Zazár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zazár (Săsar)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Máramaros
Rang falu
Községközpont Lénárdfalva
Irányítószám 437229
SIRUTA-kód 106452
Népesség
Népesség 2016 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 12
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 183 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Zazár (Románia)
Zazár
Zazár
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 38′ 39″, k. h. 23° 29′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 39″, k. h. 23° 29′ 55″

Zazár (románul: Săsar) falu Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Máramaros megyében, Nagybányától 5 km-re nyugatra, Lénárdfalva és Miszmogyorós szomszédságában, a Lápos folyó bal oldali mellékvizének, a Zazar folyónak bal partján fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a valószínűleg szláv eredetű Nagy- és Kis-Zazar patakról kapta, melynek magyar jelentése Hólépatak.

Története[szerkesztés]

A falut 1327-ben említette először oklevél Zazarbanya néven.

1347-ben Zazar Banya, Zazurbanya, 1410-ben Zazar, 1475-ben Zazaar, 1808-ban Szaszár, 1888-ban Szaszar, Zazar néven írták.

1400-ban Zazart Zsigmond király vámjával és Tótfalut is 1000 arany forintért Kusalyi Jakcs György tárnokmesternek és István nevű testvérének adta zálogba, majd 1410-ben Albisi Márton fia Dávid volt zólyomi ispánnak, a Zólyomi család ősének adományozta vámjával együtt. A település ekkor tisztán magyar lakosságú volt.

1411-ben az akkor Szolnok vármegyéhez tartozó birtokon a király minden év július 13-án, Szent Margit napján évi országos-, minden szombati napon pedig hetivásár tartását engedélyezte a királyi szabad városok, falvak szabadságával.

1348-ban a kővári várhoz tartozó erdők ügyében kiegyeztek a Zólyom család tagjai: Zólyomi Dávid fia Tamás felesége Báthory Anna leánya Erzsébet Bélteki Sandrin fia Jánossal.

1475-ben már jelentős helység és vámhely, és a Zólyomi család birtoka, melyre ez év körül 62 forint évi adót vetettek ki.

1511-ben Kisvárday György kapta meg királyi adományozással.

1520-ban új adomány címén II. Lajos parancsára iktatják be a Zólyomiakat Zazár birtokába, mivel oklevelük a parasztfelkelés idején elveszett.

1570-ben a nagybányai uradalommal a szatmári váré volt, majd 1578-ban a békekötés alapján Báthory István lengyel királyé lett.

A 17. században a nagybányai uradalomhoz tartozott, a 18. században a Kornis családé lett.

A 18. század elejére az addig magyar lakosságú település megfogyatkozott, 1741-ben megszűnt református egyháza is. Templomát a beköltözött oláhok foglalták el, de helyette 1823-ban új templomot építettek maguknak.

A 20. század elején nagyobb birtokosa nem volt.

1910-ben 1180 lakosából 15 magyar, 1165 román volt. Ebből 1163 görög katolikus, 13 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Zazár Szatmár megyéhez és a Nagybányai járáshoz tartozott.

A 2002-es népszámláláskor 1884 lakosa közül 1868 fő (99,2%) román, 12 (0,6%) magyar, 2 (0,1%) német, 2 (0,1%) pedig ukrán volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög katolikus temploma 1823-ban épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]