Felsőróna
| Felsőróna (Rona de Sus) | |
 | |
| Az Istenanya Elszenderülése ortodox kolostor Felsőrónán, 2009–2010 telén | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Máramaros |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Felsőróna |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 437250 |
| Körzethívószám | 0x62 |
| SIRUTA-kód | 108641 |
| Népesség | |
| Népesség | 3476 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 11[1] |
| Népsűrűség | 69 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 68,3 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 53′ 52″, k. h. 24° 02′ 15″47.897778°N 24.037500°EKoordináták: é. sz. 47° 53′ 52″, k. h. 24° 02′ 15″47.897778°N 24.037500°E | |
| Felsőróna weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőróna témájú médiaállományokat. | |
Felsőróna (románul: Rona de Sus, ukránul: Бишня Рівня, jiddisül אויבר-רינה, németül: Oberrohnen) falu Romániában, Máramaros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Máramarosszigettől délkeletre, a Róna patak jobb partján, Alsóróna és Rónaszék közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Nevét a Róna-patakról kapta. 1360-ban Felseurouna, 1390-ben Felsewrowna, 1808-ban Felső-Rhona, Gornj Runa és Rona gye szusz néven írták.
Lajos király 1360-ban a szaploncai román nemesek közül való Péter fia Sztánnak adományozta. 1378-ban a Balk rokonságához tartozó Dragomér fia Iván kapta, de később visszatért a szaploncaiak birtokába. 1500 körül lett királyi birtok és a sókaramara nagybocskói uradalmának falva. Tisztán jobbágyfalu volt, eredeti lakossága valószínűleg román, a 18. század végére már teljesen ruszin.[2] 1778-ban már működött görögkatolikus iskolája. 1920-ban hozzácsatolták Terebesfejérpatak Romániához került határrészeit. 1926-ban ezekből és Rónatája (románul: Rona-Plai) településrészből létrehozták Visóvölgy falut.
1838-ban 1151 görögkatolikus és 53 római katolikus vallású lakosa volt.[3]
1910-ben 3137 lakosából 2547 volt ruszin, 379 magyar és 198 német anyanyelvű; 2446 görögkatolikus, 539 zsidó és 135 római katolikus vallású.
2002-ben 3916 lakosából 3745 volt ukrán, 145 román és 19 magyar nemzetiségű; 3259 ortodox, 35 baptista, 28 görög és 25 római katolikus vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- Hatvankét hektáros védett tölgyerdő.
- Ukrán ortodox kolostorát 1992-ben alapították. Búcsúját augusztus 28-án tartják.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1910-ben Wolf Tambur jiddis író.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [1]
- ↑ Román eredetű határneveit elkülönítette Janitsek Jenő: Contribuții la studiul relațiilor lingvistice româno-ucrainene (onomastica din Maramureș). Doktori értekezés, Kolozsvár, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, 1979
- ↑ Schematismus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis Szathmariensis Pro Anno Jesu Christi 1838. Agriae: Typis Lycei Archi-Episcopalis. 1838.
Források
[szerkesztés]Külső hivatkozások
[szerkesztés]- A kolostor honlapja (románul)
- A tölgyerdő ismertetése (románul)
Máramaros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}