Felsőróna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőróna (Rona de Sus)
Az Istenanya Elszenderülése ortodox kolostor Felsőrónán, 2009–2010 telén
Az Istenanya Elszenderülése ortodox kolostor Felsőrónán, 2009–2010 telén
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Máramaros
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Máramaros
Rang községközpont
Beosztott falvak Rónaszék
Polgármester Ioan Romanciuc (Szociálliberális Unió), 2012
Irányítószám 437250
Körzethívószám 0x62
SIRUTA-kód 108641
Népesség
Népesség 3225 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság 19
Község népessége 3855 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Népsűrűség 69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 68,3 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Felsőróna (Románia)
Felsőróna
Felsőróna
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 54′ 00″, k. h. 24° 02′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 00″, k. h. 24° 02′ 11″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőróna témájú médiaállományokat.
Felsőróna weboldala

Felsőróna (románul: Rona de Sus, ukránul: Бишня Рівня, jiddisül אויבר-רינה, németül: Oberrohnen) falu Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Máramarosszigettől délkeletre, a Róna patak jobb partján, Alsóróna és Rónaszék közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét a Róna-patakról kapta. 1360-ban Felseurouna, 1390-ben Felsewrowna, 1808-ban Felső-Rhona, Gornj Runa és Rona gye szusz néven írták.

Lajos király 1360-ban a szaploncai román nemesek közül való Péter fia Sztánnak adományozta. 1378-ban a Balk rokonságához tartozó Dragomér fia Iván kapta, de később visszatért a szaploncaiak birtokába. 1500 körül lett királyi birtok és a sókaramara nagybocskói uradalmának falva. Tisztán jobbágyfalu volt, eredeti lakossága valószínűleg román, a 18. század végére már teljesen ruszin.[2] 1778-ban már működött görög katolikus iskolája. 1920-ben hozzácsatolták Terebesfejérpatak Romániához került határrészeit. 1926-ban ezekből és Rónatája (románul: Rona-Plai) településrészből létrehozták Visóvölgy falut.

1838-ban 1151 görög katolikus és 53 római katolikus vallású lakosa volt.[3]

1910-ben 3137 lakosából 2547 volt ruszin, 379 magyar és 198 német anyanyelvű; 2446 görög katolikus, 539 zsidó és 135 római katolikus vallású.

2002-ben 3916 lakosából 3745 volt ukrán, 145 román és 19 magyar nemzetiségű; 3259 ortodox, 35 baptista, 28 görög és 25 római katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1910-ben Wolf Tambur jiddis író.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Román eredetű határneveit elkülönítette Janitsek Jenő: Contribuții la studiul relațiilor lingvistice româno-ucrainene (onomastica din Maramureș). Doktori értekezés, Kolozsvár, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, 1979
  3. Schematismus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis Szathmariensis Pro Anno Jesu Christi 1838

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőróna témájú médiaállományokat.