Magyar labdarúgókupa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar labdarúgókupa
Magyar labdarúgókupa-2016.jpg

Soccerball current event.svg 2017–2018-as magyar kupa
Címvédő Ferencvárosi TC
Legtöbb győzelem Ferencvárosi TC (23)
Adatok
Sportág Labdarúgás
Résztvevők változó
Kontinens Európa
Ország magyar Magyarország
Alapítva 1910

Honlap www.mlsz.hu
Médiapartner M4 Sport

A labdarúgó-magyarkupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat, melynek a győztese indulhat az Európa-liga harmadik selejtezőkörében. A kupát 1910-ben írták ki először, összesen 76 alkalommal rendezték meg, a lebonyolítási formát pedig többször módosították. A legsikeresebb kupacsapat a trófeát 23-szor elhódító Ferencváros. A jelenlegi címvédő is a Ferencváros.

Története[szerkesztés]

A mai labdarúgás őshazájában 1872-ben nem a bajnokságot (1888-ban indult útjára) írták ki előbb, hanem az Angol Kupát (FA) [Football Association Cup-ot, magyarul a labdarúgó-szövetség Kupája]! Más országokban, így 1874-ben Skóciában is megelőzte a kupa a bajnokságot, amit csak 1891-ben írtak ki!

Magyarországon az első klasszikus országos jellegű kupaküzdelem az Ezüstlabda vándordíj volt, amelyet a Magyar AC írt ki 1903-ban. A díjat 1909-ben az FTC nyerte meg, miután a hét alkalomból ötször bizonyult a legjobbnak. Az Ezüstlabda végleges elnyerése, a nemzeti bajnokságot követő nyolcadik év után 1909-ben indult útjára a Magyar Kupa.

Steiner Hugó és Minder Frigyes 1908-ban vetette fel egy angol mintára lebonyolítandó kupa megrendezésének lehetőségét. Az MLSZ felkarolta a kezdeményezést, és közadakozásból megalapította a kupa, mint örökös vándordíj feltételeit. Első ízben 1909. augusztus 13-án, kieséses rendszerben 28 – 18 fővárosi és 6 vidéki - egyesület csapatainak részvételével írták ki. A győzteseknek átadandó ezüst trófea csak 1923-ban készült el. 1909. november 21-én a LitográfiaVívó AC (2:1) közötti összecsapással vette kezdetét a Magyar Kupa története. Az első kupagyőztes a megismételt mérkőzés alapján, az MTK–Ferencváros (2:1) összecsapást követően az MTK lett. A küzdelemsorozat az első világháború miatt 1911-1921-ig szünetelt, majd a párizsi olimpia miatt az 1923-1924-es sorozat háttérbe szorult. 1921-óta az MLSZ az örökös vándordíj kupa kisebbített mását kiadta, a győztesnek. Az MLSZ határozata értelmében 1925/1926 évben bevezette a professzionizmust, így a kupa küzdelmeiben csak az amatőr egyesületek csapatai játszhattak. A következő kiírásnál már a profi csapatok is bekapcsolódhattak a küzdelmekbe. A harmincas évek második felében az MLSZ nem írta ki a kupamérkőzéseket. A profi csapatok inkább a külföldi portyákat szorgalmazta.

Az új kiírásnál rögzítették, hogy:

  • a kupagyőztes tekinthető nemzetközi viszonylatban a 2. magyar csapatnak. A meghatározás célja, hogy a klubcsapatok részére kiírt különböző nemzetközi tornákra a bajnokcsapat mellett az egyik jogosult a kupagyőztes lett,
  • a Corinthián Díjjal összekapcsolt Magyar Kupa szabályzata értelmében, a legtovább jutott amatőr csapat egy osztállyal feljebb kerül a bajnokságban, illetve ha az év végén kiesésre állna, nem esik ki,
  • ha két csapat egyenlő eredménnyel verseng az első helyért, vagy küzd a kiesés ellen, akkor nem a jobb gólarány dönti el a kedvezőbb helyezést, hanem az a körülmény, hogy melyik csapat maradt tovább állva a Magyar Kupában.

A második világháború újabb szünetet rendelt el, de különféle Hadi-kupákkal színesítették a labdajátékot. A felszabadulás után sajnálatosan, de 1951-ig kellett várni az új név alatti - Magyar Népköztársaság-kupa - új kupakiírásra. A kiírást hátráltatta egyik-másik csapatunk nyakló nélküli portyamérkőzései. 1953-ban a kupasorozat a negyeddöntők után félbeszakadt. Kétségtelen, hogy a forradalom újra gátolta a kupasorozat kiírását, az 1955-56-os kiírás döntőjére csak 1958-ban került sor.

A magyar kupa győztese Bajnokok Ligája selejtezőn vehet részt.

Legtöbb országban a bajnokság mellett párhuzamosan folynak országos kupamérkőzések is. Ezeknek az erkölcsi és sportértéke egyenrangú a bajnokság értékével. 1960-ban kontinensünk kupagyőzteseinek kiírták – a Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) mintájára – a Kupagyőztesek Európa Kupáját (KEK). Az első KEK-ben az MNK legutolsó védője a Ferencváros indult. A következő évben, 1961-ben úgy határoztak – mivel nálunk nincs kupaküzdelem -, hogy a magyar bajnokság második helyezettje, az Újpesti Dózsa képviseli a magyar színeket. A KEK kiírása arra késztette az MLSZ-t, hogy újra kiírja a z MNK-t. 1964 óta minden éven zajlanak a küzdelmek. Egyedül 1971-ben nem hirdettek kupagyőztest, amikor a naptári éves rendszerről őszi-tavaszi idényre való átállás (visszaállás) miatt fél évig szüneteltek a kupaküzdelmek. 1977-ben az eredeti trófeát a Ferencváros klubházából ellopták, a ma használt kupa az előző másolata. 2009-ben az ellopott serleg megkerült, Kisteleki István MLSZ-elnök egy aukciós oldalon saját pénzéből visszavásárolta.[1] Később azonban kiderült, hogy mégsem az eredeti trófea volt az: a serlegen ugyanis csak az MTK neve olvasható, anyaga pedig nem ezüst, hanem ezüstözött bronz. Amikor 1923-ban elkészült a kupa, a két addigi győztes, az FTC és az MTK kapott egy-egy másolatot. Az FTC példánya megvan, az MTK-é azonban a '90-es években eltűnt, Kisteleki tehát ezt a trófeát szerezte vissza.[2]

A kupa elnevezései[szerkesztés]

  • magyar kupa[3] (1909–1951)
  • Magyar Népköztársaság-kupa[4] (1951-1990)
  • magyar kupa[3] (1990–1996)
  • Samsung-magyarkupa[5] (1996-1999)
  • Arany Ászok-magyarkupa[6] (1999–2000)
  • Arany Ászok-kupa (2000-2001)
  • magyar kupa[3] (2001 óta)

Döntők[szerkesztés]

Az alábbi táblázatban olvashatók a magyar labdarúgókupa döntőinek eredményei. A csapatokat az adott időszakban használt nevükkel jelöltük.

A magyar labdarúgókupa döntői
Év Győztes Vesztes Eredmény Helyszín(ek) Nézőszám
1910 MTK BTC 1–1 Millenáris 3 000
3–1[7]
1911 MTK MAC 1–0 Üllői út 15 000
1912 MTK FTC [8]
1913 FTC BAK 2–1 Üllői út 6 000
1914 MTK MAC 4–0 Üllői út 8 000
1922 Ferencváros Újpest 2–2 Hungária körút 8 000
1923 MTK Újpest 4–1 Üllői út 5 000
1925 MTK Újpest 4–0 Hungária körút 12 000
1926 Kispesti AC BEAC 1–1 Hungária körút 300
3–2 Postás-pálya 150
1927 Ferencváros Újpest 3–0 Hungária körút 9 000
1928 Ferencváros Miskolci Attila 5–1 Üllői út 8 000
1930 Bocskai FC Szegedi Bástya 5–1 Hungária körút 1 200
1931 III. Kerületi TVE Ferencváros 4–1 Üllői út 3 000
1932 Hungária Ferencváros 1–1 Üllői út 10 000
4–3 Hungária körút 8 000
1933 Ferencváros Újpest 11–1 Hungária körút 10 000
1934 Soroksár BKSZRT SC 2–2 Üllői út 1 000
1–1 15 000
2–0 Millenáris 1 600
1935 Ferencváros Hungária 2–1 Hungária körút 8 000
1941 Szolnoki MÁV Salgótarjáni BTC 3–0 Üllői út 7 000
1942 Ferencváros Diósgyőri VTK 6–2 Hungária körút 18 000
1943 Ferencváros Salgótarjáni BTC 3–0 Hungária körút 20 000
1944 Ferencváros Kolozsvári AC 2–2 Hungária körút 28 000
3–1 10 000
1952 Budapesti Bástya Dorogi Bányász 3–2 Építők Stadion 14 000
1955 Vasas Budapest Honvéd 3–2 Népstadion 40 000
1958[9] Ferencváros Salgótarjáni BTC 2–1 Népstadion 10 000
1964 Budapest Honvéd Győri Vasas ETO 1–0 Népstadion 8 000
1965 Győri Vasas ETO Diósgyőri VTK 4–0 Népstadion 3 000
1966 Győri Vasas ETO Ferencváros 1–1 Népstadion 10 000
3–2 17 000
1967 Győri Vasas ETO Salgótarjáni BTC 1–0 Népstadion 3 000
1968 MTK Budapest Honvéd 2–1 Népstadion 8 000
1969 Újpesti Dózsa Budapest Honvéd 3–1 Népstadion 15 000
1970 Újpesti Dózsa Komló Bányász 3–2 Népstadion 5 000
1972 Ferencváros Tatabányai Bányász 2–1 Megyeri út 4 000
1973 Vasas Budapest Honvéd 4–3 (h.u.) Népstadion 10 000
1974 Ferencváros Komlói Bányász 3–1 Népstadion 10 000
1975 Újpesti Dózsa Haladás VSE 3–2 Népstadion 3 000
1976 Ferencváros MTK-VM 1–0 Népstadion 15 000
1977 Diósgyőri VTK Ferencváros körmérkőzések
1978 Ferencváros Pécsi MSC 4–2 (h.u.) Népstadion 20 000
1979 Rába Vasas ETO Ferencváros 1–0 Népstadion 10 000
1980 Diósgyőri VTK Vasas 3–1 Veszprémi Stadion 15 000
1981 Vasas Diósgyőri VTK 1–0 Szegedi Stadion 10 000
1982 Újpesti Dózsa Videoton 2–0 Szekszárdi Stadion 18 000
1983 Újpesti Dózsa Bp. Honvéd 3–2 Népstadion 5 000
1984 Siófoki Bányász Rába ETO 2–1 Sóstói Stadion 17 000
1985 Budapest Honvéd Tatabányai Bányász 5–0 Népstadion 3 000
1986 Vasas Ferencváros 0–0
(11-esekkel: 5–4)
Népstadion 20 000
1987 Újpesti Dózsa Pécsi MSC 3–2 Népstadion 3 000
1988 Békéscsaba Budapest Honvéd 3–2 Tiszaligeti stadion 7 000
1989 Budapest Honvéd Ferencváros 1–0 Népstadion 20 000
1990 Pécsi MSC Budapest Honvéd 2–0 Bányász Stadion 3 000
1991 Ferencváros Váci Izzó 1–0 DVTK-stadion 8 000[10]
1992 Újpesti TE Vác FC Samsung 1–0 Kórház utcai stadion 10 000
1993 Ferencváros Haladás 1–1 Rohonci úti stadion 18 000[11]
1–1
(11-esekkel: 5–3)
Üllői út 18 000[12]
1994 Ferencváros Kispest-Honvéd 3–0 Üllői út 15 000
2–1 Bozsik Stadion 12 000
1995 Ferencváros Vác FC Samsung 2–0 Üllői út 8 000
4–3 Váci Stadion 10 000
1996 Kispest-Honvéd BVSC 0–1 Szőnyi úti Stadion 3 000
2–0 Bozsik Stadion 6 000
1997 MTK BVSC 6–0 Hungária körút 2 000
2–0 Szőnyi úti Stadion 1 000
1998 MTK-Hungária Újpest 1–0 Fáy utcai stadion 13 000
1999 Debreceni VSC Lombard FC Tatabánya 2–1 Ligeti Stadion 12 000
2000 MTK-Hungária Vasas DH Budapest 3–1 Népstadion 4 000
2001 Debreceni VSC Videoton FCF 5–2 Üllői út 11 000
2002 Újpest Haladás 2–1 Rába ETO Stadion 8 000
2003 Ferencváros Debreceni VSC 2–1 Puskás Ferenc Stadion 10 000
2004 Ferencváros Budapest Honvéd 3–1 Puskás Ferenc Stadion 4 000
2005 Matáv Sopron Ferencváros 5–1 Sóstói Stadion 4 000
2006 Fehérvár Vasas 2–2
(11-esekkel: 6–5)
Üllői út 5 000
2007 Budapest Honvéd Debreceni VSC 2–2
(11-esekkel: 3–1)
Szusza Ferenc Stadion 6 880
2008 Debreceni VSC Budapest Honvéd 7–0 Bozsik Stadion 2 000
2–1 Oláh Gábor utcai stadion 7 500
2009 Budapest Honvéd Győri ETO 1–0 ETO Park 14 000
0–0 Bozsik Stadion 8 000
2010 Debreceni VSC Zalaegerszegi TE 3–2 Puskás Ferenc Stadion 6 000
2011 Kecskeméti TE Videoton 3–2 Puskás Ferenc Stadion 5 000
2012 Debreceni VSC MTK Budapest 3–3 (11-esekkel: 8–7) Puskás Ferenc Stadion 5 000
2013 Debreceni VSC Győri ETO 2–1 Bozsik Stadion 5 570
2014 Újpest Diósgyőri VTK 1–1
(11-esekkel: 5–3)
Puskás Ferenc Stadion 22 000
2015 Ferencváros Videoton 4–0 Groupama Aréna 15 127
2016 Ferencváros Újpest 1–0 Groupama Aréna 19 000
2017 Ferencváros Vasas 1–1
(11-esekkel: 5–4)
Groupama Aréna 14 970

Győzelmek száma[szerkesztés]

Csapat Győzelem Szezonok
Ferencváros 23 1913, 1922, 1927, 1928, 1933, 1935, 1942, 1943, 1944, 1958, 1972, 1974, 1976, 1978, 1991, 1993, 1994, 1995, 2003, 2004, 2015, 2016, 2017
MTK Budapest (korábban MTK, MTK-VM, Hungária és Bástya néven is) 12 1910, 1911, 1912, 1914, 1923, 1925, 1932, 1952, 1968, 1997, 1998, 2000
Újpest (korábban Újpesti Dózsa és Újpesti TE néven is) 9 1969, 1970, 1975, 1982, 1983, 1987, 1992, 2002, 2014
Budapest Honvéd (korábban Kispesti AC, Budapesti Honvéd és Kispest-Honvéd néven is) 7 1926, 1964, 1985, 1989, 1996, 2007, 2009
Debreceni VSC 6 1999, 2001, 2008, 2010, 2012, 2013
Győri ETO (Rába Vasas ETO néven) 4 1965, 1966, 1967, 1979
Vasas 4 1955, 1973, 1981, 1986
Diósgyőri VTK 2 1977, 1980
Bocskai FC 1 1930
III. Kerületi TVE 1 1931
Soroksár 1 1934
Szolnoki MÁV 1 1941
BFC Siófok (Siófoki Bányász SE néven) 1 1984
Békéscsaba 1912 Előre (Békéscsabai ESSC néven) 1 1988
Pécsi MFC (Pécsi Munkás SC néven) 1 1990
Sopron (Matáv FC Sopron néven) 1 2005
Videoton (FC Fehérvár néven) 1 2006
Kecskeméti TE 1 2011

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20090819-kisteleki-visszaszerezte-az-ellopott-magyar-kupat.html
  2. http://www.origo.hu/sport/focivilag/20101119-legendas-tortenetek-ovezik-a-vbtrofeat-es-a-magyar-kupat.html
  3. ^ a b c A korabeli elnevezés Magyar Kupa volt.
  4. A korabeli elnevezés Magyar Népköztársaság Kupa volt
  5. A hivatalos elnevezése Samsung Magyar Kupa volt.
  6. A hivatalos elnevezése Arany Ászok Magyar Kupa volt.
  7. A megismételt döntő 2–1-es állásnál, a 80. percben sötétedés miatt félbeszakadt. A maradék tíz perc pótlását november 20-án a BTCMTK-tartalékmérkőzés szünetében játszották le, melyen az MTK még egy gólt szerzett.
  8. A kitűzött kupadöntőre az MTK nem állt ki, mert a szövetség egyik korábbi, a pályák kijelölésére vonatkozó határozatának jogérvényességét vitatta, majd a Belügyminisztériumhoz fordult.A Belügyminisztérium helyt adott az MTK panaszának, mely szerint a mérkőzést a Hungária körúti pályán kellett volna lejátszani. Az MLSZ az 1911–1912-es magyar kupa döntőjét 1913. december 14-re írta ki, amire az FTC nem állt ki, nevezését az 1913–1914-es szezonra nem adta le. Az MLSZ játék nélkül az MTK-t hirdette ki győztesnek.
  9. Az 1956-os kiírás a forradalmi események miatt félbeszakadt, annak döntőjét rendezték meg két évvel később.
  10. FTC Baráti Kör: Muzeális lapszemle, 1991.VI.18. Magyar Kupa döntő, Ferencváros - Váci Izzó 1:0
  11. FTC Baráti Kör: Muzeális lapszemle: 1993.VI.2. Magyar Kupa döntő, Haladás - FTC 1-1
  12. FTC Baráti Kör: Muzeális lapszemle: 1993.VI.23. Magyar Kupa döntő, FTC - Haladás 1-1 (Tizenegyesekkel 5:3)

Források[szerkesztés]

  • Nagy Béla: A Labdarúgó MNK története (Budapest, 1978)
  • Thaly Zoltán: 100 éves a Magyar Labdarúgó Szövetség - 2000. Az MLSZ és a Szókincs Kiadó ISBN 9638610611
  • Labdarúgás – 1967. XIII. évfolyam 5., 6., 9., 10., 11. szám
  • Labdarúgás – 1985. XXXI. évfolyam 5. szám