Tarna (patak)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tarna folyó
A Tarna (kép felső része) Tarnaörsnél
A Tarna (kép felső része) Tarnaörsnél
Közigazgatás
Országok Szlovákia Szlovákia
Magyarország Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz105 km
Vízhozam2,0 m³/s
Vízgyűjtő terület2116[1] km²
Forrás Medves-fennsík, Magyarország
Torkolat Zagyva JászjákóhalmánálTisza (Szolnoknál) → DunaFekete-tenger
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarna folyó témájú médiaállományokat.

A Tarna (szlovákul: Trnava) a Zagyva folyó mellékvize, nagysága hasonló a Zagyváéhoz. Magyarország területén ered, majd egy rövidke szakaszon átfolyik Szlovákiába Tajti falu szélén. Az egész további szakasza újra Magyarországon található.

Vízrajza[szerkesztés]

Mellékvizei[szerkesztés]

A Tarnát összesen 46 vízfolyás táplálja. Jelentősebb mellékvizei csak jobb oldalon vannak, amelyek a Mátra és a Bükk-vidék hegységből érkeznek, ugyanakkor számos kisvízfolyás is a patakba torkollik útja során. Ezek a mellékvizek a következők: az Utas-patak, a Szilas-patak, a Hosszú-völgyi-patak, a Kajra-patak, a Leleszi-patak, a Tó-patak, a Fedémesi-patak,[2] a Bükkszéki-patak,[3] a Balla-patak, a Parádi-Tarna, a Kígyós-patak, a Domoszlói-patak, a Nyiget-patak, a Bene-patak, a Tarnóca-patak, a Gyöngyös-patak (a Tarján- és a Toka-patak ebbe folyik), a Szarv-Ágy-patak és az Ágói-patak. A Tarna legjelentősebb mellékvize a Gyöngyös-patak.

Vízrajzi jellemzői[szerkesztés]

Teljes hossza 105 kilométer, vízhozama a torkolatnál 2 köbméter másodpercenként. A vízfolyás legkisebb eddig mért vízállása 26 centiméter, legnagyobb vízállása 500 cm. A Tarna általában augusztus végére, szeptember elejére éri el éves minimum vízszintjét a nyári időszakban hulló kevesebb csapadékmennyiség miatt.[4] A Tarna vízminősége a vízfolyás teljes hosszán nem éri el a jó állapotot.[5]

A Tarnaméránál lévő vízmérce alapján 250 cm-es vízállásnál rendelik el az elsőfokú árvízvédelmi riasztást, 300 cm-nél rendelik el a másodfokú árvízvédelmi riasztást és 350 cm-es vízállásnál rendelik el a harmadfokú árvízvédelmi riasztást.[6]

Csak az alsó szakaszán, a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal keresztezéséig rendelkezik védtöltéssel.

Vízrendszere[szerkesztés]

Híd a patak felett Jászdózsánál
A patak felett átívelő kőhíd Jászdózsánál
A Holt-Tarna (Tarna) a falu alatt, Jászdózsánál
A Tarna vízrendszere:
Folyók, patakok Patakok, csermelyek Csermelyek, erek

Tarna

Parádi-Tarna
Köszörű-patak
Köves-patak
Ilona-patak
Baláta-patak
Balla-patak
Kürti-patak
Csevice-patak
Búzás-patak
Baj-patak
Domoszlói-patak
Kígyós-patak
Hosszú-völgyi-patak
Kajra-patak
Utas-patak
Szilas-patak
Tó-patak
Leleszi-patak
Darázs-patak
Domonkos-patak
Nagy-völgyi-patak
Mocsolyás-patak
Bükkszéki-patak
Fedémesi-patak
Bolyai-patak
Bene-patak
Vár-patak
Borhy-völgyi-patak
Sós-völgyi-patak
Tarnóca-patak
Gyöngyös-patak
Tarján-patak (Gyöngyös)
Toka-patak
Szarv-Ágy
Ágói-patak
Nyiget-patak
Malom-patak
Zsidó-patak
Hatra-patak

Partmenti települések[szerkesztés]

A Tarna Tarnaörs melletti szakasza

A Tarna mentén összesen mintegy 32000 ember él az alábbi településeken eloszolva: Tajti, Szlovákia, Cered, Zabar, Szederkénypuszta, Istenmezeje, Erdőkövesd, Pétervására, Terpes, Szajla, Sirok, Kőkútpuszta, Tarnaszentmária, Verpelét, Feldebrő, Aldebrő, Tófalu, Kompolt, Kápolna, Kál, Tarnabod, Tarnazsadány, Tarnaörs, Jászdózsa, Jászjákóhalma.

Halfajai[szerkesztés]

A Tarnában 21 halfaj él, melyek a következők: nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus), domolykó (Leuciscus cephalus), jászkeszeg (Leuciscus idus), küsz (Alburnus alburnus), sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus), karikakeszeg (Abramis bjoekna), törpeharcsa (Ameiulus nebulosus), csuka (Esox lucius), sügér (Perca fluvatilis), bodorka (Rutilus rutilus), balin (Aspius aspius), fenékjáró küllő (Gobio gobio), halványfoltú küllő (Golbio albipinnatus), razbóra (Pseudorasbora parva), szivárványos ökle (Rodeus sericeus), kövi csík (Barbatula barbatula), vágó csík (Cobitis elongatoides), törpecsík (Sabanejewia aurata), vágó durbincs (Gymnocephalus cernuus), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser), süllő (Sander lucioperca).[7]

Hasznosítása[szerkesztés]

A 18. században a Tarnán Tarnabod és Mihálytelek közt hat vízimalom volt.[8]

Források[szerkesztés]

  1. Tarna-patak. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
  2. Ld. 87-341 sz. EOTRtérképlap
  3. Ld. 87-343 sz. EOTR térképlap
  4. A Tarna vízgyűjtőterülete. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
  5. Tarna térképmelléklet. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
  6. Vízügyi honlap. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
  7. A Tarna halfajai. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
  8. Zagyva folyó. ktvktvf.zoldhatosag.hu. (Hozzáférés: 2016. június 9.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]