Felsőróna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Felsőróna (Rona de Sus)
Az Istenanya Elszenderülése ortodox kolostor Felsőrónán, 2009–2010 telén
Az Istenanya Elszenderülése ortodox kolostor Felsőrónán, 2009–2010 telén
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMáramaros
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
Rang községközpont
Irányítószám 437250
Körzethívószám 0x62
SIRUTA-kód 108641
Népesség
Népesség3225 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság11[2]
Népsűrűség69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület68,3 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Felsőróna (Románia)
Felsőróna
Felsőróna
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 54′ 00″, k. h. 24° 02′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 00″, k. h. 24° 02′ 11″
Felsőróna weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőróna témájú médiaállományokat.

Felsőróna (románul: Rona de Sus, ukránul: Бишня Рівня, jiddisül אויבר-רינה, németül: Oberrohnen) falu Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Máramarosszigettől délkeletre, a Róna patak jobb partján, Alsóróna és Rónaszék közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Nevét a Róna-patakról kapta. 1360-ban Felseurouna, 1390-ben Felsewrowna, 1808-ban Felső-Rhona, Gornj Runa és Rona gye szusz néven írták.

Lajos király 1360-ban a szaploncai román nemesek közül való Péter fia Sztánnak adományozta. 1378-ban a Balk rokonságához tartozó Dragomér fia Iván kapta, de később visszatért a szaploncaiak birtokába. 1500 körül lett királyi birtok és a sókaramara nagybocskói uradalmának falva. Tisztán jobbágyfalu volt, eredeti lakossága valószínűleg román, a 18. század végére már teljesen ruszin.[3] 1778-ban már működött görögkatolikus iskolája. 1920-ban hozzácsatolták Terebesfejérpatak Romániához került határrészeit. 1926-ban ezekből és Rónatája (románul: Rona-Plai) településrészből létrehozták Visóvölgy falut.

1838-ban 1151 görögkatolikus és 53 római katolikus vallású lakosa volt.[4]

1910-ben 3137 lakosából 2547 volt ruszin, 379 magyar és 198 német anyanyelvű; 2446 görögkatolikus, 539 zsidó és 135 római katolikus vallású.

2002-ben 3916 lakosából 3745 volt ukrán, 145 román és 19 magyar nemzetiségű; 3259 ortodox, 35 baptista, 28 görög és 25 római katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1910-ben Wolf Tambur jiddis író.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. [1]
  3. Román eredetű határneveit elkülönítette Janitsek Jenő: Contribuții la studiul relațiilor lingvistice româno-ucrainene (onomastica din Maramureș). Doktori értekezés, Kolozsvár, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, 1979
  4. 'Schematismus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis Szathmariensis Pro Anno Jesu Christi 1838'. [2015. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 30.)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]