Ugrás a tartalomhoz

Szászberek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szászberek
Szászberek címere
Szászberek címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásSzolnoki
Jogállásközség
PolgármesterAlapi József (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5053
Körzethívószám56
Népesség
Teljes népesség894 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület39,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 18′ 47″, k. h. 20° 06′ 04″47.313000°N 20.101000°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 47″, k. h. 20° 06′ 04″47.313000°N 20.101000°E
Szászberek (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Szászberek
Szászberek
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Szászberek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászberek témájú médiaállományokat.

Szászberek 1950. március 11-én alakult[3] község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járásában. Korábban Alsó- és Felsőszászberek néven Besenyszög külterülete volt.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye nyugati részén, az Alsó-Jászság szélén terül el, a Zagyva bal parti oldalán, a megyeszékhely Szolnoktól 17 kilométerre északra. A közvetlen szomszédos települések: észak felől Jászalsószentgyörgy, északkelet felől Jászladány, kelet felől Besenyszög, dél felől Zagyvarékas, délnyugat felől Újszász, északnyugat felől pedig Jászboldogháza.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 32-es főút, amely a belterületének legnyugatibb utcájaként húzódik, azon érhető el Szolnok-Újszász és Jászberény felől is. Jászapáti-Jászladány irányából a 3227-es úton közelíthető meg.

Az autóbuszközlekedés szolgáltatója a Volánbusz, melynek a Szolnok-Jászberény útvonalon közlekedő járatai e települést is kiszolgálja. Újszász és Szászberek között egy iskolajárat is közlekedik, és működik egy, a jászberényi Electrolux gyár dolgozóit szállító autóbusz is, amelyen szintén elérhető a település.[4]

A hazai vasútvonalak közül az 1885. július 20-án átadott Újszász-Jászapáti, majd 1911-től a MÁV 86-os számú Vámosgyörk–Újszász-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Szászberek megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Jászladány vasútállomás és Újszász vasútállomás között található; fizikailag a község lakott területétől északnyugatra, a 32-es főút túlsó oldalán helyezkedik el, közúti elérését az abból kiágazó 31 328-as számú mellékút biztosítja.

Története

[szerkesztés]

Első ismert írásos említése 1435-ből származik. Zsigmond király uralkodása alatt templomos helyként jegyzik. Ekkor nevét Zazberegh alakban írták. A település a 15. században mezővárosi rangot kapott, de később ezt elvesztette, mert a 17. századra az oszmán-tatár hódítások, pusztítások miatt elnéptelenedett. 1699-ben a bujáki váruradalom része a szászbereki puszta, melyet Mária Terézia 1745. április 13-án kelt adománylevelével Esterházy Pál Antalnak adományozta „örökös jogon". II. Esterházy Miklós herceg a szászbereki pusztában egy 3000 férőhelyes juhhodály és hozzátartozó gazdasági épületeket épített Alsó-szászbereken 1798-ban. Az Esterházy hercegség korából származó Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltári okmányok /Szászbereki pusztán építendő gazdasági épületek[5] és a Tiszakürti (Pusztakürt) puszta és környékének térképe[6]/ másolati vászonképei adományozással kerültek a Szászbereki Önkormányzati Hivatal épületébe.

Az 1870-es évek végétől a puszta a Kohner család tulajdonába került. A nagyüzemi gazdálkodást megalakító családi uradalom lakosságának (cselédek, zsellérek) száma folyamatosan emelkedett. Ebben nagy szerepet játszott, hogy az új birtokosoknak egyre több munkáskézre volt szükség, a korszerű - kisvasúttal (kutyavasút-lóré-pámvádli) is ellátott - uradalmi gazdálkodáshoz. Kohner Adolf vezetésével országos hírnévre tett szert a gőzekét is alkalmazó mezőgazdasági tevékenység. A szászbereki ménes lovai több díjat is nyertek, de az állattenyésztés egyéb ágazatai is világhírűek voltak. Dr. báró szászbereki Kohner Adolf, aki nagy jótevője és támogatója volt Bartók Bélának, meghívta Őt a felsőszászbereki kastélyába. A zeneszerző és népzenekutató 1918. augusztus 15 és 26. közötti 11 nap alatt 203 népdalt gyűjtött. 11-et Felsőszászbereken, 45-öt Jánoshidán és a legtöbbet, 147-et Újszászon. Ez volt az utolsó magyarországi népdalgyűjtő útja, melyről levélben is megemlékezett. A látogatás tiszteletére az Örökségünk Szászberek Helytörténeti Kör emléktábla állítást kezdeményezett, mely a helyi Önkormányzat támogatásával 2023. december 13-án avatásra került, méltó megemlékezésse l és tárlattal.

Az addig Besenyszöghöz tartozó külterület 1950. március 11.[3] óta önálló község. A település gazdaságát az akkumulátorgyártás és földművelés határozta meg 2003-ig, viszont a földművelés mind a mai napig tart. 2008 őszén elkezdődött egy biomassza-erőmű és pelletgyártó üzem építése egy olasz tulajdonban lévő ipari területen, ami 2021-ben is a 2008-as szinten van.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Ifj. Pető Miklós (MDF)[7]
  • 1994–1998: Ifj. Pető Miklós (MDF-Fidesz-FKgP-KDNP)[8]
  • 1998–2002: Vasas Zsuzsanna (független)[9]
  • 2002–2006: Vasas Zsuzsanna (független)[10]
  • 2006–2010: Vasas Zsuzsanna (független)[11]
  • 2010–2014: Alapi József (független)[12]
  • 2014–2019: Alapi József (Fidesz-KDNP)[13]
  • 2019–2024: Alapi József (Fidesz-KDNP)[14]
  • 2024– : Alapi József (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
998
1029
1006
965
915
905
894
2013201420172021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,1%, református 2,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 29,6% (24,3% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% németnek, 0,4% cigánynak, 0,1% lengyelnek, 0,1% görögnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,8% volt római katolikus, 2,7% református, 1% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 1,4% egyéb keresztény, 4,4% egyéb katolikus, 19,5% felekezeten kívüli (38,9% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • 1798-ban épült Esterházy majorság [18] megmaradt épületei. Készült Ringer József építész és Johann Baptist Pölt grafikus terve alapján. A tervrajz címe: A szászbereki pusztán építendő gazdasági épületek
  • 1901-ben épült Kohner-kastély[19]
  • 1900-as évek elején készült vasbetonszerkezetű víztorony[20]
  • 2003-ban épült, Gereben Gábor Ybl Miklós-díjas építész tervezte temploma
  • 2017-ben felújított Kohner kocsiszín
  • 2018-ban épült Sportcsarnok
  • 2021-ben átadott 4 hektáros Ipari Park

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b Magyar Közlöny
  4. ↑ Archivált másolat. [2009. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
  5. ↑ {[1][halott link]
  6. ↑ [2]
  7. ↑ Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  9. ↑ Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  10. ↑ Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  11. ↑ Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  12. ↑ Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  13. ↑ Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  14. ↑ Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  15. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  16. ↑ Szászberek Helységnévtár
  17. ↑ Szászberek Helységnévtár
  18. ↑ Google Maps (hu-US nyelven). Google Maps. (Hozzáférés: 2022. október 27.)
  19. ↑ Kohner-kúria (Szászberek) (magyar nyelven). mandadb.hu. (Hozzáférés: 2022. október 27.)
  20. ↑ Víztorony.hu. viztorony.hu. (Hozzáférés: 2022. október 27.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

k Szászberek Helytörténeti Kör

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szászberek&oldid=27473041”