Szászberek
Szászberek | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Járás | Szolnoki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Alapi József (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 5053 | ||
Körzethívószám | 56 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 965 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 25,88 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 39,22 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 18′ 47″, k. h. 20° 06′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 47″, k. h. 20° 06′ 04″ | |||
Szászberek weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szászberek témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szászberek 1950. március 11-én alakult[3] község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járásában. Korábban Alsó- és Felsőszászberek néven Besenyszög külterülete volt.
Fekvése[szerkesztés]
A vármegye nyugati részén, az Alsó-Jászság szélén terül el, a Zagyva bal parti oldalán, a megyeszékhely Szolnoktól 17 kilométerre északra. A közvetlen szomszédos települések: észak felől Jászalsószentgyörgy, északkelet felől Jászladány, kelet felől Besenyszög, dél felől Zagyvarékas, délnyugat felől Újszász, északnyugat felől pedig Jászboldogháza.
Megközelítése[szerkesztés]
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 32-es főút, amely a belterületének legnyugatibb utcájaként húzódik, azon érhető el Szolnok-Újszász és Jászberény felől is. Jászapáti-Jászladány irányából a 3227-es úton közelíthető meg.
Az autóbuszközlekedés szolgáltatója a Volánbusz, melynek a Szolnok-Jászberény útvonalon közlekedő járatai e települést is kiszolgálja. Újszász és Szászberek között egy iskolajárat is közlekedik, és működik egy, a jászberényi Electrolux gyár dolgozóit szállító autóbusz is, amelyen szintén elérhető a település.[4]
A hazai vasútvonalak közül a MÁV 86-os számú Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Szászberek megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Jászladány vasútállomás és Újszász vasútállomás között található; fizikailag a község lakott területétől északnyugatra, a 32-es főút túlsó oldalán helyezkedik el, közúti elérését az abból kiágazó 31 328-as számú mellékút biztosítja.
Története[szerkesztés]
Első ismert írásos említése 1435-ből származik. Zsigmond király uralkodása alatt templomos helyként jegyzik. Ekkor nevét Zazberegh alakban írták. A település a 15. században mezővárosi rangot kapott, de később ezt elvesztette, mert a 17. századra az oszmán-tatár hódítások, pusztítások miatt elnéptelenedett. 1699-ben a bujáki váruradalom része a szászbereki puszta, melyet Mária Terézia 1745. április 13-án kelt adománylevelével Esterházy Pál Antalnak adományozta „örökös jogon". II. Esterházy Miklós herceg a szászbereki pusztában egy 3000 férőhelyes juhhodály és hozzátartozó gazdasági épületeket épített Alsó-szászbereken 1798-ban. Az Esterházy hercegség korából származó Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltári okmányok /Szászbereki pusztán építendő gazdasági épületek[5] és a Tiszakürti (Pusztakürt) puszta és környékének térképe[6]/ másolati vászonképei adományozással kerültek a Szászbereki Önkormányzati Hivatal épületébe.
Az 1870-es évek végétől a puszta a Kohner család tulajdonába került. A nagyüzemi gazdálkodást megalakító családi uradalom lakosságának (cselédek, zsellérek) száma folyamatosan emelkedett. Ebben nagy szerepet játszott, hogy az új birtokosoknak egyre több munkáskézre volt szükség, a korszerű - kisvasúttal (kutyavasút-lóré-pámvádli) is ellátott - uradalmi gazdálkodáshoz. Kohner Adolf vezetésével országos hírnévre tett szert a gőzekét is alkalmazó mezőgazdasági tevékenység. A szászbereki ménes lovai több díjat is nyertek, de az állattenyésztés egyéb ágazatai is világhírűek voltak. Az addig Besenyszöghöz tartozó külterület 1950. március 11.[3] óta önálló község. A település gazdaságát az akkumulátorgyártás és földművelés határozta meg 2003-ig, viszont a földművelés mind a mai napig tart. 2008 őszén elkezdődött egy biomassza-erőmű és pelletgyártó üzem építése egy olasz tulajdonban lévő ipari területen, ami 2021-ben is a 2008-as szinten van.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Ifj. Pető Miklós (MDF)[7]
- 1994–1998: Ifj. Pető Miklós (MDF-Fidesz-FKgP-KDNP)[8]
- 1998–2002: Vasas Zsuzsanna (független)[9]
- 2002–2006: Vasas Zsuzsanna (független)[10]
- 2006–2010: Vasas Zsuzsanna (független)[11]
- 2010–2014: Alapi József (független)[12]
- 2014–2019: Alapi József (Fidesz-KDNP)[13]
- 2019-től: Alapi József (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
![]() |
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,1%, református 2,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 29,6% (24,3% nem nyilatkozott).[15]
Nevezetességei[szerkesztés]
- 1798-ban épült Esterházy majorság [16]megmaradt épületei. Készült Ringer József építész és Johann Baptist Pölt grafikus terve alapján. A tervrajz címe: A szászbereki pusztán építendő gazdasági épületek
- 1901-ben épült Kohner-kastély[17]
- 1900-as évek elején készült vasbetonszerkezetű víztorony[18]
- 2003-ban épült, Gereben Gábor Ybl Miklós-díjas építész tervezte temploma
- 2017-ben felújított Kohner kocsiszín
- 2018-ban épült Sportcsarnok
- 2021-ben átadott 4 hektáros Ipari Park
Források[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ a b Magyar Közlöny
- ↑ Archivált másolat. [2009. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
- ↑ {[1][halott link]
- ↑ [2]
- ↑ Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Szászberek Helységnévtár
- ↑ Google Maps (hu-US nyelven). Google Maps. (Hozzáférés: 2022. október 27.)
- ↑ Kohner-kúria (Szászberek) (magyar nyelven). mandadb.hu. (Hozzáférés: 2022. október 27.)
- ↑ Víztorony.hu. viztorony.hu. (Hozzáférés: 2022. október 27.)