Szászberek

	Szászberek
	; Szászberek címere
	; Szászberek címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Szolnoki
Jogállás	község
Polgármester	Alapi József (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	5053
Körzethívószám	56
	Népesség
Teljes népesség	965 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	25,88 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	39,22 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Szászberek Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 18′ 47″, k. h. 20° 06′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 47″, k. h. 20° 06′ 04″
	Szászberek Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
	Szászberek weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szászberek témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Szászberek 1950. március 11-én alakult^[3] község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járásában. Korábban Alsó- és Felsőszászberek néven Besenyszög külterülete volt.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye nyugati részén, az Alsó-Jászság szélén terül el, a Zagyva bal parti oldalán, a megyeszékhely Szolnoktól 17 kilométerre északra. A közvetlen szomszédos települések: észak felől Jászalsószentgyörgy, északkelet felől Jászladány, kelet felől Besenyszög, dél felől Zagyvarékas, délnyugat felől Újszász, északnyugat felől pedig Jászboldogháza.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 32-es főút, amely a belterületének legnyugatibb utcájaként húzódik, azon érhető el Szolnok-Újszász és Jászberény felől is. Jászapáti-Jászladány irányából a 3227-es úton közelíthető meg.

Az autóbuszközlekedés szolgáltatója a Volánbusz, melynek a Szolnok-Jászberény útvonalon közlekedő járatai e települést is kiszolgálja. Újszász és Szászberek között egy iskolajárat is közlekedik, és működik egy, a jászberényi Electrolux gyár dolgozóit szállító autóbusz is, amelyen szintén elérhető a település.^[4]

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 86-os számú Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Szászberek megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Jászladány vasútállomás és Újszász vasútállomás között található; fizikailag a község lakott területétől északnyugatra, a 32-es főút túlsó oldalán helyezkedik el, közúti elérését az abból kiágazó 31 328-as számú mellékút biztosítja.

Története[szerkesztés]

Első ismert írásos említése 1435-ből származik. Zsigmond király uralkodása alatt templomos helyként jegyzik. Ekkor nevét Zazberegh alakban írták. A település a 15. században mezővárosi rangot kapott, de később ezt elvesztette, mert a 17. századra az oszmán-tatár hódítások, pusztítások miatt elnéptelenedett. 1699-ben a bujáki váruradalom része a szászbereki puszta, melyet Mária Terézia 1745. április 13-án kelt adománylevelével Esterházy Pál Antalnak adományozta „örökös jogon". II. Esterházy Miklós herceg a szászbereki pusztában egy 3000 férőhelyes juhhodály és hozzátartozó gazdasági épületeket épített Alsó-szászbereken 1798-ban. Az Esterházy hercegség korából származó Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltári okmányok /Szászbereki pusztán építendő gazdasági épületek^[5] és a Tiszakürti (Pusztakürt) puszta és környékének térképe^[6]/ másolati vászonképei adományozással kerültek a Szászbereki Önkormányzati Hivatal épületébe.

Az 1870-es évek végétől a puszta a Kohner család tulajdonába került. A nagyüzemi gazdálkodást megalakító családi uradalom lakosságának (cselédek, zsellérek) száma folyamatosan emelkedett. Ebben nagy szerepet játszott, hogy az új birtokosoknak egyre több munkáskézre volt szükség, a korszerű - kisvasúttal (kutyavasút-lóré-pámvádli) is ellátott - uradalmi gazdálkodáshoz. Kohner Adolf vezetésével országos hírnévre tett szert a gőzekét is alkalmazó mezőgazdasági tevékenység. A szászbereki ménes lovai több díjat is nyertek, de az állattenyésztés egyéb ágazatai is világhírűek voltak. Az addig Besenyszöghöz tartozó külterület 1950. március 11.^[3] óta önálló község. A település gazdaságát az akkumulátorgyártás és földművelés határozta meg 2003-ig, viszont a földművelés mind a mai napig tart. 2008 őszén elkezdődött egy biomassza-erőmű és pelletgyártó üzem építése egy olasz tulajdonban lévő ipari területen, ami 2021-ben is a 2008-as szinten van.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Ifj. Pető Miklós (MDF)^[7]
1994–1998: Ifj. Pető Miklós (MDF-Fidesz-FKgP-KDNP)^[8]
1998–2002: Vasas Zsuzsanna (független)^[9]
2002–2006: Vasas Zsuzsanna (független)^[10]
2006–2010: Vasas Zsuzsanna (független)^[11]
2010–2014: Alapi József (független)^[12]
2014–2019: Alapi József (Fidesz-KDNP)^[13]
2019-től: Alapi József (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,1%, református 2,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 29,6% (24,3% nem nyilatkozott).^[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

1798-ban épült Esterházy majorság ^[16]megmaradt épületei. Készült Ringer József építész és Johann Baptist Pölt grafikus terve alapján. A tervrajz címe: A szászbereki pusztán építendő gazdasági épületek
1901-ben épült Kohner-kastély^[17]
1900-as évek elején készült vasbetonszerkezetű víztorony^[18]
2003-ban épült, Gereben Gábor Ybl Miklós-díjas építész tervezte temploma
2017-ben felújított Kohner kocsiszín
2018-ban épült Sportcsarnok
2021-ben átadott 4 hektáros Ipari Park

Források[szerkesztés]

Szászberek francia leckéje - Népszabadság

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ ^a ^b Magyar Közlöny
↑ Archivált másolat. [2009. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
↑ {[1]^{[halott link]}
↑ [2]
↑ Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
↑ Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
↑ Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
↑ Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
↑ Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
↑ Szászberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
↑ Szászberek Helységnévtár
↑ Google Maps (hu-US nyelven). Google Maps. (Hozzáférés: 2022. október 27.)
↑ Kohner-kúria (Szászberek) (magyar nyelven). mandadb.hu. (Hozzáférés: 2022. október 27.)
↑ Víztorony.hu. viztorony.hu. (Hozzáférés: 2022. október 27.)