Szőlősegres
| Szőlősegres (Олешник) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) |
| Járás |
|
| Község | Nagyszőlős község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1284 |
| Irányítószám | 90324 |
| Körzethívószám | +380 03143 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Népsűrűség | 0,52 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 124 m |
| Terület | 9095 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 10′ 00″, k. h. 22° 57′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 00″, k. h. 22° 57′ 36″ | |
 Szőlősegres
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szőlősegres témájú médiaállományokat. | |
Szőlősegres település Ukrajnában, a Beregszászi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Nagyszőlőstől északnyugatra, Verbőc, Szőlősvégardó és Nagyszőlős közt fekvő település.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve égerfákkal benőtt helyet jelent, míg más feltevések szerint az Eger-patak névből vette elnevezését.
Története[szerkesztés]
Szőlősegres nevét Egres néven említették először az oklevelekben.
Egykori birtokosai a báró Perényi, gróf Károlyi, Buday, Megyery, Hakus családok és azok leszármazottai voltak.
Az 1910-es népszámláláskor 1738 lakosából 112 magyar, 1595 rutén volt, melyből 27 római katolikus, 1623 görögkatolikus, 80 izraelita volt.
Fényes Elek Geográfiai szótárában írta a településről: "Egres: Bereg-Ugocsa vármegyei orosz falu, utolsó postája Nagy-Szőlőshöz 3/4 órányira: 617 görögkatolikus lakossal, anyatemplommal. Földe sovány, sok tölgyes erdeje van...".
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkatolikus fatemploma - Szent Demeter tiszteletére szentelték fel.
Anyakönyvet 1753-tól vezetnek.
Források[szerkesztés]
- Szirmay Antal: Ugocsa vármegye
- Fényes Elek: Geográfiai szótára
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
