Nagykörű

	Nagykörű
	; Nagykörű címere
	; Nagykörű címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Szolnoki
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Veres Nándor Mihály (Független)
Irányítószám	5065
Körzethívószám	56
	Népesség
Teljes népesség	1589 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	38,31 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	42,81 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Nagykörű Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 16′ 35″, k. h. 20° 26′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 35″, k. h. 20° 26′ 50″
	Nagykörű Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
	Nagykörű weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykörű témájú médiaállományokat.

Nagykörű község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Szolnoki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykörű a Tisza jobb partján, Szolnoktól 25 km-re északkeletre található. Megközelíthető rendszeres buszjárattal, illetve Fegyvernek felől komppal, vagy kerékpárral a Tisza-gáton.

Története[szerkesztés]

A település nevét onnan kapta, hogy a Tisza szabályozása előtt majdnem teljesen körbefogta a folyó. A folyószabályozás előtt szigetként emelkedett ki a környező árterekből. A falunak, pontosabban a falu monostorának első fennmaradt írásos említése 1212-ből származik. A falu az 1300-as évek elején alakult, a monostorral együtt a Gutkeled nemzetségbeli Lothar bán tulajdonában volt. 1318-ban Károly Róbert a birtokot Kompolty Péternek, a királyné tárnokmesterének adományozta Kürümonostora néven. A török uralmat a település fekvésének köszönhetően sikerrel átvészelte. A hagyomány szerint a török csapatok 1530. július 19-én, Illés napján az ártér mocsarába vesztek. A török kiűzése után a kincstár és egy Enczinger nevű osztrák katonatiszt lett a falu birtokosa.

A falu a 18. században látványos gyarapodásnak indult. 1751-ben telepítette az első szőlőt báró Orczy Lőrinc az ún. Homokra, mely a 19. század második felétől Petrovay György földbirtokos jóvoltából a híres germersdorfi cseresznye termőhelye lett. Nagykörű "az ország cseresznyéskertje" címmel rendelkezik: itt található Magyarország legnagyobb cseresznyéskertje, több mint 200 hektáron. A nagykörűi cseresznye védett márkanév.

Korábban Nagykörű része volt Csataszög is, ez a település 1994-ben önálló község lett.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Jelen[szerkesztés]

A falu lakóinak fő megélhetési forrása a világhírű nagykörűi cseresznye, amit elsősorban exportra termelnek. Ugyanakkor fellendülőben van a falusi turizmus is, sok vendéglátásra szakasodott, régi ház várja az odalátogatókat. Az őslakosok száma egyre csökken, minden negyedik ház mint nyaraló működik. A környék igazi horgászparadicsom.

Cseresznyevirágzás

Nevezetességei[szerkesztés]

Köztéri szobrok

Tisza-szobor, a 2000. évi árvíz emlékére
Nepomuki Szent János szobra
I. világháborús emlékmű
II. világháborús emlékmű

Tájház

Módos gazda háza, ajándék a falunak.

Temető

Felújitott zsidó temető

Múzeum

A faluban található a Nagykörűi Fegyver- és Haditengerészeti Gyűjtemény.^[4]

Templom

Már 1330-ban állt. Az évszádok megviselték az épületet, így 1776-ban Haller Sámuel közreműködésével annak újjáépítésébe kezdtek. Az újjáépült templomot, mely egyszerű barokk épület, 1785-ben szentelték fel. Legutóbb 2014-ben újíttatta fel az önkormányzat. A templomkertben található Magyarország legnagyobb, több mint 100 fajtát felsorakoztató cseresznyegyűjteménye, mely génbankként is szolgál.

Tiszavirág

A tiszavirág nevű kérészek rajzása látványos természeti jelenség.

Hagyományok

Az Illés-kő története a török időkig nyúlik vissza. A portyázó csapatok a falut soha nem érték el, hanem belevesztek a mocsárba. Ennek emlékére állították az emlékművet. Az évforduló napját (július 19-ét) a mai napig megünneplik.

Fesztivál

Az első fesztivál hagyományteremtő, turisztikai termékfejlesztés céllal került megrendezésre. A Cseresznyefesztivál egyik alapító tagja a Gasztro-feszt Egyesület. 2006-ban már a X. Cseresznyefesztivál zajlott le. A fesztiválra változatos, sokrétű programok sorozata jellemző: éppúgy megtalálhatók hagyományőrzők, mint íjászverseny, szalmabáb-készítés, táncbemutatók, ételkészítés (cseresznyéből), képzőművészeti kiállítások. Több éve ad helyet az önkormányzat alkotótábornak, melyre főleg Erdélyből jönnek képzőművészek.