Pusztahidegkút
| Pusztahidegkút (Hideaga) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Kővárhosszúfalu |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kővárhosszúfalu |
| Irányítószám | 437274 |
| SIRUTA-kód | 108767 |
| Népesség | |
| Népesség | 858 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 35′ 29″, k. h. 23° 25′ 19″47.591325°N 23.422020°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 29″, k. h. 23° 25′ 19″47.591325°N 23.422020°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pusztahidegkút falu Romániában, Máramaros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Máramaros megyében, Hagymáslápostól délnyugatra, a Szamos jobb partján fekvő település.
Története
[szerkesztés]Pusztahidegkút nevét a korabeli oklevelek 1475-ben említik először, Hidegkuth pepitus deserta néven.
A falu a kővári uradalomhoz tartozott, és sorsában is mindvégig osztozott.
1405-ben Zsigmond király adománylevelében is említve van Pusztahidegkút neve, amikor a Drágfiaknak adományozott kővári vár birtokai közt sorolja fel rajta kívül még 57 település nevével együtt.
Borovszky a 20. század első éveiben írta a községről: „Kisközség a nagysomkúti járásban 91 házzal, s 428 lakossal, akik között 61 magyar, a többi görög kath. oláh…van vasúti távíró állomása és postája.”
A falu a trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye nagysomkúti járásához tartozott.
Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.