Szamosmonostor
Ellenőrzött
| Szamosmonostor (Merișor) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 437349 |
| SIRUTA-kód | 106513 |
| Népesség | |
| Népesség | 320 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 39′ 39″, k. h. 23° 24′ 37″47.660906°N 23.410258°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 39″, k. h. 23° 24′ 37″47.660906°N 23.410258°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szamosmonostor témájú médiaállományokat. | |
Szamosmonostor falu Romániában, Máramaros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Máramaros megyében, Nagybánya közelében fekvő település.
Története
[szerkesztés]Szamosmonostor (Monostor) nevét 1493-ban említik először Monosthory néven, ami arra utal, hogy ekkor már monostora is volt. A település ekkor a szinéri uradalomhoz tartozott.
1711-ben a falut gróf Károlyi Sándor kapta meg.
A 18. század végén a Károlyi család mellett több családnak is volt itt birtoka; így a báró Apor, Szeleczky, Lossonczy, Mátay, Horváth, Jákó és Szilágyi családok is birtokosai voltak a településnek egészen a 19. század közepéig.
1906-ban a falunak 294 lakosa volt, 57 házban, akik főleg görögkatolikus oláhok voltak. Határa 507 hold volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma – 1873-ban épült.
Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.