Miszmogyorós
| Miszmogyorós (Tăuții-Măgherăuș) | |||
 |
|||
| Polgármesteri hivatal | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Máramaros | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Tăuții-Măgherăuș | ||
| Beosztott falvak | Buság, Láposbánya, Miszbánya, Nagybozinta, Szilas | ||
| Polgármester | Anton Ardelean | ||
| Irányítószám | 437345 | ||
| SIRUTA-kód | 106461 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 2761 fő (2011. okt. 31.)[1] | ||
| Magyar lakosság | 260 | ||
| Község népessége | 7136 fő (2011. okt. 31.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 125,64 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Miszmogyorós
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 47° 40′, k. h. 23° 28′Koordináták: é. sz. 47° 40′, k. h. 23° 28′ | |||
| Miszmogyorós weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miszmogyorós témájú médiaállományokat.
|
|||
Miszmogyorós (románul: Tăuții-Măgherăuș) város Romániában, Máramaros megyében. 1927 óta magába foglalja a korábbi Misztótfalut.
Tartalomjegyzék
Földrajz[szerkesztés]
Nagybányától kb. 11 km-re található. Van egy róla elnevezett tó is, románul lacul Tăuții-Măgherăuș.
Történelem[szerkesztés]
Miszmogyorós nevét az oklevelek 1424-ben említették először Monyoros néven, 1490-ben Monyaros, 1493-ban Kysmonyoros, Naghmonyoros, 1750-ben Magyaros, 1760–1762-ben Kis-Tótfalu, 1808-ban Tótfalu (Kis-), 1828-ban Misz Mogyoros (Nagy), 1851-ben Mogyorósnak írták.
A település a környék többi falvaival együtt a XIII-XV. században települt, a Móricz család meggyesaljai uradalmának déli részén. Később a szinéri uradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott. 1608-ban Báthory Gábor erdélyi fejedelem Szirmai Györgynek adományozta Monyorost. 1642-ben az erdőszádai uradalom része lett, és egyben a szatmári váré lett. Az 1800-as évek végén nagyobb birtokosa nem volt.
Miszmogyorós régen népes helység volt, azonban a XVII. században annyira elpusztult, hogy lakosai elmenekültek a településről. A falut egykor magyarok lakták, kiknek a templomát 1815-ben megyei határozattal a románok kapták meg.
Az 1800-as évek végén a nagybányai járáshoz tartozó településnek 415 lakosa volt, akik közül 54 magyar, a többi görög katolikus román. A településen ekkor 87 ház állt. Határa 1147 katasztrális hold volt.
A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye nagybányai járásához tartozott.
Közlekedés[szerkesztés]
Nagybánya repülőtere, a Nagybányai repülőtér Miszmogyoróson található.[2]
Személyek[szerkesztés]
- Itt a közeli Alsó-Misztótfaluban született Misztótfalusi Kis Miklós nyomdász.
- Itt töltötte gyermekéveit nagyszüleinél Tersánszky Józsi Jenő író.
Testvérvárosok[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Prezentare (román nyelven). Nagybányai repülőtér, 2011. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
Források[szerkesztés]
- Szatmármegyei helyi munkatársak: Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}
