Bonn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bonn
Rathaus Bonn 136 1-vzkh.jpg
Bonn címere
Bonn címere
Bonn zászlaja
Bonn zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Kormányzati kerület Köln
Járás Cologne Government Region
Polgármester Jürgen Nimptsch (SPD)
Irányítószám 53111–53229
Körzethívószám 0228
Rendszám BN
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 318 809 fő (2015. dec. 31.)
Népsűrűség 2223 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 60 m
Terület 141,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bonn (Németország)
Bonn
Bonn
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 44′, k. h. 7° 06′Koordináták: é. sz. 50° 44′, k. h. 7° 06′
Bonn (Észak-Rajna–Vesztfália)
Bonn
Bonn
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
North rhine w BN.svg
Bonn weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bonn témájú médiaállományokat.

Bonn Németország 19. legnagyobb városa, amely Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, Kölntől nagyjából 20 kilométerre délre, a Rajna partján helyezkedik el. 1949 és 1990 között az NSZK fővárosa, illetve a német kormány központja egészen 1999-ig (az új Reichstag átadása); időközben a német parlament házai, a Bundestag és a Bundesrat is elköltöztek Bonnból azóta, hogy a német államfő, a Bundespräsident is áttette székhelyét. Ennek ellenére továbbra is fontos politikai központ maradt, számos közintézménnyel. Durván a fele a kormányhivataloknak megőrizte bonni székhelyét, amelyet ma sokan a szövetségi városnak (Bundesstadt) neveznek.

Történelme[szerkesztés]

A város helyén eredetileg kelta település állt, majd a római korban Castra Bonensia néven vált légióstáborrá, amelyet Drusus alapított i. e. 9 és 12 között a Rajna vonalának biztosítására. Castra Bonensia nevét először Tacitus említette i. u. 69-ben.

Később a Frank Birodalom, majd a Német-római Birodalom része lett, ekkor Bonnburg volt a neve. A 13. században falat emeltek a város köré. a 12. századtól a kölni választófejedelem székhelye. Több középkori királyt koronáztak meg itt, köztük (III.) Frigyes német királyt 1314-ben és IV. Károly német-római császárt 1346-ban. 1815-től Poroszország, majd később Németország része.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Münster - A Münsterplatz délkeleti oldalán áll a 900 éves templom, amely a római kortól kezdve ma is központja a városnak.
Münster

A római korban a kereszténység megjelenése idején két római tiszt: Cassius és Florentius mártíromsága emlékére a mai templom (Mümster) helyén emeltek sírkápolnát és itt őrzik a két római kori mártír szent Szent Cassius és Szent Florentius csontjait is.

A templom építése a 11. század hatvanas éveiben kezdődött, mai alakját azonban a 12-13. században kapta. Központja volt a Cassius kolostornak, amely a franciák által 1802-ben történt feloszlatásáig a Münsterben tartotta istentiszteleteit. Két szentélytornyos épület, 94 méter magas toronnyal. A középkori építészet remeke a Münsterhez déli irányban csatlakozó kerengő, amelyet Gerhard von Are kolostori prépost építtetett és a 12. századi építőmúvészet egyik legjelentősebb német alkotása.

  • Jézus szíve templom (Namen-Jesu-Kirche (Bonn) - A 17. század végén, az ellenreformáció szimbólumaként építették. 1717-ben szentelték fel.
Bonn-1032 Namen Jesu Kirche.jpg

Az alapjában barokk építmény román és gótikus stílusjegyeket is tartalmaz. Hagymakupolás tornyai egykor Bonn tűztornyaiként szolgáltak. E templomban található Bonn legrégebbi, 1535-ből való harangja, mely egykor hetenként egyszer harangszóval figyelmeztette a város polgárait a járdák tisztán tartására.

  • Ludwig van Beethoven (1770-1827) szülőháza (Beethovenhaus) - a Bonngasse 20. alatt található, ahol életének első négy esztendejét töltötte.
Beethoven szülőháza

Beethoven szülei: Johann van Beethoven és ifjú felesége Maria Magdalena Kevernich 1767-ben költöztek a ház hátsó részébe. Az első részben a választófejedelem udvari zenekarának tajai laktak. Apja ugyanis e zenekarnak volt a tenoristája.

1889-ben a házat eladásra vagy lebontásra ítélték, mivel a város akkori vezetői sajnáltak háromezer márkát kifizetni, a bonni zenebarátok azonban megmentették az épületet a lerombolástól. Megalapították a Beethoven-ház egyesületet (Verein Beethoven Haus), melyhez olyan személyiségek csatlakoztak mint például Bismarck, Adolf von Menzel festő, Johannes Brahms, Clara Schumann és külföldről Giuseppe Verdi. Egy évvel később pedig megrendezték a házban az első emlékkiállítást is, majd az épületet eredeti formájában állították helyre, majd a fellelhető Beethoven emlékek gyűjtésére indított akció során 1927-ben a szomszédos házban, a Bonngasse 18-ban megalapították a Beethoven archivumot, amely főleg a tudományos kutatás céljait szolgálta. Itt működik egy húszezer kötetes könyvtár is és itt őrzik a világon található valamennyi Beethoven kézirat fénymásolatát is. Az archívum elsősorban zenekutatók szolgálatában áll, de a tudományos érdeklődésű közönség is meglátogathatja.

  • Rajnai Friedrich-Wilhelms-Egyetem - főépülete barokk stílusban épült.

Lakosság[szerkesztés]

Fő cikk: Bonn lakossága

Közintézmények[szerkesztés]

Államigazgatás[szerkesztés]

Bundesstadt Bonn – Stadtbezirk Bad Godesberg.JPG

Miután Bonn 1991-ben elveszítette a szövetségi főváros státusát, az államigazgatás keretén belül továbbra is kitüntetett szerepe van, a szövetségi város (németül Bundesstadt) megkülönböztető rangot viseli. Az egyes minisztériumok és államigazgatási intézmények Berlinbe költöztetését az 1991. június 20-án elfogadott Berlin/Bonn-törvény szabályozza, melynek értelmében hat szövetségi minisztérium és számos államigazgatási intézmény székhelye továbbra is Bonn maradt, s az egyensúly fenntartása végett huszonkét szövetségi intézmény illetve hivatal székhelyét Bonnba helyezték át. Ezenkívül a törvény megszabja a berlini és a bonni székhelyű minisztériumi alkalmazottak számának egyensúlyban tartását is, melynek következtében a bonni székhelyű minisztériumok alkalmazottainak száma megközelítőleg 10 000 fő. Továbbra is bonni székhelyű a Szövetségi Védelmi Minisztérium, a Szövetségi Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, a Szövetségi Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Minisztérium, a Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium, a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium valamint a Szövetségi Oktatásügyi Minisztérium. Ezenkívül a berlini székhelyű minisztériumok rendelkeznek egy alsóbb szintű bonni, úgynevezett második székhellyel is.

Oktatásügy[szerkesztés]

A Rajnai Friedrich-Wilhelms-Egyetem főépülete

A Rajnai Friedrich-Wilhelms-Egyetem (Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität Bonn) elődjét az Akadémiát 1777-ben alapították. Az intézményt, bő két évtizednyi tevékenységét követően 1798-ban megszüntették. Az 1818-ban történt újraalapítását követően Németország legnagyobb egyetemei közé sorakozott fel. Az egyetemi kórházzal együttvéve jelenleg Bonn legjelentősebb munkáltatói közé tartozik. Az egyetem egykori csillagvizsgálója, ma a Bonni Népi Csillagvizsgáló (Volkssternwarte Bonn) és egyúttal a Tudományos Kommunikációs Intézet (Institut für Kommunikationswissenschaften) székhelye is.

A városban található a Max Planck Intézet matematikai és rádióasztronómiai tagozata. Miután némely tudományos és kutatási intézmény székhelyét Berlinbe helyezték át, az intézmények egyensúlyának helyreállítása végett 1998-ban megalapították a bonni Caesar Kutatási Központot (Forschungszentrum caesar) és az 1964-ben Berlinben alapított Német Fejlesztéspolitikai Intézetet (Deutsche Institut für Entwicklungspolitik) pedig Bonnba költöztették.

A helyi ENSZ központban székel az Egyesült Nemzetek Egyetemének „Institute for Environment and Human Security (UNU-EHS)" elnevezésű intézete.

Itt található a Herne-i központú Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztériumi továbbképzési akadémia (Fortbildungsakademie des Innenministeriums des Landes Nordrhein-Westfalen) pénzügyi tagozata, a „Fortbildungsakademie der Finanzverwaltung NRW (FortAFin)

A Borromäus-egyesület (Borromäusverein) által 1921-ben alapított és 1947-ben államilag is elismert Fachhochschule für das öffentliche Bibliothekswesen felsőoktatási intézmény 2004-ben szűnt meg.

Az 1995-ben alapított Bonn-Rhein-Sieg Főiskola nevével ellentétben nem a város területén található. Az iskola székhelye Sankt Augustin-ban, további tagozatai pedig Rheinbach és Hennef (Sieg) városokban vannak.

A Bonni Egyetemi Kórház
Beethoven szobra a Muensterplatzon

Egészségügy[szerkesztés]

A város területén lévő mintegy 15 kórház közül legjelentősebb a Bonni Egyetemi Kórház (Universitätsklinikum Bonn), amelynek tizenkét osztályán harminc klinika tevékenykedik. Az egyetemi kórház épületeinek java része a Venusberg-en található. A kórház történetének kezdetei 1783-ig nyúlnak vissza, ekkor alapították meg az egyetem elődjének számító Akadémián a sebészeti tanszéket. Első sebészeti klinikáját 1819-ben alapították, mely 1883-ban átköltözött egy Theaterstraße-beli új épületbe. A második világháborúban 1944. októberében az épületet bombatalálat érte. Az egyetemi kórháznak jelenleg otthont adó Venusbergi épületkomplexum építését 1946-ban kezdték el, s 1949-ben már az új építmények falai között indította újra tevékenységét. Az intézményben 2004-ben 674 orvos és 1148 ápolónő látta el feladatát, melynek eredményeként 39 000 kórházi kezelést végeztek. A Venusbergi épületkomplexumban elhelyezett klinikák illetve gyógyászati centrumok: szemészet, sebészet, bőrgyógyászat, nőgyógyászat, belgyógyászat, ideggyógyászat, sugárkezelés, radiológia, gyógyszerészet. A belvárosba kihelyezett klinikái: fogászat és szájsebészet, gyermekklinika, poliklinika.

További jelentős nagy kórház a Rheinischen Kliniken Bonn.

Bonn-KoblenzerTor

Polgármesterek[szerkesztés]


Média[szerkesztés]

Rádió és televízió[szerkesztés]

  • Deutsche Welle
  • ZDF
  • WDR
  • Radio Bonn/Rhein-Sieg“

Újságok[szerkesztés]

  • General-Anzeiger
  • Bonner Rundschau
  • Boulevardblatt Express

A város híres szülöttei[szerkesztés]


Galéria[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Bad Godesberg városrész testvértelepülése:

Beuel városrész testvértelepülése

Hardtberg városrész testvértelepülése:

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]