Miszmogyorós
Miszmogyorós (Tăuții-Măgherăuș) | |||
![]() | |||
Polgármesteri hivatal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Máramaros | ||
Rang | város | ||
Községközpont | Tăuții-Măgherăuș | ||
Beosztott falvak | Buság, Láposbánya, Miszbánya, Nagybozinta, Szilas | ||
Polgármester | Anton Ardelean | ||
Irányítószám | 437345 | ||
SIRUTA-kód | 106461 | ||
Népesség | |||
Népesség | 2761 fő (2011. okt. 31.)[1] +/- | ||
Magyar lakosság | 260 | ||
Község népessége | 7136 fő (2011. okt. 31.)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 56,8 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 125,64 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 40′, k. h. 23° 28′Koordináták: é. sz. 47° 40′, k. h. 23° 28′ | |||
Miszmogyorós weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Miszmogyorós témájú médiaállományokat. |
Miszmogyorós (románul: Tăuții-Măgherăuș) város Romániában, Máramaros megyében. 1927 óta magába foglalja a korábbi Misztótfalut.
Földrajz[szerkesztés]
Nagybányától kb. 11 km-re található. Van egy róla elnevezett tó is, románul lacul Tăuții-Măgherăuș.
Történelem[szerkesztés]
Miszmogyorós nevét az oklevelek 1424-ben említették először Monyoros néven, 1490-ben Monyaros, 1493-ban Kysmonyoros, Naghmonyoros, 1750-ben Magyaros, 1760–1762-ben Kis-Tótfalu, 1808-ban Tótfalu (Kis-), 1828-ban Misz Mogyoros (Nagy), 1851-ben Mogyorósnak írták.
A település a környék többi falvaival együtt a XIII-XV. században települt, a Móricz család meggyesaljai uradalmának déli részén. Később a szinéri uradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott. 1608-ban Báthory Gábor erdélyi fejedelem Szirmai Györgynek adományozta Monyorost. 1642-ben az erdőszádai uradalom része lett, és egyben a szatmári váré lett. Az 1800-as évek végén nagyobb birtokosa nem volt.
Miszmogyorós régen népes helység volt, azonban a XVII. században annyira elpusztult, hogy lakosai elmenekültek a településről. A falut egykor magyarok lakták, kiknek a templomát 1815-ben megyei határozattal a románok kapták meg.
Az 1800-as évek végén a nagybányai járáshoz tartozó településnek 415 lakosa volt, akik közül 54 magyar, a többi görögkatolikus román. A településen ekkor 87 ház állt. Határa 1147 katasztrális hold volt.
A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye nagybányai járásához tartozott.
Közlekedés[szerkesztés]
Nagybánya repülőtere, a nagybányai nemzetközi repülőtér Miszmogyoróson található.[2]
Személyek[szerkesztés]
- Itt a közeli Alsó-Misztótfaluban született Misztótfalusi Kis Miklós nyomdász.
- Itt töltötte gyermekéveit nagyszüleinél Tersánszky Józsi Jenő író.
Testvérvárosok[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Prezentare (román nyelven). Nagybányai repülőtér, 2011. [2012. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
Források[szerkesztés]
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.