Szászberek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szászberek
Szászberek címere
Szászberek címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásSzolnoki
Jogállás község
Polgármester Alapi József (Független)[1]
Irányítószám 5053
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség1006 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség25,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület39,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szászberek (Magyarország)
Szászberek
Szászberek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 18′ 47″, k. h. 20° 06′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 47″, k. h. 20° 06′ 04″
Szászberek (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Szászberek
Szászberek
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Szászberek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászberek témájú médiaállományokat.

Szászberek község Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A község Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati részén, az Alsó-Jászság szélén található, Szolnoktól 17 km-re fekszik. Szászberek környékét vadlúd és fekete gólya csapatok használják szálláshelynek.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

A település vonattal a MÁV 86-os számú (Vámosgyörk–Újszász–Szolnok) vasútvonalán érhető el. A megállóhely Jászladány és Újszász között található. Közúton legkönnyebben a 32-es főútról érhető el, annak jobb (keleti) oldalán fekszik. Az autóbuszközlekedés szintén jelentős: a Volánbusz a Szolnok-Jászberény útvonalon közlekedtet járatokat, amely a települést is kiszolgálja. Újszász és Szászberek között egy iskolajárat is közlekedik, és működik egy, a jászberényi Electrolux gyár dolgozóit szállító autóbusz is, amelynek szintén elérhető a településről.[3]

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1435-ből származik. Zsigmond király uralkodása alatt templomos helyként jegyzik. Ekkor Zazberegh volt a község neve. A település a 15. században mezővárosi rangot kapott, de később ezt elvesztette, mert a 17. századra az oszmán-tatár hódítások, pusztítások miatt elnéptelenedett. Két évszázaddal később már virágzó község, 1949 óta önálló. Itt működött a Kohner-uradalom, amely világhírű állattenyésztést folytatott. A település gazdaságát az akkumulátorgyártás és földművelés határozta meg 2003-ig, viszont a földművelés mind a mai napig tart. 2008 őszén elkezdődött egy biomassza-erőmű és pelletgyártó üzem építése a helyi ipari parkban.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,1%, református 2,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 29,6% (24,3% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Archivált másolat. [2009. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Szászberek Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]