Paul Lendvai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Paul Lendvai
Paul Lendvai 2019-ben a Bécsi Könyvvásáron
Paul Lendvai 2019-ben a Bécsi Könyvvásáron
Született Lendvai Pál
1929. augusztus 24. (92 éves)[1][2][3][4]
Budapest[5][6]
Állampolgársága
Nemzetisége magyar
Foglalkozása újságíró
Kitüntetései
  • A Német Szövetségi Köztársaság Rendjének Nagykeresztje
  • Großes Goldenes Ehrenzeichen des Landes Steiermark
  • Nagy Aranymedál az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért
  • Bécs tartomány arany díszjelvénye
  • Berufstitel Professor
  • Axel Corti Prize (1999)
  • State Prize for Cultural Journalism (2006)
  • Ehrenpreis des österreichischen Buchhandels für Toleranz in Denken und Handeln (2008)
  • USTR Prize for Freedom, Democracy and Human Rights (2010)
  • Concordia Prize (2022)[8]
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Lendvai témájú médiaállományokat.

Paul Lendvai (született Lendvai Pál, Budapest, 1929. augusztus 24. –) magyar származású osztrák újságíró, televíziós műsorvezető.

Élete[szerkesztés]

Zsidó családban,[9][10] Lendvai Andor (1890–1961) ügyvéd és Polácsek Edit gyermekeként született Budapesten.[11] A vészkorszakot a svájci nagykövetség által kibocsátott menleveleknek köszönhetően élte túl családjával.[12] A világháború után jogot tanult és először a Szociáldemokrata Párt ifjúsági szervezeténél kezdett dolgozni.[10] Később gyakornokként írt a szociáldemokrata újságba.[10] A sztálini rendszer idején volt szociáldemokrataként politikailag megbízhatatlannak ítélték, 1953-ban nyolc hónapra börtönbe zárták és három évre eltiltották a szakmájától.[10]

Az 1956-os forradalom után, a kommunista rendszer elől Ausztriába menekült.[13][10] Újságírói pályafutása Bécsben bontakozott ki teljesen: az egyik legjelentősebb kelet-európai elemzővé vált.[10] 1959-ben megkapta az osztrák állampolgárságot.[10]

1957 és 1982 között a Die Presse újságnál dolgozott. 1960-tól 1982-ig a Financial Timesban is jelentek meg cikkei.[14]

1973-tól az Europäische Rundschau negyedévente megjelenő újság főszerkesztője. 1982–1987 között az ORF kelet-európai szerkesztőségének főszerkesztője volt. 1987-től 1998-ig a Radio Österreich International igazgatója volt.[14]

A 21. század elején az ORF televízió Europastudio című beszélgetőműsorát vezeti, Délkelet- és Kelet-Európa szakértőként, ahol újságírókkal és politikai elemzőkkel beszélget. 2003-tól a Der Standard osztrák napilap politikai elemzője volt.[14]

2012-ben megalapította a Paul Lendvai-díjat azon magyar újságírók számára, akik magyar nyelven, a magyar nyomtatott és internetes sajtóban megjelent kiemelkedő politikai-közéleti-társadalmi témájú cikkeikkel azt kiérdemlik.[15]

Orbán Viktor egyik életrajzírója, aki Orbán, Európa új erős embere című művével 2018-ban európai könyvdíjat nyert.[16] Orbánt populista, autokrata személyként jellemezte, akinek a hatalmát az igazságszolgáltatás és a magyar média széles körű ellenőrzése biztosítja.[17] 2020-ban a német Michael Wech rendezésében megjelent "Hallo Diktátor" - Orbán, az EU és a jogállamiság című dokumentumfilmben politikai elemzőként nyilatkozott.[18]

2022. április 26-án az életművéért "élő legendaként" kapta a Concordia-díjat az osztrák parlamentben.[19][13] A Concordia egy osztrák újságírói díj, amelyet 1998 óta évente ítélnek oda, az emberi jogok, a demokrácia és különösen az információ- és sajtószabadság területén dolgozó, kiemelkedő újságíróknak.

Írásai[szerkesztés]

Magyarul Új honfoglalás címen jelent meg 2016-ban

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • Titó a magyar nép ellensége; Szikra Ny., Bp., 1951 (Szabad Föld téli esték füzetei)
  • Egyiptom; Művelt Nép, Bp., 1952 (Földrajzi kiskönyvtár)
  • Görögország; Művelt Nép, Bp., 1954 (Földrajzi kiskönyvtár)
  • Franciaország válaszúton; Egyetemi Ny., Bp., 1956 (Mi van a nagyvilágban? Az Országos Béketanács külpolitikai füzetei)
  • Magyarország kívülről, avagy A túlélés művészete; ford. Bárány Anzeln; Láng, Bp., 1990
  • Honnan – hová? Gondolatok a közép- és kelet-európai változásokról; ford. Glavina Zsuzsa; Pesti Szalon, Bp., 1995
  • Feketelistákon. Egy közép-európai élményei; ford. Glavina Zsuzsa, Mohi Zsolt; Pesti Szalon, Bp., 1997
    • (Határátlépés. Az Üllői útról a nagyvilágba címen is)
  • Magyarok. Kudarcok győztesei; ford. Dunai Andrea; Helikon, Bp., 2001
  • Határátlépés. Az Üllői útról a nagyvilágba; ford. Glavina Zsuzsa, Mohi Zsolt; 2. bőv., átdolg. kiad.; Helikon, Bp., 2002
    • (Feketelistákon. Egy közép-európai élményei címen is)
  • A világ egy kritikus európai szemével; ford. Laczházi Gyula, Glavina Zsuzsa; Napvilág, Bp., 2005
  • Forradalomról tabuk nélkül, 1956; ford. Pruzsinszky Sándor; Napvilág, Bp., 2006
  • Az osztrák titok. 50 év a hatalom kulisszái mögött; ford. Pruzsinszky Sándor; Sanoma, Bp., 2008
  • Magyarok. Győzelmek és kudarcok; ford. Dunai Andrea; 3. átdolg., bőv. kiad.; Kossuth, Bp., 2009
  • Az eltékozolt ország; ford. Liebentritt Katalin; Noran Libro, Bp., 2011
  • Három élet. Beszélgetés Mihancsik Zsófiával; Kossuth, Bp., 2012
  • Magyarok. Győzelmek és kudarcok; ford. Dunai Andrea; 4. bőv. kiad.; Kossuth, Bp., 2012
  • Új honfoglalás; ford. Nádori Lídia; Noran Libro, Bp., 2016
  • Magyarok. A kezdetektől napjainkig; ford. Dunai Andrea; 5. bőv. kiad.; Kossuth, Bp., 2017
  • Törékeny Európa; ford. Nádori Lídia; Noran Libro, Bp., 2019

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/Paul_Lendvai, Paul Lendvai, 2017. október 9.
  2. a b Evidence zájmových osob StB (EZO)
  3. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  4. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 17.)
  6. Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  7. a b LIBRIS, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  8. https://kurier.at/kultur/medien/concordia-journalismuspreise-an-lendvai-thuer-zoechling/401987141
  9. http://de-de.facebook.com/pages/Paul-Lendvai-Lendvai-P%C3%A1l/126853874040756?sk=info[halott link]
  10. a b c d e f g oe1.ORF.at / Paul Lendvai. web.archive.org, 2009. július 17. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
  11. Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 677/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 14.)
  12. "Ich war 15, als ich die Verfolgung durch die Nazis erlebt habe. Wir haben zwischen November 1944 und Jänner 1945 zu fünfzigst in einer Zweieinhalbzimmerwohnung mit einem Schweizer Schutzpass überlebt." news.at Hozzáférés: 2020. augusztus 14.
  13. a b Legende journalistischer Leidenschaft: Concordia-Preis an Paul Lendvai (osztrák német nyelven). DER STANDARD. (Hozzáférés: 2022. április 27.)
  14. a b c Paul Lendvai életrajza - Austria-Forum
  15. Paul Lendvai-díj. es.hu. Élet és Irodalom, 2019. szeptember 10. [2020. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  16. admin: 14/11/18 | Les lauréats du 12ème Prix du Livre Européen (fr-FR nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 28.)
  17. Index_engl. www.lendvai.at. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
  18. "Hallo, Diktator" - Orbán, die EU und die Rechtsstaatlichkeit” (hu-HU nyelven).  
  19. Lendvai Pál, az élő legenda, Concordia-díjat kapott (magyar nyelven). NetrixLabs.com. (Hozzáférés: 2022. április 27.)

Források[szerkesztés]