Pribékfalva
| Pribékfalva (Pribilești) | |
 | |
| Teleki-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kővárhosszúfalu |
| Irányítószám | 437277 |
| SIRUTA-kód | 108785 |
| Népesség | |
| Népesség | 787 fő (2011. okt. 31.)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Pribékfalva
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 47° 33′ 55″, k. h. 23° 22′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 55″, k. h. 23° 22′ 24″ | |
Pribékfalva falu Romániában, Máramaros megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Máramaros megyében, Kővárhosszúfalutól nyugatra, Magosfalu déli szomszédságában fekvő Szamos menti település.
Története[szerkesztés]
Pribékfalva nevét nevét 1405-ben említette először oklevél Pibylfawa néven, majd 1424-ben Pribelfalwa-nak írták.
A falu a kővári uradalomhoz tartozott.
1555-ig a Drágfi család birtoka volt.
1555 után a Kővárvidék része volt, s annak sorsában osztozott.
A 18. században a település a Teleki családé lett, s még a 20. század elején is az övék volt.
Gróf Teleki Géza itt szép kastélyt is építtetett itt, hatalmas park is tartozott a kastélyhoz. A neoreneszánsz - Ybl Miklós-szintű - kastély födémét már renoválták, ablakai hiányoznak, vakolata alig van meg. Vakolat-kő ablakkeretei, tornyai viszont állnak. Teljesen rekonstruálható. Gróf Teleki Pál miniszterelnök használta utoljára, vadászatokra is.
A trianoni békeszerződés előtt Pribékfalva Szatmár vármegyéhez, és a nagysomkúti járáshoz tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkatolikus templom - 1886-ban épült.
- Teleki-kastély
Források[szerkesztés]
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Sisa József 2004: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában. Akadémiai doktori értekezés, Budapest.
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
.svg){kind=small}
