Nagybakta
| Nagybakta (Велика Бакта) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Beregszászi járás |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1363 |
| Irányítószám | 90252 |
| Körzethívószám | +380 03141 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1047 fő (2001) +/- |
| Magyar lakosság | 326 |
| Népsűrűség | 983,1 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 118 m |
| Terület | 1,065 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagybakta
Pozíció Ukrajna térképén
| |
| é. sz. 48° 09′ 39″, k. h. 22° 39′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 39″, k. h. 22° 39′ 50″ | |
Nagybakta
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybakta témájú médiaállományokat. | |
Nagybakta település Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Beregszásztól délnyugatra, Nagymuzsaly szomszédjában fekvő település.
Története[szerkesztés]
Nagybakta (Bakta, Bagota) Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1232-ben említették Bagotha néven a Muzsaly határjárásában; ekkor a Szentkirály jobbágyfiainak faluja volt. Utódaik a Baktai nemesek 1327-ben Csombortelek és Csoma szomszédosai voltak. Közülük István 1338-ban és 1341-ben királyi ember volt. Egy 1363 évnen kelt oklevél szerint egykor kikiáltó várnépek lakták. A 14. században még virágzó falu időközben elpusztult, nyoma a Gottesmann féle kastély-telek nyugati oldalán elterülő lapályon tűnik fel. 1851-ben az elpusztult települést "baktaerő"-nek is nevezik, amely ekkor a gróf Károlyi család birtoka volt. A 20. század elején még mint tanyát tartották nyilván, a század közepétől pedig mesterségesen létrehozott újkori település lett.
Fontosabb közintézményei: polgármesteri hivatal, általános iskola (vegyes oktatású: magyar/ukrán), posta, klub, könyvtár, közétkeztetési és kereskedelmi egységek, orvosi rendelő, mini pékség, kávézó.
Hitélet: a közösség egyik része református, a másik része a görögkatolikus felekezethez tartozik. Reformátusok és görögkatolikusokon kívül jelentős számban élnek itt például az ortodox (pravoszláv) hívek is (mintegy 360 fő). A Vérke partján épül fel a pravoszláv templom is.
Közlekedés[szerkesztés]
A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Református temploma - a hollandiai és a kárpátaljai protestáns gyülekezetek hathatós támogatásával épült az 1990-es évek végén.
- Görögkatolikus temploma - a helyi görögkatolikus hívek 2001-ben avatták fel templomukat.
Testvérvárosai[szerkesztés]
Nagybakta testvérvárosai a következők:
| Ország | Város | Megye / Körzet / Régió / Állam | |
|---|---|---|---|
|
Magyarország | Pácin | Borsod-Abaúj-Zemplén |
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Bereg vármegye.
