Nagykörű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagykörű
Nagykörű címere
Nagykörű címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Szolnoki
Jogállás község
Polgármester Dr. Veres Nándor Mihály (Független)[1]
Irányítószám 5065
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 1589 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 36,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 42,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagykörű (Magyarország)
Nagykörű
Nagykörű
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 16′ 35″, k. h. 20° 26′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 35″, k. h. 20° 26′ 50″
Nagykörű (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Nagykörű
Nagykörű
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Nagykörű weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykörű témájú médiaállományokat.

Nagykörű község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Szolnoki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykörű a Tisza jobb partján, Szolnoktól 25 km-re északkeletre található. Megközelíthető rendszeres buszjárattal, illetve Fegyvernek felől komppal, vagy kerékpárral a Tisza-gáton.


Közélet[szerkesztés]

Önkormányzat[szerkesztés]

1977 és 1988 között Nagykörű, Kőtelek és Tiszasüly közös tanácsot alkotott, melynek székhelye Kőteleken volt. 1989 januárjától szétváltak, ekkor Nagykörű tanácselnökévé Barát Józsefet választották.[3]1967 és 1985 között volt már tanácselnöke a falunak, illetve az egyesített tanácsnak.)

Választások[szerkesztés]

1990 őszén Veres Nándort, Nagykörű Barátainak Köre jelöltjeként választották polgármesterré.[4]

Polgármester-választási eredmények (1994-2014)[5]
Év Megválasztott polgármester Szavazat Előny
a 2. előtt
(%p)
név szervezet db jogosultak
arányában
szavazók
arányában
érvényes
szavazatok
arányában
1994 Veres Nándor független 787 53,9% 86,8% 88,0% 81,9
1998 Veres Nándor független 617 42,6% 94,5% 100,0% -
2002 Veres Nándor független 614 44,0% 69,0% 69,9% 43,7
2006 Veres Nándor független 477 34,0% 62,2% 63,5% 27,0
2010 Veres Nándor független 530 37,5% 70,0% 70,5% 41,0
2014 Veres Nándor független 367 26,0% 55,4% 55,9% 38,4

Története[szerkesztés]

A település nevét onnan kapta, hogy a Tisza szabályozása előtt majdnem teljesen körbefogta a folyó. A folyószabályozás előtt szigetként emelkedett ki a környező árterekből. A falunak, pontosabban a falu monostorának első fennmaradt írásos említése 1212-ből származik. A falu az 1300-as évek elején alakult, a monostorral együtt a Gutkeled nemzetségbeli Lothar bán tulajdonában volt. 1318-ban Károly Róbert a birtokot Kompolty Péternek, a királyné tárnokmesterének adományozta Kürümonostora néven. A török uralmat a település fekvésének köszönhetően sikerrel átvészelte. A hagyomány szerint a török csapatok 1530. július 19-én, Illés napján az ártér mocsarába vesztek. A török kiűzése után a kincstár és egy Enczinger nevű osztrák katonatiszt lett a falu birtokosa.

A falu a 18. században látványos gyarapodásnak indult. 1751-ben telepítette az első szőlőt báró Orczy Lőrinc az ún. Homokra, mely a 19. század második felétől Petrovay György földbirtokos jóvoltából a híres germersdorfi cseresznye termőhelye lett. Nagykörű "az ország cseresznyéskertje" címmel rendelkezik: itt található Magyarország legnagyobb cseresznyéskertje, több mint 200 hektáron. A nagykörűi cseresznye védett márkanév.

Korábban Nagykörű része volt Csataszög is, ez a település 1994-ben önálló község lett.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

Jelen[szerkesztés]

A falu lakóinak fő megélhetési forrása a világhírű nagykörűi cseresznye, amit elsősorban exportra termelnek. Ugyanakkor fellendülőben van a falusi turizmus is, sok vendéglátásra szakasodott, régi ház várja az odalátogatókat. Az őslakosok száma egyre csökken, minden negyedik ház mint nyaraló működik. A környék igazi horgászparadicsom.

Cseresznyevirágzás

Nevezetességei[szerkesztés]

Köztéri szobrok

  • Tisza-szobor, a 2000. évi árvíz emlékére
  • Nepomuki Szent János szobra
  • I. világháborús emlékmű
  • II. világháborús emlékmű
  • Tájház

Módos gazda háza, ajándék a falunak.

  • Temető

Felújitott zsidó temető

  • Múzeum

A faluban található a Nagykörűi Fegyver- és Haditengerészeti Gyűjtemény.[11]

  • Templom

Már 1330-ban állt. Az évszádok megviselték az épületet, így 1776-ban Haller Sámuel közreműködésével annak újjáépítésébe kezdtek. Az újjáépült templomot, mely egyszerű barokk épület, 1785-ben szentelték fel. Legutóbb 2014-ben újíttatta fel az önkormányzat. A templomkertben található Magyarország legnagyobb, több mint 100 fajtát felsorakoztató cseresznyegyűjteménye, mely génbankként is szolgál.

  • Tiszavirág

A tiszavirág nevű kérészek rajzása látványos természeti jelenség.

  • Hagyományok

Az Illés-kő története a török időkig nyúlik vissza. A portyázó csapatok a falut soha nem érték el, hanem belevesztek a mocsárba. Ennek emlékére állították az emlékművet. Az évforduló napját (július 19-ét) a mai napig megünneplik.

  • Fesztivál

Az első fesztivál hagyományteremtő, turisztikai termékfejlesztés céllal került megrendezésre. A Cseresznyefesztivál egyik alapító tagja a Gasztro-feszt Egyesület. 2006-ban már a X. Cseresznyefesztivál zajlott le. A fesztiválra változatos, sokrétű programok sorozata jellemző: éppúgy megtalálhatók hagyományőrzők, mint íjászverseny, szalmabáb-készítés, táncbemutatók, ételkészítés (cseresznyéből), képzőművészeti kiállítások. Több éve ad helyet az önkormányzat alkotótábornak, melyre főleg Erdélyből jönnek képzőművészek.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Megválasztották a tisztségviselőket, megalakult Nagykörű tanácsa”, Szolnok Megyei Néplap, 1989. január 6., 3. oldal (Hozzáférés ideje: 2016. december 6.) 
  4. Hatvan településnek van polgármestere”, Új Néplap (Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap), 1990. október 4., 3. oldal (Hozzáférés ideje: 2016. december 6.) 
  5. ^ a b c Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014
  6. A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.)
  7. A képviselő-testület adatai az egyes években: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.);
  8. 1994-ben Nagykörűből kivált a korábbi külterületi részként nyilvántartott Csataszög, a népességcsökkenés nagyobb része ebből fakad. Helységnévtár: Nagykörű. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2016. december 7.)
  9. A részvételi adatok a polgármester-választási adatokból származnak. (Némi eltérés elképzelhető a képviselő-választások adataihoz képest.) Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az "érvénytelen / hiányzó" rovat a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg. A 2006-os jegyzőkönyvek esetében a válaszójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E), az érvényesen szavazatok száma az (I) mezőben szerepel. A 2010-es jegyzőkönyvben sorrendben ugyanezek az adatok a (C), (E) és (H), a 2014-es jegyzőkönyvekben az (A), (B) és (G) mezőknek felelnek meg.
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. A Császári és Királyi Haditengerészet Egyesület weboldala V.3.0

További információk[szerkesztés]