Nagybakta

Nagybakta (Велика Бакта)
Nagybakta címere
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Beregszászi járás (2020–) Beregszászi járás (–2020)
Község	Beregszász község
Rang	falu
Alapítás éve	1363
Irányítószám	90252
Körzethívószám	+380 03141
Népesség
Teljes népesség	1047 fő (2001)
Magyar lakosság	326
Népsűrűség	983,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	118 m
Terület	1,065 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 09′ 39″, k. h. 22° 39′ 50″48.160833333333, 22.663888888889
Nagybakta Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybakta témájú médiaállományokat.

Nagybakta település Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

Fekvése

Beregszásztól délre, Nagymuzsaly és Mezőgecse szomszédjában fekvő település.

Története

Nagybakta (Bakta, Bagota) Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1232-ben említették „Bagotha” néven Muzsaly határjárásában; ekkor a Szentkirály jobbágy fiainak faluja volt. Utódaik, a Baktai nemesek 1327-ben Csombortelek és Csoma szomszédjában éltek. Közülük István 1338-ban és 1341-ben királyi ember volt. Egy 1363. évben kelt oklevél szerint egykor kikiáltó várnépek lakták a települést. A 14. században még virágzó falu időközben elpusztult, nyoma a Gottesmann féle kastély-telek nyugati oldalán elterülő lapályon tűnik fel.

1851-ben az elpusztult települést „Baktaerdő”-nek is nevezik, amely ekkor a gróf Károlyi család birtoka volt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában eképpen említi: „Baktaerdő, erdei puszta, Beregh vármegyében, Kis-Muzsaj puszta szomszédságában. Kiterjed 1600 négyszögölével 384 holdra, melly egészen fiatal nevendék erdő, s a gr. Károlyi család birtoka.”

A 20. század elején még mint tanyát tartották nyilván. A trianoni béke előtt területe Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novemberétől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták a környéket.

Területe 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. A század közepétől mesterségesen létrehozott újkori település lett. 1991 óta a független Ukrajna része.

Fontosabb közintézményei: polgármesteri hivatal, általános iskola (vegyes oktatású: magyar/ukrán), posta, klub, könyvtár, közétkeztetési és kereskedelmi egységek, orvosi rendelő, mini pékség, kávézó.

Hitélet: a közösség egyik része a református, a másik része a görögkatolikus felekezethez tartozik. Rajtuk kívül jelentős számban élnek itt például az ortodox (pravoszláv) hívek is (mintegy 360 fő). A Vérke partján épült fel a pravoszláv templom.

Közlekedés

A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal.

Nevezetességek

• Református temploma a holland és a kárpátaljai protestáns gyülekezetek hathatós támogatásával épült az 1990-es évek végén.
• Görögkatolikus templomát a helyi görögkatolikus hívek 2001-ben avatták fel.

Testvérvárosa

	Ország	Város	Megye / Körzet / Régió / Állam
	Magyarország	Pácin	Borsod-Abaúj-Zemplén

Források

• Györffy György: Bereg vármegye.