Bonn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bonn
Rathaus Bonn 136 1-vzkh.jpg
Bonn címere
Bonn címere
Bonn zászlaja
Bonn zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Kormányzati kerület Köln
Polgármester Jürgen Nimptsch (SPD)
Irányítószám 53111–53229
Körzethívószám 0228
Rendszám BN
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 318 809 fő (2015. dec. 31.)[1]
  • 318 809 fő (2015. dec. 31.)
Népsűrűség 2223 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 60 m
Terület 141,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bonn (Németország)
Bonn
Bonn
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 44′, k. h. 7° 06′Koordináták: é. sz. 50° 44′, k. h. 7° 06′
North rhine w BN.svg
Bonn weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bonn témájú médiaállományokat.

Bonn Németország 19. legnagyobb városa, amely Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, Kölntől nagyjából 20 kilométerre délre, a Rajna partján helyezkedik el. 1949 és 1990 között az NSZK fővárosa, illetve a német kormány központja egészen 1999-ig (az új Reichstag átadása); időközben a német parlament házai, a Bundestag és a Bundesrat is elköltöztek Bonnból azóta, hogy a német államfő, a Bundespräsident is áttette székhelyét. Ennek ellenére továbbra is fontos politikai központ maradt, számos közintézménnyel. Durván a fele a kormányhivataloknak megőrizte bonni székhelyét, amelyet ma sokan a szövetségi városnak (Bundesstadt) neveznek.

Történelme[szerkesztés]

A város helyén eredetileg kelta település állt, majd a római korban Castra Bonensia néven vált légióstáborrá, amelyet Drusus alapított i. e. 9 és 12 között a Rajna vonalának biztosítására. Castra Bonensia nevét először Tacitus említette i. u. 69-ben.

Később a Frank Birodalom, majd a Német-római Birodalom része lett, ekkor Bonnburg volt a neve. A 13. században falat emeltek a város köré. a 12. századtól a kölni választófejedelem székhelye. Több középkori királyt koronáztak meg itt, köztük (III.) Frigyes német királyt 1314-ben és IV. Károly német-római császárt 1346-ban. 1815-től Poroszország, majd később Németország része.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Münster - A Münsterplatz délkeleti oldalán áll a 900 éves templom, amely a római kortól kezdve ma is központja a városnak.
Münster

A római korban a kereszténység megjelenése idején két római tiszt: Cassius és Florentius mártíromsága emlékére a mai templom (Mümster) helyén emeltek sírkápolnát és itt őrzik a két római kori mártír szent Szent Cassius és Szent Florentius csontjait is.

A templom építése a 11. század hatvanas éveiben kezdődött, mai alakját azonban a 12-13. században kapta. Központja volt a Cassius kolostornak, amely a franciák által 1802-ben történt feloszlatásáig a Münsterben tartotta istentiszteleteit. Két szentélytornyos épület, 94 méter magas toronnyal. A középkori építészet remeke a Münsterhez déli irányban csatlakozó kerengő, amelyet Gerhard von Are kolostori prépost építtetett és a 12. századi építőmúvészet egyik legjelentősebb német alkotása.

  • Jézus szíve templom (Namen-Jesu-Kirche (Bonn) - A 17. század végén, az ellenreformáció szimbólumaként építették. 1717-ben szentelték fel.
Bonn-1032 Namen Jesu Kirche.jpg

Az alapjában barokk építmény román és gótikus stílusjegyeket is tartalmaz. Hagymakupolás tornyai egykor Bonn tűztornyaiként szolgáltak. E templomban található Bonn legrégebbi, 1535-ből való harangja, mely egykor hetenként egyszer harangszóval figyelmeztette a város polgárait a járdák tisztán tartására.

  • Ludwig van Beethoven (1770-1827) szülőháza (Beethovenhaus) - a Bonngasse 20. alatt található, ahol életének első négy esztendejét töltötte.
Beethoven szülőháza

Beethoven szülei: Johann van Beethoven és ifjú felesége Maria Magdalena Kevernich 1767-ben költöztek a ház hátsó részébe. Az első részben a választófejedelem udvari zenekarának tajai laktak. Apja ugyanis e zenekarnak volt a tenoristája.

1889-ben a házat eladásra vagy lebontásra ítélték, mivel a város akkori vezetői sajnáltak háromezer márkát kifizetni, a bonni zenebarátok azonban megmentették az épületet a lerombolástól. Megalapították a Beethoven-ház egyesületet (Verein Beethoven Haus), melyhez olyan személyiségek csatlakoztak mint például Bismarck, Adolf von Menzel festő, Johannes Brahms, Clara Schumann és külföldről Giuseppe Verdi. Egy évvel később pedig megrendezték a házban az első emlékkiállítást is, majd az épületet eredeti formájában állították helyre, majd a fellelhető Beethoven emlékek gyűjtésére indított akció során 1927-ben a szomszédos házban, a Bonngasse 18-ban megalapították a Beethoven archivumot, amely főleg a tudományos kutatás céljait szolgálta. Itt működik egy húszezer kötetes könyvtár is és itt őrzik a világon található valamennyi Beethoven kézirat fénymásolatát is. Az archívum elsősorban zenekutatók szolgálatában áll, de a tudományos érdeklődésű közönség is meglátogathatja.

  • Rajnai Friedrich-Wilhelms-Egyetem - főépülete barokk stílusban épült.

Lakosság[szerkesztés]

Fő cikk: Bonn lakossága

Közintézmények[szerkesztés]

Államigazgatás[szerkesztés]

Bundesstadt Bonn – Stadtbezirk Bad Godesberg.JPG

Miután Bonn 1991-ben elveszítette a szövetségi főváros státusát, az államigazgatás keretén belül továbbra is kitüntetett szerepe van, a szövetségi város (németül Bundesstadt) megkülönböztető rangot viseli. Az egyes minisztériumok és államigazgatási intézmények Berlinbe költöztetését az 1991. június 20-án elfogadott Berlin/Bonn-törvény szabályozza, melynek értelmében hat szövetségi minisztérium és számos államigazgatási intézmény székhelye továbbra is Bonn maradt, s az egyensúly fenntartása végett huszonkét szövetségi intézmény illetve hivatal székhelyét Bonnba helyezték át. Ezenkívül a törvény megszabja a berlini és a bonni székhelyű minisztériumi alkalmazottak számának egyensúlyban tartását is, melynek következtében a bonni székhelyű minisztériumok alkalmazottainak száma megközelítőleg 10 000 fő. Továbbra is bonni székhelyű a Szövetségi Védelmi Minisztérium, a Szövetségi Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, a Szövetségi Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Minisztérium, a Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium, a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium valamint a Szövetségi Oktatásügyi Minisztérium. Ezenkívül a berlini székhelyű minisztériumok rendelkeznek egy alsóbb szintű bonni, úgynevezett második székhellyel is.

Oktatásügy[szerkesztés]

A Rajnai Friedrich-Wilhelms-Egyetem főépülete

A Rajnai Friedrich-Wilhelms-Egyetem (Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität Bonn) elődjét az Akadémiát 1777-ben alapították. Az intézményt, bő két évtizednyi tevékenységét követően 1798-ban megszüntették. Az 1818-ban történt újraalapítását követően Németország legnagyobb egyetemei közé sorakozott fel. Az egyetemi kórházzal együttvéve jelenleg Bonn legjelentősebb munkáltatói közé tartozik. Az egyetem egykori csillagvizsgálója, ma a Bonni Népi Csillagvizsgáló (Volkssternwarte Bonn) és egyúttal a Tudományos Kommunikációs Intézet (Institut für Kommunikationswissenschaften) székhelye is.

A városban található a Max Planck Intézet matematikai és rádióasztronómiai tagozata. Miután némely tudományos és kutatási intézmény székhelyét Berlinbe helyezték át, az intézmények egyensúlyának helyreállítása végett 1998-ban megalapították a bonni Caesar Kutatási Központot (Forschungszentrum caesar) és az 1964-ben Berlinben alapított Német Fejlesztéspolitikai Intézetet (Deutsche Institut für Entwicklungspolitik) pedig Bonnba költöztették.

A helyi ENSZ központban székel az Egyesült Nemzetek Egyetemének „Institute for Environment and Human Security (UNU-EHS)" elnevezésű intézete.

Itt található a Herne-i központú Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztériumi továbbképzési akadémia (Fortbildungsakademie des Innenministeriums des Landes Nordrhein-Westfalen) pénzügyi tagozata, a „Fortbildungsakademie der Finanzverwaltung NRW (FortAFin)

A Borromäus-egyesület (Borromäusverein) által 1921-ben alapított és 1947-ben államilag is elismert Fachhochschule für das öffentliche Bibliothekswesen felsőoktatási intézmény 2004-ben szűnt meg.

Az 1995-ben alapított Bonn-Rhein-Sieg Főiskola nevével ellentétben nem a város területén található. Az iskola székhelye Sankt Augustin-ban, további tagozatai pedig Rheinbach és Hennef (Sieg) városokban vannak.

A Bonni Egyetemi Kórház
Beethoven szobra a Muensterplatzon

Egészségügy[szerkesztés]

A város területén lévő mintegy 15 kórház közül legjelentősebb a Bonni Egyetemi Kórház (Universitätsklinikum Bonn), amelynek tizenkét osztályán harminc klinika tevékenykedik. Az egyetemi kórház épületeinek java része a Venusberg-en található. A kórház történetének kezdetei 1783-ig nyúlnak vissza, ekkor alapították meg az egyetem elődjének számító Akadémián a sebészeti tanszéket. Első sebészeti klinikáját 1819-ben alapították, mely 1883-ban átköltözött egy Theaterstraße-beli új épületbe. A második világháborúban 1944. októberében az épületet bombatalálat érte. Az egyetemi kórháznak jelenleg otthont adó Venusbergi épületkomplexum építését 1946-ban kezdték el, s 1949-ben már az új építmények falai között indította újra tevékenységét. Az intézményben 2004-ben 674 orvos és 1148 ápolónő látta el feladatát, melynek eredményeként 39 000 kórházi kezelést végeztek. A Venusbergi épületkomplexumban elhelyezett klinikák illetve gyógyászati centrumok: szemészet, sebészet, bőrgyógyászat, nőgyógyászat, belgyógyászat, ideggyógyászat, sugárkezelés, radiológia, gyógyszerészet. A belvárosba kihelyezett klinikái: fogászat és szájsebészet, gyermekklinika, poliklinika.

További jelentős nagy kórház a Rheinischen Kliniken Bonn.

Bonn-KoblenzerTor

Polgármesterek[szerkesztés]

Média[szerkesztés]

Rádió és televízió[szerkesztés]

Újságok[szerkesztés]

  • General-Anzeiger
  • Bonner Rundschau
  • Boulevardblatt Express

A város híres szülöttei[szerkesztés]


Galéria[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Bad Godesberg városrész testvértelepülése:

Beuel városrész testvértelepülése

Hardtberg városrész testvértelepülése:

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Stadt Bonn - Rat & Verwaltung. (Hozzáférés: 2016. december 24.)