Nyíregyházi járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyíregyházi járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg megye
Járási székhely Nyíregyháza
Települések száma 15
városok 4
Népesség
Teljes népesség166 684 fő (2013. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség206 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület809,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
A Nyíregyházi járás elhelyezkedése Magyarországon
A Nyíregyházi járás elhelyezkedése Magyarországon

A Nyíregyházi járás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Nyíregyháza. Területe 809,61 km², népessége 166 684 fő, népsűrűsége pedig 206 fő/km² volt 2013. elején. 2013. július 15-én négy város (Nyíregyháza, Nyírtelek, Rakamaz és Újfehértó) és 11 község tartozott hozzá.

A Nyíregyházi járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett, az 1950-es járásrendezés során hozták létre.

Települései[szerkesztés]

Település Rang
(2013. július 15.)
Közös hivatal Kistérség
(2013. január 1.)
Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Nyíregyháza megyeszékhely Nyíregyházai
118 185
274,55
Nyírtelek város Nyíregyházai
6 730
67,92
Rakamaz város Rakamaz Tiszavasvári
4 512
42,64
Újfehértó város Nagykállói
12 979
140,88
Apagy község Baktalórántházai
2 279
32,04
Kálmánháza község Kálmánháza Nyíregyházai
1 905
37,24
Kótaj község Nyíregyházai
4 496
25,93
Nagycserkesz község Kálmánháza Nyíregyházai
1 785
41,48
Napkor község Nyíregyházai
3 679
37,35
Nyírpazony község Nyíregyházai
3 403
15,05
Nyírtura község Nyírtura Nyíregyházai
1 774
21,48
Sényő község Nyírtura Nyíregyházai
1 414
18,30
Szabolcs község Rakamaz Tiszavasvári
372
5,88
Timár község Tiszanagyfalu Tiszavasvári
1 345
21,82
Tiszanagyfalu község Tiszanagyfalu Tiszavasvári
1 826
27,05

Története[szerkesztés]

A Nyíregyházi járás az 1950-es járásrendezés során jött létre 1950. június 1-jén.

Ezzel egyidejűleg a Dadai felső járás megszűnt és községeit az új járás kebelezte be.

Területe többször is megnövekedett, főképp szomszédos járások (Kemecsei, Baktalórántházi, Tiszalöki, Nagykállói) megszűnése folytán.

1984. január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért 1983. december 31-én valamennyi járás megszűnt, így a Nyíregyházi is. Községei közül Tiszavasvári városi jogú nagyközségi rangot kapott, négy község a Tiszavasvári nagyközségkörnyékhez, a többi a Nyíregyházi városkörnyékhez került.

Községei 1950 és 1983 között[szerkesztés]

Az alábbi táblázat felsorolja a Nyíregyházi járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Község Mikortól Honnan Meddig Hova
Apagy 1970. június 30. Baktalórántházi járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Baktalórántháza 1970. június 30. Baktalórántházi járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Balsa 1950. június 1. Dadai felső járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Besenyőd 1970. június 30. Baktalórántházi járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Beszterec 1956. február 1. Kemecsei járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Biri 1978. december 31. Nagykállói járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Bököny 1978. december 31. Nagykállói járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Buj 1950. június 1. Dadai felső járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Demecser 1956. február 1. Kemecsei járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Érpatak 1978. december 31. Nagykállói járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Gáva 1950. június 1. Dadai felső járásból 1971. április 24. Vencsellővel egyesült Gávavencsellő néven
Gávavencsellő 1971. április 25. Gáva és Vencsellő egyesülése 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Geszteréd 1978. december 31. Nagykállói járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Ibrány 1950. június 1. Dadai felső járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Kálmánháza 1950. június 1. Nagykállói járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Kék 1956. február 1. Kemecsei járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Kemecse 1956. február 1. Kemecsei járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Kótaj 1950. június 1. Nyírbogdányi járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Levelek 1970. június 30. Baktalórántházi járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Magy 1970. június 30. Baktalórántházi járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Nagycserkesz 1952. január 1. Nyíregyháza területéből 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Nagyhalász 1956. február 1. Kemecsei járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Nagykálló 1978. december 31. Nagykállói járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Napkor 1950. június 1. Nagykállói járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Nyírbogdány 1956. február 1. Kemecsei járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Nyíribrony 1970. június 30. Baktalórántházi járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Nyírjákó 1970. június 30. Baktalórántházi járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Nyírkércs 1970. június 30. Baktalórántházi járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Nyírpazony 1950. június 1. Nyírbogdányi járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Nyírszőlős 1950. június 1. Nyírbogdányi járásból 1973. április 14. Nyíregyháza városhoz
Nyírtelek 1952. január 1. Nyíregyháza területéből 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Nyírtét 1970. június 30. Baktalórántházi járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Nyírtura 1956. február 1. Kemecsei járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Oros 1950. június 1. Nyírbogdányi járásból 1978. december 30. Nyíregyháza városhoz
Paszab 1950. június 1. Dadai felső járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Rakamaz 1950. június 1. Dadai felső járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Ramocsaháza 1970. június 30. Baktalórántházi járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Sényő 1956. február 1. Kemecsei járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Szabolcs 1950. június 1. Dadai felső járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Székely 1970. június 30. Baktalórántházi járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Timár 1950. június 1. Dadai felső járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Tiszabercel 1950. június 1. Dadai felső járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Tiszadada 1970. június 30. Tiszalöki járásból 1983. december 31. Tiszavasvári nagyközségkörnyékhez
Tiszadob 1970. június 30. Tiszalöki járásból 1983. december 31. Tiszavasvári nagyközségkörnyékhez
Tiszaeszlár 1970. június 30. Tiszalöki járásból 1983. december 31. Tiszavasvári nagyközségkörnyékhez
Tiszalök 1970. június 30. Tiszalöki járásból 1983. december 31. Tiszavasvári nagyközségkörnyékhez
Tiszanagyfalu 1950. június 1. Dadai felső járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Tiszarád 1956. február 1. Kemecsei járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Tiszatelek 1956. február 1. Kemecsei járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Tiszavasvári 1970. június 30. Tiszalöki járásból 1983. december 31. Tiszavasvári nagyközségkörnyékhez
Újfehértó 1950. június 1. Nagykállói járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Vasmegyer 1956. február 1. Kemecsei járásból 1983. december 31. Nyíregyházi városkörnyékhez
Vencsellő 1950. június 1. Dadai felső járásból 1971. április 24. Gávával egyesült Gávavencsellő néven

Történeti adatai[szerkesztés]

Megszűnése előtt, 1983 végén területe 1777 km², népessége pedig mintegy 160 ezer fő volt, ezzel az ország járásai közül népességét tekintve az első, területét tekintve pedig a harmadik volt.

Források[szerkesztés]