Barcánfalva
| A településen világörökségi helyszín található |
| Barcánfalva (Bârsana) | |
| A barcánfalvi fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Máramaros |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Barcánfalva |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 437035 |
| Körzethívószám | 0262 |
| SIRUTA-kód | 107323 |
| Népesség | |
| Népesség | 3557 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Népsűrűség | 51,75 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 68,73 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Barcánfalva témájú médiaállományokat. | |

Barcánfalva (románul Bârsana, szlovákul Barcanová) falu Romániában Máramaros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Máramarosszigettől 23 km-re délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]Barcánfalva (Szurdok) az Iza völgyében a 14. század elején keletkezett.
Nevét 1326-ban említették először az oklevelekben Zurduky néven.
1390-ben Barzanfalua, 1442-ben Barchanfalwa, 1487-ben Baarzan, 1488-ban Borschanfalwa néven írták.
Szurdok birtokot minden királyi jövedelmével együtt 1326-ban adta Károly Róbert király Stan fia Stanislaus kenéznek, akit Barcánnak (Borzan) is neveztek.
1346-ban és 1408-ban Stanislaus, vagy más néven Borzan utódai: Rad és fivérei és unokái az adományt átíratják.
1910-ben 3362 lakosából 2795 román és 504 német volt.
A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Suhatagi járásához tartozott.
1992-ben társközségeivel együtt 6968 lakosából 6961 román és 3 magyar volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- A falu ortodox fatemploma 1720 körül épült, egyike a Máramaros fatemplomai néven a világörökség listájára felvett nyolc építménynek.
- A falu végén áll az új kolostor, 1993-ban épített 62 m magas tornya ma a második legmagasabb fatorony egész Európában.
Források
[szerkesztés]- Györffy György: Máramaros megye

