Tiszabökény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tiszabökény (Тисобикень)
Tiszabökény-Farkasfalva tájmúzeum, a régi falusi iskola és tanári lak
Tiszabökény-Farkasfalva tájmúzeum, a régi falusi iskola és tanári lak
Tiszabökény címere
Tiszabökény címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás Nagyszőlősi járás
Rang község
Alapítás éve1230
Polgármester Tóth Bálint
Irányítószám 90355
Körzethívószám +380 03143
Népesség
Teljes népesség 2216 fő (2001) +/-
Magyar lakosság 2144 fő
Népsűrűség0,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
Terület9095 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Tiszabökény (Ukrajna)
Tiszabökény
Tiszabökény
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 04′ 20″, k. h. 22° 53′ 46″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 20″, k. h. 22° 53′ 46″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszabökény témájú médiaállományokat.

Tiszabökény (ukránul: Тисобикень [Tiszobikeny], korábban Бобове [Bobove]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Nagyszőlősi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszőlőstől 20 km-re délnyugatra, Beregszásztól 25 km-re délkeletre a Tisza bal partján fekszik. 1971-ben Tiszafarkasfalvával egyesítették, korábban Tiszapéterfalvához tartozott. Tiszabökény jelenleg még négy faluval egyetemben – Forgolány, Tivadar, Tiszafarkasfalva, Péterfalva – a Péterfalvai Polgármesteri Hivatal közigazgatása alá tartozik. Lakosainak száma összesen 5200 körüli a friss adatok szerint.

Nevének eredete[szerkesztés]

1907: Tiszabökény 1230, 1368 Buken. A Bökény helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynévhez lásd Bököny szócikkét. E személynév eredetét kellően még nem tisztázták. Némelyek az ótörök bük, erdő, sörség, bozót főnévvel vélik összekapcsolhatónak. De lásd talán a török régi nyelvi bükin, "közösülésére képtelen férfi impotens" szó is. Neve mások szerint a régi magyar Bököny személynévből származik, ennek eredete a török bököny (bűk erdő) főnév. A megkülönböztető szerepű Tisza előtag a folyó mellékére utal. Az 1946-ban hatósági úton megállapított ukrán Bobove, Tiszabökény, az ukrán Bobovij, "bab" melléknévnek a semlegesnemű alakjából való.

Története[szerkesztés]

A falu nevét 1230-ban Buken néven említette először oklevél. A falu a Tiszahát egyik legrégibbnek tartott települése, melyet az írásos adatok elsőként említettek Ugocsa megye kisnemesi falvai közül. 1230-ban Farkas nevű szerviense kapott itt földet II. András királytól. A Farkas család a Bökényi családdal állt rokonságban, és ő volt Farkasfalva alapítója is.

A 15. században a falu birtokosai a Bökényiek voltak, majd a Bay család birtoka lett a falu.

A falut 1717-ben a tatárok pusztították el, ezután ruszinokkal telepítették be.

Fényes Elek leírása 1851-ből: "Bökény, magyar falu, Bereg-Ugocsa vármegyében, közel a Tiszához, 64 római, 292 görögkatolikus, 186 református, 11 zsidó lakja, református és görögkatolikus anyatemplommal, fekete termékeny határral. Erdeje nincs, csak bokros helyei... Út. p. Nagy-Szőlős."

A 19. században kolerajárvány pusztított.

1910-ben 866, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott 2600 lakosából 2550 magyar nemzetiségű.

Népesség[szerkesztés]

Tiszabökény felekezeti megoszlása:

  • református
  • ortodox
  • görögkatolikus
  • római katolikus

emellett emelkedik a Jehova tanúi híveinek száma.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Református temploma (korábban római katolikus templom) 13. századi, az árvizek és pusztítások miatt többször átépítették. A 18. század első felében állították helyre mai formájában, ekkor készült kazettás famennyezete is. Karzatát 1876-ban építették.
        A mai református templom egyhajós, torony nélküli épület. Apszisa egyenes záródású, a hajónál alacsonyabb és keskenyebb. A hajó nyugati oromfalas homlokzatát támpillérek erősítik. Ablakai keskenyek, íves záródásúak, rézsűs keretűek, s az apszis és a hajó déli oldalán láthatók. Északi falára Újhelyi József síremlékét helyezték el. Déli, egyenes záródású kapuja későbbi időből való, előtte fából épült előtetővel. Nyugati kapuja csúcsíves záródású, kőkeretes. A templom mennyezete kazettás, virágmintás famennyezet.
  • Fa haranglábja a templom előtt áll. 2011. július 3-án hálaadó istentiszteletet tartottak a tiszabökényi református templomban, abból az alkalomból, hogy felépült a nyolcszáz éves egyház új haranglábja. Kis harangját 1795-ben öntötték.
  • Impozáns látvány a falu pár éve (2002–2005 között) épített ortodox temploma.
  • Tiszafarkasfalva településrészben, a Fogarassy-kastélyban látható a Tiszaháti Tájmúzeum, a kárpátaljai magyarság egyetlen szabadtéri néprajzi múzeuma.

Galéria[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]