Nagykörű
| Nagykörű | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Járás | Szolnoki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Veres Nándor Mihály (Független)[1] | ||
| Irányítószám | 5065 | ||
| Körzethívószám | 56 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1606 fő (2014. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 38,31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 42,81 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nagykörű
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 47° 16′ 35″, k. h. 20° 26′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 35″, k. h. 20° 26′ 50″ | |||
Nagykörű
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
|
|||
| Nagykörű weboldala | |||
Nagykörű község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Szolnoki járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Nagykörű a Tisza jobb partján, Szolnoktól 25 km-re északkeletre található. Megközelíthető rendszeres buszjárattal, illetve Fegyvernek felől komppal, vagy kerékpárral a Tisza-gáton.
Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A település nevét onnan kapta, hogy a Tisza szabályozása előtt majdnem teljesen körbefogta a folyó. A folyószabályozás előtt szigetként emelkedett ki a környező árterekből. A falunak, pontosabban a falu monostorának első fennmaradt írásos említése 1212-ből származik. A falu az 1300-as évek elején alakult, a monostorral együtt a Gutkeled nemzetségbeli Lothar bán tulajdonában volt. 1318-ban Károly Róbert a birtokot Kompolty Péternek, a királyné tárnokmesterének adományozta Kürümonostora néven. A török uralmat a település fekvésének köszönhetően sikerrel átvészelte. A hagyomány szerint a török csapatok 1530. július 19-én, Illés napján az ártér mocsarába vesztek. A török kiűzése után a kincstár és egy Enczinger nevű osztrák katonatiszt lett a falu birtokosa.
A falu a 18. században látványos gyarapodásnak indult. 1751-ben telepítette az első szőlőt báró Orczy Lőrinc az ún. Homokra, mely a 19. század második felétől Petrovay György földbirtokos jóvoltából a híres germersdorfi cseresznye termőhelye lett. Nagykörű "az ország cseresznyéskertje" címmel rendelkezik: itt található Magyarország legnagyobb cseresznyéskertje, több mint 200 hektáron. A nagykörűi cseresznye védett márkanév.
Korábban Nagykörű része volt Csataszög is, ez a település 1994-ben önálló község lett.
Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Jelen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A falu lakóinak fő megélhetési forrása a világhírű nagykörűi cseresznye, amit elsősorban exportra termelnek. Ugyanakkor fellendülőben van a falusi turizmus is, sok vendéglátásra szakasodott, régi ház várja az odalátogatókat. Az őslakosok száma egyre csökken, minden negyedik ház mint nyaraló működik. A környék igazi horgászparadicsom.
Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Köztéri szobrok
- Tisza-szobor, a 2000. évi árvíz emlékére
- Nepomuki Szent János szobra
- I. világháborús emlékmű
- II. világháborús emlékmű
- Tájház
Módos gazda háza, ajándék a falunak.
- Temető
Felújitott zsidó temető
- Múzeum
A faluban található a Nagykörűi Fegyver- és Haditengerészeti Gyűjtemény.[4]
- Templom
Már 1330-ban állt. Az évszádok megviselték az épületet, így 1776-ban Haller Sámuel közreműködésével annak újjáépítésébe kezdtek. Az újjáépült templomot, mely egyszerű barokk épület, 1785-ben szentelték fel. Legutóbb 1994-ben újíttatta fel az önkormányzat. A templomkertben található Magyarország legnagyobb, több mint 100 fajtát felsorakoztató cseresznyegyűjteménye, mely génbankként is szolgál.
- Tiszavirág
A tiszavirág nevű kérészek rajzása látványos természeti jelenség.
- Hagyományok
Az Illés-kő története a török időkig nyúlik vissza. A portyázó csapatok a falut soha nem érték el, hanem belevesztek a mocsárba. Ennek emlékére állították az emlékművet. Az évforduló napját (július 19-ét) a mai napig megünneplik.
- Fesztivál
Az első fesztivál hagyományteremtő, turisztikai termékfejlesztés céllal került megrendezésre. A Cseresznyefesztivál egyik alapító tagja a Gasztro-feszt Egyesület. 2006-ban már a X. Cseresznyefesztivál zajlott le. A fesztiválra változatos, sokrétű programok sorozata jellemző: éppúgy megtalálhatók hagyományőrzők, mint íjászverseny, szalmabáb-készítés, táncbemutatók, ételkészítés (cseresznyéből), képzőművészeti kiállítások. Több éve ad helyet az önkormányzat alkotótábornak, melyre főleg Erdélyből jönnek képzőművészek.
Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Itt született Bodor Miklós (grafikus) (1925– 2010) grafikusművész.
Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ A Császári és Királyi Haditengerészet Egyesület weboldala V.3.0
További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
|
|||||||
