Tatár-hágó
| Tatár-hágó | |
 | |
| Tábla Kárpátalja keleti határán, a Tatár-hágón | |
| Földrajzi adatok | |
| Országok | Ukrajna |
| Legmagasabb pont | 931 m |
| Elhelyezkedése | |
 Tatár-hágó
Pozíció Ukrajna térképén
| |
 é. sz. 48° 18′, k. h. 24° 27′Koordináták: é. sz. 48° 18′, k. h. 24° 27′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tatár-hágó témájú médiaállományokat. | |
A Tatár-hágó (ukránul перевал Яблуницький [pereval Jablunickij]) a Keleti-Kárpátok (azon belül az Ukrán-Kárpátok) egyik hágója.
Fekvése[szerkesztés]
A Keleti-Kárpátok gerincén vág át. A hágóhoz délnyugatról a Csornahorát és a Fagyalost elválasztó Fekete-Tisza völgyében, északkeletről a Gorgánokban futó Prut folyó völgyében visz fel az út. A hágó tengerszint feletti magassága 921 méter. Itt halad keresztül az Ivano-Frankivszkba tartó országút és vasút.
Történelmi szerepe[szerkesztés]
Az első világháború idején, 1914-ben az osztrák–magyar csapatok súlyos harcokat vívtak a hágónál az orosz cári csapatokkal. A hágónak fontos szerep jutott a második világháború idején. A magyar honvédség utánpótlását a hágón keresztül biztosították. Környéke az Árpád-vonal erődítményrendszerébe tartozott ezért 1944-ben súlyos harcok színtere volt a vidék. Kozma István vezérőrnagy 1944. július 15-én vette át a Kárpátokban súlyos harcokat vívó magyar királyi VI. honvéd hadtest alárendeltségében harcoló nagyváradi 25. honvéd gyaloghadosztály parancsnokságát. A hadosztály a súlyos harcokban már meginogni látszott, amikor 1944. július 28-án Kozma vezérőrnagy törzsének tagjaival fegyvert ragadva - "Urak utánam! A törzs kövesse a hadosztályparancsnok példáját!" - a visszaözönlők elé nyomultak, s erélyes parancsokkal, valamint fegyverhasználattal megállásra késztették őket. Így egy ideig megakadályozták a Tatár-hágónál az orosz betörést.
