasztott polgármester | Szavazat | Előny a 2. előtt (%p) | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| név | szervezet | db | jogosultak arányában |
szavazók arányában |
érvényes szavazatok arányában | ||
| 1994 | Veres Nándor | független | 787 | 53,9% | 86,8% | 88,0% | 81,9 |
| 1998 | Veres Nándor | független | 617 | 42,6% | 94,5% | 100,0% | - |
| 2002 | Veres Nándor | független | 614 | 44,0% | 69,0% | 69,9% | 43,7 |
| 2006 | Veres Nándor | független | 477 | 34,0% | 62,2% | 63,5% | 27,0 |
| 2010 | Veres Nándor | független | 530 | 37,5% | 70,0% | 70,5% | 41,0 |
| 2014 | Veres Nándor | független | 367 | 26,0% | 55,4% | 55,9% | 38,4 |
Története[szerkesztés]
A település nevét onnan kapta, hogy a Tisza szabályozása előtt majdnem teljesen körbefogta a folyó. A folyószabályozás előtt szigetként emelkedett ki a környező árterekből. A falunak, pontosabban a falu monostorának első fennmaradt írásos említése 1212-ből származik. A falu az 1300-as évek elején alakult, a monostorral együtt a Gutkeled nemzetségbeli Lothar bán tulajdonában volt. 1318-ban Károly Róbert a birtokot Kompolty Péternek, a királyné tárnokmesterének adományozta Kürümonostora néven. A török uralmat a település fekvésének köszönhetően sikerrel átvészelte. A hagyomány szerint a török csapatok 1530. július 19-én, Illés napján az ártér mocsarába vesztek. A török kiűzése után a kincstár és egy Enczinger nevű osztrák katonatiszt lett a falu birtokosa.
A falu a 18. században látványos gyarapodásnak indult. 1751-ben telepítette az első szőlőt báró Orczy Lőrinc az ún. Homokra, mely a 19. század második felétől Petrovay György földbirtokos jóvoltából a híres nagykörűi ropogós cseresznye termőhelye lett. Nagykörű "az ország cseresznyéskertje" címmel rendelkezik: itt található Magyarország legnagyobb cseresznyéskertje, több mint 200 hektáron. A nagykörűi cseresznye védett márkanév, 2016. óta a HÍR-védjegy használatára jogosult, 2017-ben nemzeti oltalmat kapott. Szintén 2017-ben a NÉBIH a Petrovay ropogós tájfajtát államilag lesimert tájfajtává nyilvánította.
Korábban Nagykörű része volt Csataszög is, ez a település 1994-ben önálló község lett.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
Jelen[szerkesztés]
A falu lakóinak fő megélhetési forrása a világhírű nagykörűi cseresznye, amit elsősorban exportra termelnek. Ugyanakkor fellendülőben van a falusi turizmus is, sok vendéglátásra szakasodott, régi ház várja az odalátogatókat. Az őslakosok száma egyre csökken, minden negyedik ház mint nyaraló működik. A környék igazi horgászparadicsom.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Köztéri szobrok
- Tisza-szobor, a 2000. évi árvíz emlékére
- Nepomuki Szent János szobra
- I. világháborús emlékmű
- II. világháborús emlékmű
- Tájház
Módos gazda háza, ajándék a falunak.
- Temető
Felújitott zsidó temető
- Múzeum
A faluban található a Nagykörűi Fegyver- és Haditengerészeti Gyűjtemény.[11]
- Templom
Már 1330-ban állt. Az évszádok megviselték az épületet, így 1776-ban Haller Sámuel közreműködésével annak újjáépítésébe kezdtek. Az újjáépült templomot, mely egyszerű barokk épület, 1785-ben szentelték fel. Legutóbb 2014-ben újíttatta fel az önkormányzat. A templomkertben található Magyarország legnagyobb, több mint 100 fajtát felsorakoztató cseresznyegyűjteménye, mely génbankként is szolgál.
- Tiszavirág
A tiszavirág nevű kérészek rajzása látványos természeti jelenség.
- Hagyományok
Az Illés-kő története a török időkig nyúlik vissza. A portyázó csapatok a falut soha nem érték el, hanem belevesztek a mocsárba. Ennek emlékére állították az emlékművet. Az évforduló napját (július 19-ét) a mai napig megünneplik.
- Fesztivál
Az első Cseresznyefesztivál fesztivál hagyományteremtő, turisztikai termékfejlesztés céllal került megrendezésre. Egyik alapító tagja a Gasztro-feszt Egyesület. 2006-ban már a 10. Cseresznyefesztivál zajlott le. A fesztiválra változatos, sokrétű programok sorozata jellemző: éppúgy megtalálhatók hagyományőrzők, mint íjászverseny, szalmabáb-készítés, táncbemutatók, ételkészítés (cseresznyéből), képzőművészeti kiállítások. Több éve ad helyet az önkormányzat alkotótábornak, melyre főleg Erdélyből jönnek képzőművészek. 2018-ban kérelmezték a „Nagykörűi ropogós cseresznye” oltalom alatt álló földrajzi jelzés bejegyzését az Európai Unióban.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Bodor Miklós (grafikus) (1925– 2010) grafikusművész.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
- ↑ „Megválasztották a tisztségviselőket, megalakult Nagykörű tanácsa”, Szolnok Megyei Néplap, 1989. január 6., 3. oldal (Hozzáférés ideje: 2016. december 6.)
- ↑ „Hatvan településnek van polgármestere”, Új Néplap (Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap), 1990. október 4., 3. oldal (Hozzáférés ideje: 2016. december 6.)
- ↑ a b c Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014
- ↑ A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014 – Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.)
- ↑ A képviselő-testület adatai az egyes években: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014 – Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.);
- ↑ 1994-ben Nagykörűből kivált a korábbi külterületi részként nyilvántartott Csataszög, a népességcsökkenés nagyobb része ebből fakad. Helységnévtár: Nagykörű. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2016. december 7.)
- ↑ A részvételi adatok a polgármester-választási adatokból származnak. (Némi eltérés elképzelhető a képviselő-választások adataihoz képest.) Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az "érvénytelen / hiányzó" rovat a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg. A 2006-os jegyzőkönyvek esetében a válaszójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E), az érvényesen szavazatok száma az (I) mezőben szerepel. A 2010-es jegyzőkönyvben sorrendben ugyanezek az adatok a (C), (E) és (H), a 2014-es jegyzőkönyvekben az (A), (B) és (G) mezőknek felelnek meg.
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ A Császári és Királyi Haditengerészet Egyesület weboldala V.3.0
További információk[szerkesztés]
|
