Labdarúgó-Európa-bajnokság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Labdarúgó-Európa-bajnokság
2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság
Címvédő  Olaszország (2020)
Legtöbb győzelem  Németország
 Spanyolország
(3–3 alkalommal)
Adatok
Sportág Labdarúgás
Résztvevők24
KontinensEurópa (UEFA)
Első esemény1960
Eddigi események száma16
Honlapuefa.com

A labdarúgó-Európa-bajnokság az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szervezésében, négyévente megrendezésre kerülő, az UEFA-tagországok férfi labdarúgó-válogatottjai számára kiírt labdarúgótorna. Az európai labdarúgás és egyben az UEFA legfontosabb eseménye. Az elsőt 1960-ban rendezték Európai Nemzetek Kupája néven. 1968-ban változott az elnevezés labdarúgó-Európa-bajnokságra.

Történet[szerkesztés]

1976-ig mindössze a legjobb 4 csapat vett részt a tornán. A tornán résztvevők számát 1980-ban 8-ra, 1996-ban 16-ra növelték. 2008. szeptember 26-án az UEFA arról határozott, hogy 2016-ban 24 csapat vehet részt az Eb-n, és 51 mérkőzést rendeznek.[1] A részt vevő csapatokat minden alkalommal selejtezők során választották ki.

1960-ban és 1964-ben ezek oda-visszavágós, egyenes kieséses selejtezők voltak, ezt követően azonban a selejtezőkben csoportmérkőzések, illetve pótselejtezők döntöttek. 1976-ig a rendező országot a 4 részt vevő csapat hazája közül választották. Ezt követően a selejtezőket megelőzően döntötték el, hogy mely ország rendezi a bajnokságot, így ettől fogva már ennek az országnak a válogatottja automatikusan – selejtezők nélkül – kvalifikálta magát a tornára. Érdemes megjegyezni, hogy a címvédő sosem élvezte azt a kedvezményt, hogy automatikusan kvalifikálta magát a következő tornára.

Az első ilyen eseményt 1960-ban a Szovjetunió nyerte. Három alkalommal a német (kétszer NSZK-ként) és a spanyol válogatott diadalmaskodott. Rajtuk kívül a franciák mondhatják magukat többszörös győztesnek, ők kétszer nyertek Eb-t. A címvédés első ízben a spanyol válogatottnak sikerült 2012-ben.

A harmadik hely sorsát 1980-ig az elődöntő vesztesei között döntötték el, 1984-ben azonban eltörölték a bronzmérkőzést, hivatalosan csak az első két helyet döntik el (a további csapatok rangsorolásánál mindkét elődöntőst harmadiknak könyvelik el, ténylegesen viszont csak két tornán, 2008-ban és 2012-ben kaptak bronzérmet az elődöntőben kieső csapatok játékosai).

2000-ben először rendezett közösen két ország Eb-t, ekkor Hollandia és Belgium adott otthont az eseménynek. A 2008-as és a 2012-es eseményt is két ország közösen rendezte. Előbbit Ausztria és Svájc, utóbbit a Lengyelország–Ukrajna páros kapta meg.[2]

A 2016-os Európa-bajnokságot Franciaország rendezhette.[3] 2020-ra Michel Platini UEFA-elnök új javaslattal állt elő: ne legyen kifejezetten házigazda ország, hanem az egyes mérkőzések rendezési jogát különböző országok egy-egy városa kapja meg. A torna rendezését ennek megfelelően 13 ország egy-egy városa nyerte el (London lett a legjobb négy küzdelmeinek házigazdája, a többi 12 helyszín három csoportmérkőzést és egy egyenes kieséses mérkőzést kapott). Utóbb a helyszínek száma Brüsszel visszalépésével 12-re csökkent, helyette a döntő házigazdája, London kapott további négy mérkőzést. 2024-re viszont visszatértek a hagyományos rendezéshez, Németország lett a házigazda.

2020-ban első alkalommal fordult elő, hogy a tornát elhalasztották: a koronavírus-járvány miatt az UEFA úgy döntött, 2021-ben rendezik meg az Európa-bajnokságot.[4]

A hagyományos rendszerben Magyarország három alkalommal pályázott a rendezésre: 2004-re Ausztriával közösen, 2008-ra önállóan, 2012-re Horvátországgal, de egyik alkalommal sem sikerült elnyernie. A 2021-es (eredetileg 2020-as) tornán Budapest négy mérkőzést rendezett (három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt).

Eddigi eredmények[szerkesztés]

Év Helyszín Döntő Harmadik helyért
Győztes Eredmény Második hely Harmadik hely Eredmény Negyedik hely
1960 Franciaország
Szovjetunió 		2–1 (h.u.)
Jugoszlávia
Csehszlovákia 		2–0
Franciaország
1964 Spanyolország
Spanyolország 		2–1
Szovjetunió
Magyarország 		3–1 (h.u.)
Dánia
1968 Olaszország
Olaszország 		1–1 (h.u.)
2–0 (újra)
Jugoszlávia
Anglia 		2–0
Szovjetunió
1972 Belgium
NSZK 		3–0
Szovjetunió
Belgium 		2–1
Magyarország
1976 Jugoszlávia
Csehszlovákia 		2–2 (h.u.)
ti.: 5–3
NSZK
Hollandia 		3–2 (h.u.)
Jugoszlávia
1980 Olaszország
NSZK 		2–1
Belgium
Csehszlovákia 		1–1 (h.u.)
ti.: 9–8
Olaszország
 
Év Helyszín Győztes Eredmény Ezüstérmes Elődöntősök (1984-től nincs bronzmérkőzés)
1984 Franciaország
Franciaország 		2–0
Spanyolország 		 Dánia és  Portugália
1988 NSZK
Hollandia 		2–0
Szovjetunió 		 NSZK és  Olaszország
1992 Svédország
Dánia 		2–0
Németország 		 Hollandia és  Svédország
1996 Anglia
Németország 		2–1 (h.u., aranygól)
Csehország 		 Anglia és  Franciaország
2000 Belgium és
Hollandia
Franciaország 		2–1 (h.u., aranygól)
Olaszország 		 Hollandia és  Portugália
2004 Portugália
Görögország 		1–0
Portugália 		 Csehország és  Hollandia
2008 Ausztria és
Svájc
Spanyolország 		1–0
Németország 		 Oroszország  Törökország
2012 Lengyelország és
Ukrajna
Spanyolország 		4–0
Olaszország 		 Portugália és  Németország
2016 Franciaország
Portugália 		1–0 (h.u.)
Franciaország 		 Wales és  Németország
2020 Európa Európa
Olaszország 		1–1 (h.u.)
ti.: 3–2
Anglia 		 Spanyolország és  Dánia
Következő döntők
Év Helyszín Pályaválasztó csapat Vendég csapat Elődöntősök (1984-től nincs bronzmérkőzés)
2024 Németország      
2028 Nagy-Britannia és
Írország 		     
2032 Olaszország és
Törökország 		     

Győztesek[szerkesztés]

A következő táblázat az 1960 és 2020 között megrendezett labdarúgó-Európa-bajnokságok győzteseit és döntőseit tartalmazza.

A labdarúgó-Európa-bajnokságok eddigi győztesei
Megjegyzések
* : rendező
1 :  NSZK néven
Nemzet Győztes Ezüstérmes
 Németország 3 (19721, 19801, 1996) 3 (19761, 1992, 2008)
 Spanyolország 3 (1964*, 2008, 2012) 1 (1984)
 Olaszország 2 (1968*, 2020) 2 (2000, 2012)
 Franciaország 2 (1984*, 2000) 1 (2016*)
 Szovjetunió 1 (1960) 3 (1964, 1972, 1988)
 Portugália 1 (2016) 1 (2004*)
 Csehszlovákia 1 (1976) –
 Hollandia 1 (1988) –
 Dánia 1 (1992) –
 Görögország 1 (2004) –
 Jugoszlávia – 2 (1960, 1968)
 Belgium – 1 (1980)
 Csehország – 1 (1996)
 Anglia – 1 (2020)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ „Eldőlt: 24 csapatos Európa-bajnokság lesz”, sportgeza.hu, 2008. szeptember 26. (Hozzáférés ideje: 2010. május 28.) 
  2. ↑ „Szavazatot sem kapott Eb-pályázatunk”, Origo, 2007. április 18. (Hozzáférés ideje: 2010. május 28.) 
  3. ↑ „Eb 2016: Franciaország rendezi hat év múlva az Európa-bajnokságot”, nemzetisport.hu, 2010. május 28. (Hozzáférés ideje: 2010. május 28.) 
  4. ↑ Megszületett a döntés: elhalasztják az Eb-t (magyar nyelven) (HTML). Fejér Megyei Hírlap. Mediaworks Hungary Zrt., 2020. március 17. [2020. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 17.)

További információk[szerkesztés]

  • UEFA hivatalos honlapja
  • Hegyi Iván: Európa-csúcsok. A labdarúgó-EB negyvenéves története, 1960–2000; Paginarum, Bp., 2000
  • Hegyi Iván: Labdarúgó EB könyv; Népszabadság Könyvek, Bp., 2007
  • Kormanik Zsolt: Futball-eb, 1958–2008. A kezdetektől napjainkig; Aréna 2000, Bp., 2008 (Híres játékosok, felejthetetlen meccsek)
  • Moncz Attila: Futball-EB, 1958–2012. A kezdetektől napjainkig; Aréna 2000, Bp., 2012 (Híres játékosok, felejthetetlen meccsek)
  • Hegyi Iván: Labdarúgó Eb, 1958–2016; Mediaworks, Bp., 2016 (Nemzeti Sport kiadványok)
  • Margitay Richárd: A labdarúgó Európa-bajnokságok győztesei; Aposztróf, Bp., 2016
  • Hetyei László: Magyarok a labdarúgó Európa-bajnokságokon; Aposztróf, Bp., 2016
  • Bodnár Zalán: EB Párizstól Párizsig. Az Európa-bajnokság színes története; Rézbong, Göd, 2016
  • A csoda kapujában. Futball EB Magyarországon, Magyarország a futball EB-n; fel. szerk. Kun Zoltán, főszerk. Szöllősi György; Mediaworks, Bp., 2021

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Labdarúgó-Európa-bajnokság&oldid=26510344”