Gyimesi László (labdarúgó)
| Gyimesi László | |||||||||||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||
| Születési dátum | 1957. szeptember 8.[1] (68 éves) | ||||||||||||||||||||||||
| Születési hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||||||||||
| Állampolgárság | magyar | ||||||||||||||||||||||||
| Poszt | középpályás | ||||||||||||||||||||||||
| Junior klubok | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
| Válogatottság | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
| Edzőség | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||||||
Gyimesi László (Budapest, 1957. szeptember 8. –) válogatott magyar labdarúgó, középpályás.
Pályafutása
[szerkesztés]Klubcsapatban
[szerkesztés]Kivételes képességű labdarúgó volt, akire 17 évesen (1974) figyelt fel a Budapest Honvéd FC, s vitte el a Műanyag SC-ből Kispestre. 19 évesen, 1977. júniusában debütált az élvonalban. Ezzel páratlanul sikeres időszak kezdődött számára a Honvéddal. A Honvédban 290 meccsen 37 gólt rúgott.
Kevés válogatottságának az a valószínű oka, hogy amikor a Honvéddal Duisburgban játszottak 1979. március 21-én (2:1-re nyertek, de mégsem jutottak az elődöntőbe, mert itthon 3:2-re kikaptak), a mérkőzés előestéjén lelépett egy belvárosi sétára. Nem szólt senkinek, a létszámellenőrzéskor hiányzott, a csapatot kísérő politikai tiszt beárulta, hogy végleg lelécelt. Néhány óra múlva visszatért, de az okozott ijedtség miatt bűnhődése az lett, hogy 5 évre elfelejetették a válogatottnál. Később az sem volt előnyére, hogy Komora Imre nagyon nem szerette.
A válogatottban
[szerkesztés]1978–1988 között 12 alkalommal szerepelt a válogatottban és 1 gólt szerzett. A válogatottba 1978. szeptember 20-án Finnország elleni Eb-selejtezőre hívta meg Kovács Ferenc szövetségi kapitány. Helsinkiben 2:1-re vesztettünk, de "Gyime" megfelelt a szövetségi kapitány elvárásának, mert a következő Eb-selejtezőn, 1978. október 11-én, a szovjetek ellen ismét ott volt a csapattal. 21 éves alig múlt (1978), s már túl volt két válogatottságon, a Honvédban stabil helye volt, mégsem vezetett egyenes út a századosok klubjába, csak 12 alkalommal lehetett válogatott játékos. Tény, hogy a "duisburgi csíny" után 5 évvel, 1984. március 31-én lépett ismét pályára Mezey Györgynél, Szabadkán, Jugoszlávia ellen. Ezen a találkozón lőtte egyetlen válogatottbéli gólját.
A 86. percben Sztojkovics könnyelműsködött és elveszítette a kapusa által kirúgott labdát. Gyimesi szemfülesen rácsapott, majd elegáns mozdulattal a kint álló Szimovics feje fölött a kapu bal oldalába ívelt.[5]
Bár 9 meccset még játszott, igazi nagy feladat azonban nem jutott neki a válogatottban.
Kétszeres olimpiai válogatott (1984).
Edzőként
[szerkesztés]Pályafutása befejezése után próbálkozott az edzői karrierrel is. Vezette a Csepel SC (1997–1998), a Vác (2004-2005) és a Tököl VSK (2007-2008) csapatait.
Sikerei, díjai
[szerkesztés]- Magyar bajnokság
- bajnok: 1979–80, 1983–84, 1984–85, 1985–86, 1987–88
- 2.: 1977–78
- 3.: 1982–83
- Magyar kupa (MNK)
- győztes: 1985
- döntős: 1983, 1988
- UEFA-kupa
- negyeddöntős: 1978–79
Statisztika
[szerkesztés]Mérkőzései a válogatottban
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Ki kicsoda a magyar sportéletben?: I. kötet (A–H). Szekszárd: Babits. 1994. 420. o. ISBN 963-495-008-6
- Dénes Tamás-Dlusztus Imre: Meggypiros mezben. A magyar válogatott játékosai 1902-2019. Nemzeti Értékek Könyvkiadó, 2019. ISBN 978-615-5876-06-6