Fehérszék
| Fehérszék (Fersig) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Kővárhosszúfalu |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kővárhosszúfalu |
| Irányítószám | 437272 |
| SIRUTA-kód | 108749 |
| Népesség | |
| Népesség | 772 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Fehérszék falu Romániában, Máramaros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Máramaros megyében, Nagysomkúttól északnyugatra, Pribékfalva szomszédságánan fekvő település.
Története
[szerkesztés]A falu a fennmaradt oklevelek szerint már a Hunyadiak korában már fennállt.
Nevét az oklevelek 1405-ben említették először Feyerzek néven, A falu nevét később több változatban is írták: 1424-ben Feyerzegh, 1475-ben Feyerzekh, míg az 1900-as évek elején Fehérszék -néven nevezték.
A Kővári uradalomhoz tartozott, s mindig annak sorsában osztozott.
A település határa az 1700-as évek körül a Péchy család zálogbirtoka volt, de a kincstár visszaváltotta a Péchyektől, majd a kincstártól vásárolta meg gróf Teleki Géza, aki itt szép kastélyt (úrilakot) is épített ide, melynek kertjében még az 1900-as évek elején is látszott a nyoma két halastónak. Itt volt eltemetve a Péchy család egyik neves tagja: Péchy generális is.
A XX. század elején a gróf Teleky család, a kir. kincstár és a község úrbéres testületének volt itt birtoka.
A falu a trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye nagysomkúti járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma – 1700-ban épült.
Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.

