Cibakháza

	Cibakháza
; Cibakháza címere	; Cibakháza zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Kunszentmártoni
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Hegyes Zoltán (független)
Irányítószám	5462
Körzethívószám	56
	Népesség
Teljes népesség	3667 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	105,29 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	38,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Cibakháza Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 57′ 12″, k. h. 20° 12′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 12″, k. h. 20° 12′ 04″
	Cibakháza Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
	Cibakháza weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Cibakháza témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk Cibakházáról szól. Hasonló címmel lásd még: Cibakpuszta.

Cibakháza nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunszentmártoni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megyeszékhely Szolnoktól délre a Tisza folyó bal partján, a vármegye délnyugati részén a Tiszazug kistérségében fekszik. A Tisza szabályozása óta az élő folyó távolabb került tőle, határában található viszont a magyarországi folyószakasz egyik leghosszabb Tisza-holtága, a Cibakházi Holt-Tisza.

Megközelítése[szerkesztés]

A településen keresztülhúzódik a Martfű és Cserkeszőlő között vezető 4633-as út (a 442-es főút régi nyomvonala). Miután a főutat másik, keletebbi nyomvonalra helyezték át, a településen áthaladó forgalom jelentősen lecsökkent.

A távolsági autóbusz-forgalomba megfelelően be van kapcsolva a település. Az autóbuszok a (Kunszentmárton)-Cibakháza-Tiszaföldvár-Martfű-Szolnok útirányon közlekednek leginkább.

Története[szerkesztés]

Első okleveles említése csak 1465-ből való, de a forrásokból következtetni lehet, hogy már az Árpád-korban lakott hely volt. A XVI. század elejétől mezővárosként emlegetett Cibakháza a török hódoltság alatt elpusztult, újjátelepítése 1717 után indult meg, mint a Tiszazug legjelentősebb katolikus települése, a környék egyházi központjává vált.

A korábbi mezővárosi rangját 1832-ben szerezte vissza a fontos tiszai átkelő- és vámszedőhely. Az 1848–49-es szabadságharc alatt többször kiemelt stratégiai szerepet játszott: 1849 januárjában Perczel, átkelve a Tiszán, megállította Windischgraetz seregét, februárban a honvédsereg innen támadta meg Nagykőrös környékén lévő osztrákokat, március 5-én Damjanich itt átkelve került az ellenség hátába.^[3]

A XIX. századi tiszai szabályozás után átkelőhelyét elvesztette, ugyanis a kanyarulatok levágásával messzire került a folyó. Az elszegényedő település városi rangját is elvesztette.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Dr. Őze Sándor (SZDSZ-KDNP)^[4]
1994-1998: Dr. Őze Sándor (független)^[5]
1998-2002: Ráczkevi Lajosné (független)^[6]
2002-2006: Dr. Őze Sándor (független)^[7]
2006-2010: Hegyes Zoltán (MSZP)^[8]
2010-2014: Hegyes Zoltán (független)^[9]
2014-2019: Hegyes Zoltán (független)^[10]
2019-től: Hegyes Zoltán (független)^[1]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.^[7]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2021 között

Lakosok száma	4253	4188	3918	3667
	2013	2014	2017	2021

Adatok: Wikidata

2009-ben a település lakosságának 99,98%-a magyar, 0,02%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,4%, református 6,2%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 31,8% (21% nem nyilatkozott).^[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

a Tisza szabályozása után megmaradt Cibaki Holtág (16,7 km hosszúságban) a nagyközség alatt
XVIII. században épült műemlék jellegű templom
Kossuth – Damjanich emléktábla
Az 1849-es cibakházai csata során a magyar honvédség által készített hatszögletű sánc a Tisza gátja közelében az ártéri réten található, közelében a gáton kívül egy másik sáncrészlet maradványa. Hadtörténeti emlékhely.
turul emlékmű

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Simonyi János (1784. december 13. – 1853. augusztus 30.) Kecskeméten városi tanácsnok, országgyűlési képviselő. Részt vett a szabadságharcban, ezért halálra ítélték, de egy véletlen folytán megmenekült. Cibakházára vonult vissza, itt halt meg.- Az ő fia Simonyi Antal, a tehetséges festő és fényképész, aki az 1855-ös Párizsi Világkiállításon aranydíjat kapott.
Kövér János (1895–1960) földbirtokos, országgyűlési képviselő a településen született (más adat szerint Martfűn).
Dékány Kálmán (1921–1999) író, a településen született.
Fekete András magyar színész, itt született, 1930. október 7-én.
Fekete Gizi Jászai Mari-díjas magyar színésznő, a Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagja, itt született, 1949. szeptember 29-én.
Halász János magyar politikus, 2010–13 között az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, itt született 1963. május 11-én

Képgaléria[szerkesztés]

Rovásos helynév-tábla avatás és szentelés Cibakházán (2010.12.19.)

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Cibakháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ MEK:A cibakházi híd 1849. Budapest, 2003
↑ Cibakháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Cibakháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
↑ Cibakháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
↑ ^a ^b Cibakháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
↑ Cibakháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
↑ Cibakháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
↑ Cibakháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
↑ Cibakháza Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Cibakháza honlapja Archiválva 2020. november 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
cibakhaza.lap.hu
Térképkalauz – Cibakháza
Térképcentrum – Cibakháza Archiválva 2008. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
Cibakháza története; szerk. Horner István, Őze Sándor, Ráczkevi Lajosné; Polgármesteri Hivatal, Cibakháza, 2000
Bagi Gábor–Szurmay Zoltán: Cibakháza; szerk. Vadász István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
A cibakházi híd, 1849. cibakházi hídért 1849 január-márciusában folytatott harcok katonai irataiból; sajtó alá rend., tan. Csikány Tamás; Petit Real–Hadtörténeti Levéltár–"Múltat a Jövőért" Közhasznú Alapítvány, Bp., 2003 (Hadtörténelmi levéltári kiadványok)