Felsőróna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőróna (Rona de Sus)
Az Istenanya Elszenderülése ortodox kolostor Felsőrónán, 2009–2010 telén
Az Istenanya Elszenderülése ortodox kolostor Felsőrónán, 2009–2010 telén
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMáramaros
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
Rang községközpont
Irányítószám 437250
Körzethívószám 0x62
SIRUTA-kód 108641
Népesség
Népesség3225 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság11[2]
Népsűrűség69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület68,3 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Felsőróna (Románia)
Felsőróna
Felsőróna
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 54′ 00″, k. h. 24° 02′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 00″, k. h. 24° 02′ 11″
Felsőróna weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőróna témájú médiaállományokat.

Felsőróna (románul: Rona de Sus, ukránul: Бишня Рівня, jiddisül אויבר-רינה, németül: Oberrohnen) falu Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Máramarosszigettől délkeletre, a Róna patak jobb partján, Alsóróna és Rónaszék közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Nevét a Róna-patakról kapta. 1360-ban Felseurouna, 1390-ben Felsewrowna, 1808-ban Felső-Rhona, Gornj Runa és Rona gye szusz néven írták.

Lajos király 1360-ban a szaploncai román nemesek közül való Péter fia Sztánnak adományozta. 1378-ban a Balk rokonságához tartozó Dragomér fia Iván kapta, de később visszatért a szaploncaiak birtokába. 1500 körül lett királyi birtok és a sókaramara nagybocskói uradalmának falva. Tisztán jobbágyfalu volt, eredeti lakossága valószínűleg román, a 18. század végére már teljesen ruszin.[3] 1778-ban már működött görögkatolikus iskolája. 1920-ban hozzácsatolták Terebesfejérpatak Romániához került határrészeit. 1926-ban ezekből és Rónatája (románul: Rona-Plai) településrészből létrehozták Visóvölgy falut.

1838-ban 1151 görögkatolikus és 53 római katolikus vallású lakosa volt.[4]

1910-ben 3137 lakosából 2547 volt ruszin, 379 magyar és 198 német anyanyelvű; 2446 görögkatolikus, 539 zsidó és 135 római katolikus vallású.

2002-ben 3916 lakosából 3745 volt ukrán, 145 román és 19 magyar nemzetiségű; 3259 ortodox, 35 baptista, 28 görög és 25 római katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1910-ben Wolf Tambur jiddis író.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. [1]
  3. Román eredetű határneveit elkülönítette Janitsek Jenő: Contribuții la studiul relațiilor lingvistice româno-ucrainene (onomastica din Maramureș). Doktori értekezés, Kolozsvár, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, 1979
  4. 'Schematismus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis Szathmariensis Pro Anno Jesu Christi 1838'. [2015. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 30.)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]