Kővárgara
Megjelenés
| Kővárgara (Valea Chioarului) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Kővárgara |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 437370 |
| Körzethívószám | 0262 |
| SIRUTA-kód | 109363 |
| Népesség | |
| Népesség | 632 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 4 |
| Népsűrűség | 7,99 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 79,08 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Kővárgara weboldala | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kővárgara témájú médiaállományokat. | |
Kővárgara falu Romániában, Máramaros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Máramaros megye nyugati részén, Nagysomkúttól délre fekvő település.
Története
[szerkesztés]A település és környéke már a bronzkorban lakott hely volt. Környékén gyakran találtak e korból való leleteket.
Nevét a 14. század elején Guara-ként írták, és mindig a kővári uradalomhoz tartozott.
A 20. század elején nagyobb birtokosa nem volt.
A trianoni békeszerződés előtt a település Szatmár megyéhez, és a Somkúti járáshoz tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus, utóbb ortodox templom – 1858-ban épült.
Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.

