Horvay János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Horvay János
Horvay János (1938)
Horvay János (1938)
Született Hoppl János
1874. május 29.
Pécs
Elhunyt 1944. november 19. (70 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása szobrász
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvay János témájú médiaállományokat.
A Kossuth-szoborcsoport a fővárosi Kossuth téren. A felújított szobor második felavatása 2015. március 3-án történt. Elődjét a szocializmus idején eltávolították
A Kossuth-szoborcsoport szabadságharcot jelképező részlete Dombóváron
A soltvadkerti Kossuth-szobor, melynek 1903. évi avatásán Kossuth Ferenc is részt vett.
Bakonyi Károly sírja Budapesten. Kerepesi temető: 39-1-33. Horvay János szobrász műve.
Horvay János sírja Budapesten. Kerepesi temető: 26-sziget. A szobrászművész saját alkotása.

Mecsekaljai Horvay János, eredetileg Hoppl, teljes nevén Horvai János Károly,[1] (Pécs, 1874.[2][3] május 27.Budapest, Erzsébetváros, 1944. november 19.)[4][1] magyar szobrász.

Életpályája[szerkesztés]

Az Iparművészeti Iskolában Mátrai Lajos György növendékeként, majd 1891 és 1898 között állami ösztöndíjjal Bécsben tanult,[1] előbb Edmund von Hellmernél, majd 1894-1898-ig Caspar von Zumbusch mesteriskolájában.[1] Több külföldi tanulmányutat tett (Párizs, 1901; Olaszország, 1902; Amerikai Egyesült Államok, 1928).[1] 1897-től Budapesten élt. Eleinte Róna József műtermében dolgozott. Elnyerte a ceglédi Kossuth-szobormű pályázat első helyezését, majd 1902-ben a pécsi Zsolnay-szobrot mintázta meg, mely meghozta számára az elismerést.[1]

Horvay élvezte Kossuth Ferenc barátságát is. 1902 és 1908 között évente két-három szobrot, portrét, szoborcsoportot készített a szabadságharc vezéréről. Lyka Károly kifejezésével, a „Kossuth-szobrok specialistája” lett, húsz Kossuthot ábrázoló szobra áll az ország különböző közterein. Keresett sírkőszobrász is volt. Korai kisplasztikáiban, szoborportréiban szecessziós elemek fedezhetők fel, később a historizáló akadémizmus egyik fő képviselője lett.

1908-ban ismét nyert egy Kossuth-szobor pályázaton, megkapta a 12000 koronás első díjat és a megrendelést a Parlament elé szánt, az 1848-as első felelős magyar kormány tagjait ábrázoló hatalmas szoborkompozícióra. A kétszeres embernagyságú alakokból álló márványszobor leleplezésére csak 1927-ben került sor.

"Az életnek és a halál s enyészet eme tehetetlen ellenlábasának minden szenvedését, sóhaját, küzdelmét, kínját szeretem megrögzíteni, hogy annál inkább megértessem a halál félelmetes, de mégis fenséges hatalmát és kegyetlenségét. A Kossuth-szobor is tulajdonképpen annak a nagy temetőnek, amit Magyarországnak nevezünk, a szobra, azért állt olyan közel lelkemhez, mert azon a szobron a magyarnak a szenvedését és nagy bánatát kifejezésre hozhattam. Annak a nagy magyarnak a felmagasztalását célozza, kinél csodásabb, nagyszerűbb magyar lény sohasem élt, ki mindent odaadott nemzetének és nem fogadott el érte semmit! A magyar küzdelmes életének nincs fenségesebb jelképezője Kossuthnál: Ő az út, az igazság és az élet!" - vallotta Horvay a szobor kapcsán.[5]

A monumentális mű csak 24 évig állhatott a helyén. 1951-ben a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa eltávolíttatta, mint "mint pesszimista, nem méltó" alkotást. Szerencsére ezt a művész már nem érhette meg. A szobor feldarabolva az Új-Köztemetőbe került. Innen szállíttatta el 1959-ben Dombóvár városa, ezzel megmentve az enyészettől. 1972-73-ban került mai helyére a dombóvári Szigeterdő szép parkjába, már nem egy szoborkompozícióként, hanem megbontva. 1913-ban rendezték meg az első gyűjteményes kiállítását a Nemzeti Szalonban.

2015 március 3-án lelepezték Horvay János 1927-es Kossuth szoborcsoportjának másolatát a budapesti Kossuth téren az eredeti helyén.[6]

Családja[szerkesztés]

Hoppl Lajos és Dullinger Magdolna fia. 1903. szeptember 24-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött a nála öt évvel idősebb, trencséni születésű Vojtek Mária Terézia magánzóval, Vojtek András és Lieszkovszky Anna lányával.[7] Felesége 1926. június 10-én elhunyt,[8] második felesége Dostek Irma volt.

Társulati tagságai[szerkesztés]

  • A Céhbeliek tagja
  • Benczúr Társaság tagja
  • Cennini Társaság tagja
  • A Nemzeti Szalon törzstagja, majd alelnöke

Díjaiból, kitüntetéseiből[szerkesztés]

Kiállításaiból[szerkesztés]

1894-től szerepelt kiállításokon.

Főbb művei[szerkesztés]

Köztéri szobrok[szerkesztés]

Síremlékek[szerkesztés]

Popovics Sándor sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-1-96.

Kisplasztikái[szerkesztés]

  • Éva (1900-as évek. Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár. (51x11,2x11 cm, keménycserép. Alapmáz felett ú.n. labrador eozin máz). [25]
  • Éva (1900-as évek. Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár. (54x12,5x14 cm, öntött, bronz). [26][13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 319. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. Adat ellenőrizve az eredeti filmen, névváltoztatás rendeletszáma BM 132749/1900 Forrás: MNL-OL 30795. mikrofilm 1207. kép 1. karton, Névváltoztatási kimutatások 1900. év II. félév 17. oldal 1. sor
  3. Keresztelési bejegyezése, Pécs r.k.
  4. Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 2195/1944. folyószáma alatt.
  5. Horvay János önéletrajz - megjelent: Az Est Hármas Könyve / Lexikon az újságolvasók számára, 1923. / 327-328 oldal
  6. Újraavatták a Kossuth-emlékművet Budapesten
  7. A háazsságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 1070/1903. folyószáma alatt.
  8. Bp. I. 1223/1926
  9. Felavatására 1907. október 13-án kerülhetett sor. A főalakot Horvay János, az öt mellékalakot Apáti Abt Sándor mintázta meg, a talapzat Schulek Frigyes építész munkája.
  10. A szoborcsoportot 1952-ben eltávolították eredeti helyéről, először a Kerepesi temetőkertbe vitték, majd 1972. évi helyreállítása után több részre bontva Dombóváron, a Szigeterdőben áll. [1]
  11. A New York-i Kossuth szoborcsoport Horvay János alkotása, felállították 1928-ban; a szobor létrehozásának fő kezdeményezője Berkó D. Géza volt, de ő már nem érte meg a szobor felavatását, 1927-ben meghalt
  12. A Főváros 1928-ban vásárolta meg a művésztől. A Blaha Lujza síremlék-pályázatának II. helyezését érte el. 95 cm haraszti mészkő talpazaton 100 cm-es bronz szobor, térdeplő furulyázó juhász és 4 juh. Felirat a talpazaton: „Kis furulyám szomorú fűz ága”/Petőfi népdala/ 2006-ban áthelyezték a téren.
  13. A szobor gipsz példányát 1903-ban mutatta be Horvai a Műcsarnok Téli Kiállításán, majd a Zsolnay-gyár is kivitelezte. A bronz példány szerepel a Könyves Kálmán R. T. Kiváló Műlapok Jegyzékében, de feltehetően mindkét változatot forgalmazták. (A bronz szobor egy példánya az Magyar Nemzeti Galériában. Az Ádám - Éva téma hosszan foglalkoztatta Horvayt. 1897-ben már kiállított a Műcsarnokban egy szoborcsoportot, 1904-ben pedig egy-egy bronz domborművet Ádám illetve Éva alakjával. Az első emberpár és a bűnbeesés ábrázolása a századforduló egyik kedvelt motívuma. Különösen népszerű volt Éva alakja, akiben a végzetes, a bűnre csábító nő szenvedélyes és tragikus típusát jelenítették meg. Horvai szobra ennél sokkal szelídebb, ez az Éva inkább csak megszeppent kislány. A bibliai történetre az alma és az alig látható kígyó utal. A kompozíció szimmetrikus, ezt a merevséget csak az oldalra vetett hosszú haj - az Éva ikonográfia jellegzetes kelléke - bontja meg. Nagy Ildikó [2]

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Művészek otthonukban. Horvai János. In: Vasárnapi Ujság, 1917. ápr. 22. LXIV. évf. 16.sz. 256-257. oldal.
  • Gy. N. (Gyöngyösi Nándor): Magyar mesterek. Mecsekaljai Horvai János. In: Képzőművészet, 1931. január, 5-7. oldal
  • Horvai János műtermében. In: Színházi Élet, 1933. máj. 7 - 13. XXIII. évf. 20. sz. 44-46. oldal

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]