Bonn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bonn
Koenigswinter vom Drachenfels.jpg
Bonn címere
Bonn címere
Bonn zászlaja
Bonn zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Kormányzati kerület Köln
Járás Cologne Government Region
Polgármester Jürgen Nimptsch (SPD)
Irányítószám 53111–53229
Körzethívószám 0228
Rendszám BN
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 311 287 fő (2013. dec. 31.)
Népsűrűség 2223 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 60 m
Terület 141,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bonn (Németország)
Bonn
Bonn
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 44′, k. h. 7° 06′Koordináták: é. sz. 50° 44′, k. h. 7° 06′
Bonn (Észak-Rajna–Vesztfália)
Bonn
Bonn
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
North rhine w BN.svg
Bonn weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bonn témájú médiaállományokat.

Bonn Németország 19. legnagyobb városa, amely Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, Kölntől nagyjából 20 kilométerre délre, a Rajna partján helyezkedik el. 1949 és 1990 között az NSZK fővárosa, illetve a német kormány központja egészen 1999-ig (az új Reichstag átadása); időközben a német parlament házai, a Bundestag és a Bundesrat is elköltöztek Bonnból azóta, hogy a német államfő, a Bundespräsident is áttette székhelyét. Ennek ellenére továbbra is fontos politikai központ maradt, számos közintézménnyel. Durván a fele a kormányhivataloknak megőrizte bonni székhelyét, amelyet ma sokan a szövetségi városnak (Bundesstadt) neveznek.

Történelme[forrásszöveg szerkesztése]

Története egészen a római időkig nyúlik vissza. A római kor emlékeit még ma is megtalálhatjuk az óvárosban - a város akkor "Bonna" néven légióstáborként létezett. Később a Frank Birodalom, majd a Német-római Birodalom része lett, ekkor Bonnburg volt a neve. A XIII. században falat emeltek a város köré. a XII. századtól a kölni választófejedelem székhelye. Több középkori királyt koronáztak meg itt, köztük (III.) Frigyes német királyt 1314-ben és IV. Károly német-római császárt 1346-ban. 1815-től Poroszország, majd később Németország része.

Nevezetességek[forrásszöveg szerkesztése]

Bonn híres egyetemmel rendelkezik, amely főépülete barokk stílusban épült. Különösen érdekes a főtéren elhelyezkedő barokk stílusú bazilika és – a közelében található – városháza is. Belvárosában találhatjuk még Ludwig van Beethoven szülőházát is.

Lakosság[forrásszöveg szerkesztése]

Fő cikk: Bonn lakossága

Közintézmények[forrásszöveg szerkesztése]

Államigazgatás[forrásszöveg szerkesztése]

Bundesstadt Bonn – Stadtbezirk Bad Godesberg.JPG

Miután Bonn 1991-ben elveszítette a szövetségi főváros státusát, az államigazgatás keretén belül továbbra is kitüntetett szerepe van, a szövetségi város (németül Bundesstadt) megkülönböztető rangot viseli. Az egyes minisztériumok és államigazgatási intézmények Berlinbe költöztetését az 1991. június 20-án elfogadott Berlin/Bonn-törvény szabályozza, melynek értelmében hat szövetségi minisztérium és számos államigazgatási intézmény székhelye továbbra is Bonn maradt, s az egyensúly fenntartása végett huszonkét szövetségi intézmény illetve hivatal székhelyét Bonnba helyezték át. Ezenkívül a törvény megszabja a berlini és a bonni székhelyű minisztériumi alkalmazottak számának egyensúlyban tartását is, melynek következtében a bonni székhelyű minisztériumok alkalmazottainak száma megközelítőleg 10 000 fő. Továbbra is bonni székhelyű a Szövetségi Védelmi Minisztérium, a Szövetségi Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, a Szövetségi Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Minisztérium, a Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium, a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium valamint a Szövetségi Oktatásügyi Minisztérium. Ezenkívül a berlini székhelyű minisztériumok rendelkeznek egy alsóbb szintű bonni, úgynevezett második székhellyel is.

Oktatásügy[forrásszöveg szerkesztése]

A Rajnai Friedrich-Wilhelms-Egyetem főépülete

A Rajnai Friedrich-Wilhelms-Egyetem (Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität Bonn) elődjét az Akadémiát 1777-ben alapították. Az intézményt, bő két évtizednyi tevékenységét követően 1798-ban megszüntették. Az 1818-ban történt újraalapítását követően Németország legnagyobb egyetemei közé sorakozott fel. Az egyetemi kórházzal együttvéve jelenleg Bonn legjelentősebb munkáltatói közé tartozik. Az egyetem egykori csillagvizsgálója, ma a Bonni Népi Csillagvizsgáló (Volkssternwarte Bonn) és egyúttal a Tudományos Kommunikációs Intézet (Institut für Kommunikationswissenschaften) székhelye is.

A városban található a Max Planck Intézet matematikai és rádióasztronómiai tagozata. Miután némely tudományos és kutatási intézmény székhelyét Berlinbe helyezték át, az intézmények egyensúlyának helyreállítása végett 1998-ban megalapították a bonni Caesar Kutatási Központot (Forschungszentrum caesar) és az 1964-ben Berlinben alapított Német Fejlesztéspolitikai Intézetet (Deutsche Institut für Entwicklungspolitik) pedig Bonnba költöztették.

A helyi ENSZ központban székel az Egyesült Nemzetek Egyetemének „Institute for Environment and Human Security (UNU-EHS)" elnevezésű intézete.

Itt található a Herne-i központú Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztériumi továbbképzési akadémia (Fortbildungsakademie des Innenministeriums des Landes Nordrhein-Westfalen) pénzügyi tagozata, a „Fortbildungsakademie der Finanzverwaltung NRW (FortAFin)

A Borromäus-egyesület (Borromäusverein) által 1921-ben alapított és 1947-ben államilag is elismert Fachhochschule für das öffentliche Bibliothekswesen felsőoktatási intézmény 2004-ben szűnt meg.

Az 1995-ben alapított Bonn-Rhein-Sieg Főiskola nevével ellentétben nem a város területén található. Az iskola székhelye Sankt Augustin-ban, további tagozatai pedig Rheinbach és Hennef (Sieg) városokban vannak.

A Bonni Egyetemi Kórház

Egészségügy[forrásszöveg szerkesztése]

A város területén lévő mintegy 15 kórház közül legjelentősebb a Bonni Egyetemi Kórház (Universitätsklinikum Bonn), amelynek tizenkét osztályán harminc klinika tevékenykedik. Az egyetemi kórház épületeinek java része a Venusberg-en található. A kórház történetének kezdetei 1783-ig nyúlnak vissza, ekkor alapították meg az egyetem elődjének számító Akadémián a sebészeti tanszéket. Első sebészeti klinikáját 1819-ben alapították, mely 1883-ban átköltözött egy Theaterstraße-beli új épületbe. A második világháborúban 1944. októberében az épületet bombatalálat érte. Az egyetemi kórháznak jelenleg otthont adó Venusbergi épületkomplexum építését 1946-ban kezdték el, s 1949-ben már az új építmények falai között indította újra tevékenységét. Az intézményben 2004-ben 674 orvos és 1148 ápolónő látta el feladatát, melynek eredményeként 39 000 kórházi kezelést végeztek. A Venusbergi épületkomplexumban elhelyezett klinikák illetve gyógyászati centrumok: szemészet, sebészet, bőrgyógyászat, nőgyógyászat, belgyógyászat, ideggyógyászat, sugárkezelés, radiológia, gyógyszerészet. A belvárosba kihelyezett klinikái: fogászat és szájsebészet, gyermekklinika, poliklinika.

További jelentős nagy kórház a Rheinischen Kliniken Bonn.

Polgármesterek[forrásszöveg szerkesztése]

Média[forrásszöveg szerkesztése]

Rádió és televízió[forrásszöveg szerkesztése]

  • Deutsche Welle
  • ZDF
  • WDR
  • Radio Bonn/Rhein-Sieg“

Újságok[forrásszöveg szerkesztése]

  • General-Anzeiger
  • Bonner Rundschau
  • Boulevardblatt Express

Testvértelepülések[forrásszöveg szerkesztése]

Bad Godesberg városrész testvértelepülése:

Beuel városrész testvértelepülése

Hardtberg városrész testvértelepülése:

Források[forrásszöveg szerkesztése]

További információk[forrásszöveg szerkesztése]

Források[forrásszöveg szerkesztése]