(III.) Frigyes német király

III. Frigyes
19. századi portré
Osztrák herceg
Uralkodási ideje
1298 – 1330
Elődje	I. Albert
Utódja	II. Albert, Ottó
Német király
Uralkodási ideje
1314. október 19. – 1330. január 13.
Koronázása	1314. november 25.
Elődje	VII. Henrik
Utódja	IV. Lajos
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Habsburg-ház
Született	1289 Bécs
Elhunyt	1330. január 13. (41 évesen) Gutensteini Kastély
Nyughelye	Szent István-székesegyház
Édesapja	I. Albert német király
Édesanyja	Görzi Erzsébet német királyné
Testvére(i)	Habsburg Ágnes magyar királyné Habsburg Katalin Gutta of Habsburg, Countess of Oettingen Elisabeth of Austria Anne of Austria, Margravine of Brandenburg I. Lipót osztrák herceg II. Albert osztrák herceg I. Rudolf cseh király Ottó osztrák herceg Henry the Friendly
Házastársa	Aragóniai Izabella német királyné (1315–)
Gyermekei	Anne of Austria, Duchess of Bavaria Elisabeta de Austria
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Frigyes témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

III. Frigyes vagy Szép Frigyes (németül: Friedrich der Schöne), (1289 – 1330. január 13.) német király 1314-től és ugyancsak III. Frigyes néven Ausztria uralkodó hercege 1308-tól haláláig. Családja révén említik még I. Habsburg Frigyes néven is. Német királyként az ellenkirályok között tartják számon, ezért a sorszámozása csak feltételes.

Élete

Ifjúkora

Frigyes I. Albert német király és Karintiai Erzsébet fiaként látta meg a napvilágot. Bátyja, Rudolf halála és az édesapja elleni 1308-as merénylet után ő lett Ausztria hercege.

Eredetileg baráti viszonyt tartott fenn unokatestvérével Bajor Lajossal, de kapcsolatuk elmérgesedett, amikor Frigyest bízták meg Alsó-Bajorország kormányzásával. 1313. november 9-én Lajos legyőzte unokatestvérét a gamelsdorfi csatában és lemondásra kényszerítette.

Királlyá választása

VII. Henrik német-római császár halála után Frigyes is indult a császári címért. Frigyest II. Henrik Karintia hercege, I. Rudolf rajnai palotagróf, I. Rudolf szász–wittenbergi herceg és II. Henrik kölni érsek választotta meg Sachsenhausenben. Egy nappal később Bajor Lajost a Main jobb partján választották meg luxemburgi Balduin trieri érsek, Péter mainzi püspök, János cseh király, Waldemar brandenburgi őrgróf és II. János szász-lauenburgi herceg. Frigyest 1314. november 25-én a bonni Münsterban koronázta római-német királlyá Heinrich von Virneburg kölni érsek, míg Ludwig koronázását ugyanazon a napon Aachenben, a hagyományos koronázási helyen Peter von Aspelt mainzi érsek végezte. A helyzetet eleinte bonyolította a pápai trón betöltetlensége (1316–1318) is, így kettejük között csak a fegyverek dönthettek.

Polgárháború Németországban

Frigyes harcias öccse, I. Lipót osztrák herceg ugyan 1315-ben végigdúlta Bajorországot, de a bátyját el nem ismerő svájciaktól még ugyanebben az évben Morgartennél vereséget szenvedett – ami meggyengítette a Habsburgok helyzetét az alpesi országban. Jó lehetőséget kínált volna az előrelépésre a szövetkezés a Lajost támogató János cseh király ellenzékével (1317), ám megfelelő támogatás híján a felkelés nem vezetett sikerre. Ugyancsak kudarcba fulladt 1318-ban Speyer, majd Strassburg ostroma. 1320-ban Lipót ismét megpróbálkozott Speyer bevételével, de a város felmentésére siető Lajos elől visszavonult. Az 1316-ban megválasztott új pápa, XXII. János sem könnyítette meg a harcoló felek helyzetét. Minden diplomáciai ötlet és pénzügyi támogatás hiábavalónak bizonyult, a pápa se Frigyes, se Lajos megválasztását nem volt hajlandó szentesíteni.

A két király küzdelmét végül a (valójában ampfingi) mühldorfi csata döntötte el 1322. szeptember 28-án. A magyar csapatok által is segített Frigyes vereséget szenvedett, és Henrik fivérével együtt maga is fogságba esett. Két és fél évet raboskodott a felső-pfalzi Trausnitz várában (a Rajnai Palotagrófság északi részén). Vele esett fogságba 1300 osztrák és salzburgi nemese.

Lipót 1324-ben még IV. Károly francia királlyal is hajlandó volt tárgyalni annak császárrá választásáról és a maga birodalmi helytartóvá emeléséről.

Közös uralkodása Bajor Lajossal

Szép Frigyes (az ambrasi képgyűjteményből)

Frigyes végül már hajlott volna a lemondásra. Lajos elengedte, hogy ehhez testvérei beleegyezését is megszerezhesse, de mivel Lipót ezt megtagadta, Frigyes visszatért a fogságba. A megegyezés ennek dacára sikerült, sőt Lajos az 1325-ben Münchenben megkötött titkos szerződés értelmében társuralkodónak is elismerte.

Mivel a pápa ellenezte a császári cím ilyen megosztását, a két „társcsászár” 1326 januárjában Ulmban kiadott egy dekrétumot, amelynek értelmében Frigyes német király lett, Lajos pedig Itália uraként megtartotta a német-római császár címét.

Később újra szembefordultak, ám miután legfőbb támogatója, Lipót 1326-ban meghalt, Frigyes mindinkább háttérbe szorult Lajos mögött. Visszavonulásával lényegében lemondott a további politikai szereplésről. Frigyes támogatta a Károly Róbert ellen pártot ütő Kőszegi családot, ezért a magyar uralkodó Frigyes ellen lázadó öccsét, a családi tartományok megosztását követelő Ottót segítette. Az egyesült cseh–magyar támadás ellen az osztrák hercegek tehetetlenek voltak. Az 1328-ban megkötött brucki békében Frigyes és fivérei többszöri ígéretüket most már tényleg betartva kénytelenek voltak visszaadni a birtokukban lévő nyugat-magyarországi területeket.

Frigyes másfél évvel ezután, 1330 januárjában halt meg a Bécsi erdőben álló gutensteini várban. Mauerbachban temették el az általa alapított monostorban. 1783-ban maradványait átszállították a bécsi Szent István-dómba.

Gyermekei

• Frigyes 1315. május 11-én kötötte meg házasságát Ravensburgban Aragóniai Izabellával (1296 – 1330. július 12.). Frigyükből 3 gyermek született:
  • Frigyes (1) (1316 – 1322)
  • Erzsébet (1317 – 1336. október 23.)
  • Anna (1318 – 1343. december 14.) ∞ 1) XV. Henrik alsó-bajor herceg 2) IV. (Meinhardiner) János Henrik görzi gróf
• Frigyesnek született három törvénytelen gyermeke is:
  • Frigyes (2) (? – 1331 után)
  • Frigyes (3) (? – 1334 után)
  • Offmei (? – 1327 után)

Források

• Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 318. o. ISBN 963-85773-9-8  

Kapcsolódó szócikkek

• Német királyok listája
• Német királyok és császárok családfája
• A vegyesházi királyok kora
• Kőszegi család

Előző uralkodó:
I. Albert

Ausztria hercege
1298 – 1330

Következő uralkodó:
II. Albert és Ottó

Előző uralkodó:
VII. Henrik

Német király
1314 – 1330
Német-római császár
–

Császárok a Német-római Birodalomban (800–1806)
I. Ottó 962-es megkoronázásáig „frank császárok”
800 814 840 843 855 875 877 881 887 891    I. Károly I. Lajos  —  I. Lothár II. Lajos II. Károly  —  III. Károly  —
891 894 898 899 901 905 915 924 962 973 983    Vid Lambert Arnulf  —  III. Lajos  —  I. Berengár  —  I. Ottó II. Ottó
983 996 1002 1014 1024 1027 1039 1046 1056 1084 1105 1111 1125 1133 1137 1155     —  III. Ottó  —  II. Henrik  —  II. Konrád  —  III. Henrik  —  IV. Henrik  —  V. Henrik  —  III. Lothár  —
1155 1190 1197 1209 1215 1220 1250 1312 1313 1328 1347 1355 1378 1410    I. Frigyes VI. Henrik  —  IV. Ottó  —  II. Frigyes  —  VII. Henrik  —  IV. Lajos  —  IV. Károly  —
1410 1437 1452 1493 1508 1519 1530 1556 1564 1576 1612 1619 1637    Zsigmond — III. Frigyes — I. Miksa — V. Károly I. Ferdinánd II. Miksa II. Rudolf II. Mátyás II. Ferdinánd
1637 1657 1705 1711 1740 1742 1745 1765 1790 1792 1806    III. Ferdinánd I. Lipót I. József III. Károly  —  VII. Károly I. Ferenc II. József II. Lipót II. Ferenc
Karoling-ház — Liudolf-ház — Száli-ház — Supplinburg-ház — Stauf-ház — Welf-ház — Wittelsbach-ház — Luxemburg-ház — Habsburg-ház

Következő uralkodó:
IV. Lajos